1124 Budapest, Németvölgyi út 62., Tel.: +36 1 269-3575, Fax: +36 1 269-3581, Email: info@hidasi.hu

  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator

3/2009. Két telek egy társasház, avagy nem mindegy, hogy kit perelünk

Nem kizárt, hogy két önálló társasháznak közös alapító okirata van és mûködésére és szervezetére is közös szabályzatot alkot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyik társasház közgyûlési határozatát a másik társasház tulajdonostársa is megtámadhatja. A közös alapító okirat szétbontása társasházanként alapító okirat módosításnak minõsül és az ennek megfelelõ szavazati többséggel határozható el.

Két szomszédos telken úgy alapítottak egy-egy társasházat, hogy a két társasháznak egy közös alapító okiratot készítettek.

A két társasház közgyûlése 30 évvel késõbb arra a döntésre jutott, hogy megszüntetik a törvénysértõ állapotot, és elhatározták a társasházankénti külön-külön alapító okirat készítését. A határozatot és az elkülönült alapító okiratokat 66,8%-os többséggel elfogadták. A társasház(ak) a határozatot „kijavítás” címén hozták meg, amelyhez viszont a törvény egyszerû többséget követel meg.

Az egyik tulajdonostárs pert indított a közgyûlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt. A pert úgy indította meg, mintha nem két társasházról, hanem csak egyrõl lenne szó, amely mindkét társasház nevét viseli. A felperes szerint az alapító okirat módosításához a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10.§ (3) bekezdés szerint 4/5-ös többség kell, amely nem volt meg.

A per fõ csapásiránya az volt, hogy kijavításról, vagy módosításról van-e szó, illetve egy társasház létezik vagy kettõ.

A per megindítását követõen a felperes eladta az ingatlanát, amelynek õ nem tulajdonított nagy jelentõséget, a bíróságnak be sem jelentette. A per folyamán végig azt állította, hogy egyetlen társasház létezik, mert csak egy alapító okirata van. Alperes ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a magyar jog nem ismeri azt a társasháztípust, amely két telken egy társasház. Ez az ingatlan-nyilvántartásba nem bejegyezhetõ és nincs is bejegyezve. Mivel két önálló társasházról van szó, a perindítás téves, a pert meg kell szüntetni.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint az egyetlen alapító okirat annak igazolása, hogy csak egy társasház létezik. A keresetnek helyt adott.

A fellebbezési eljárásban a Fõvárosi Bíróság a pert megszûntette, mert osztotta azt az alperesi álláspontot, miszerint két telek és azon egy-egy épület az két társasház és nem egy, tehát a felperes rosszul perelt. Annak is jelentõséget tulajdonított, hogy a felperes a per alatt eladta az ingatlan. Ezzel megszûnt az az érdeke, amely alapján kérheti a közgyûlési határozat érvénytelenségének megállapítását. A bíróság kimondta, hogy az alapító okirat átalakítása társasházanként, a Társasházi törvény szerinti módosításnak minõsül, ezért egyhangú szavazásra van szükség, de ha a tulajdonostársak 4/5-öde megszavazta a határozatot és a nemmel, vagy egyáltalán nem szavazók közül 30 napon belül senki nem támadta meg bíróság elõtt, az a 31. napon mégis hatályba léphet.

A másodfokú bíróság az elsõfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a rosszul megjelölt alperesre tekintettel a pert megszüntette.

Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda