1124 Budapest, Németvölgyi út 62., Tel.: +36 1 269-3575, Fax: +36 1 269-3581, Email: info@hidasi.hu

  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator
  • JoomlaWorks Simple Image Rotator

7/2009. Postabank-részvények oda és vissza

Létrejöttnek tekinthetõ-e a peres felek bíróság elõtt kötött és a bíróság által jóváhagyott egyezsége akkor, ha a másodfokú bíróság a jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi? Követelhetõ-e az eredeti állapot helyreállítása a jóváhagyás hatályon kívül helyezése okán akkor, ha a peres felek az egyezséget a jóváhagyó végzés hatályon kívül helyezése elõtt már teljesítették?

Tizenhét postabanki kisrészvényest a Fõvárosi Bíróság arra kötelezett, hogy fizesse vissza azt a vételárat, melyet 2003-ban a Magyar Államtól a részvényeiért kapott, a Magyar Államot pedig arra kötelezte, hogy adja vissza a részvényeket vagy a helyükbe lépett dematerializált erstebanki részvényeket az egykori részvényeseknek. A Fõvárosi Ítélõtábla az elsõ fokú ítéletet a visszafizetési kötelezettség és a részvényvisszaadás tekintetében helyben hagyta, az jogerõs és végrehajtható.

A döntés alapja, hogy e részvényesek 2003 januárjában perbeli egyezséget kötöttek a Magyar Állammal postabanki részvényeik eladásáról 10.625,-Ft/részvény vételáron. Az egyezség megkötésére bírósági tárgyaláson került sor és a bíróság az egyezséget jóváhagyta. Az egyezség jegyzõkönyvezése magnófelvétel útján történ, de a leírásba hiba csúszott. Egyes részvényesek kimaradtak a leírt jegyzõkönyvbõl. Az érintett részvényesek a jegyzõkönyv kiegészítését kérték, amire 2003. augusztusában sor is került. A kiegészítéssel a Magyar Állam is egyetértett.

Különös módon a Magyar Állam a saját akaratából létrejött egyezséget jóváhagyó bírói végzést megfellebbezte, ugyanakkor hiánytalanul kifizette a részvények vételárát és a vételár kamatait, a részvényesek pedig hiánytalanul átruházták a részvényeket rá.

A Fõvárosi Ítélõtábla a jóváhagyó végzést több perjogi okból hatályon kívül helyezte és az elsõ fokú bíróságot az eljárás folytatására és a részvényesek keresetének érdemi elbírálására utasította. A Magyar Államot képviselõ Pénzügyminisztérium a perben nem volt hajlandó többé egyezséget kötni, bár ennek nem is lett volna értelme és alapja, hiszen a részvény adásvételek lezajlottak. A részvényeseknek nem volt többé részvénye, a vételárat pedig megkapták.

A Magyar Állam a per késõbbi szakaszában viszontkeresetet terjesztett elõ, melyben követelte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy õt a postabanki részvények tekintetében szerzõdéskötési kötelezettség nem terheli és állítsa helyre az egyezség elõtti eredeti állapotot. A részvényeseket kötelezze arra, hogy fizessék vissza a vételárat, õ pedig visszaadja az egykori postabanki részvényeknek megfelelõ, ma már erstebanki részvényeket. Kérte, hogy a teljesítésben a részvényesek járjanak elöl. Nyissanak maguknak értékpapírszámlát a megfelelõ pénzügyi szolgáltatóknál, ahová a Magyar Állam transzferálja a dematerializált részvényeket. Kérte azt is, hogy a részvényesek fizessenek. Viszontkeresetét arra alapozta, hogy az egyezséget jóváhagyó végzés hatályon kívül helyezésével olyan helyzet következett be, mintha az egyezség nem jött volna létre. E nélkül pedig hiányzik a részvény adásvétel jogalapja.
 
A bíróság a viszontkeresetnek az eredeti állapot helyreállítása tekintetében helyt adott. A részvényeseket perköltség fizetésére is kötelezte. Elfogadta azt az érvelést, hogy jóváhagyó végzés nélkül az egyezség nem tekinthetõ létrejöttnek, emiatt hiányzik a jogalap, a Magyar Állam igénye megalapozott. Az ítélet szerint a bírói egyezség olyan sajátos jogintézmény, amely anyagi és eljárásjogi elemeket ötvöz. Bírósági jóváhagyás nélkül bírósági egyezség nem létezhet és az adott esetben a jóváhagyás hatályon kívül helyezése ezt eredményezte.

A Fõvárosi Ítélõtábla az elsõ fokú ítélet lényegi tartalmán nem változtatott. Osztotta az elsõ fokú bíróság álláspontját.

A részvényesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elõ a Legfelsõbb Bírósághoz. Kérték a jogerõs ítélet megváltoztatását, a Magyar Állam viszontkeresetének elutasítását és valamennyi eljárási szintre vonatkozóan azt, hogy a Magyar Államot a Legfelsõbb Bíróság kötelezze perköltség fizetésére.

Jogi álláspontjuk a következõ volt:

Tekintettel arra, hogy a keresetük adásvételi szerzõdések bírósági létrehozásáról szólt, az egyezségek megkötése nem jelentett mást, mint magának az adásvételi szerzõdéseknek a megkötését. Az egyezség tehát nem a bírósági jóváhagyás által jött létre, hanem azt a peres felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítása hozta létre. Ehhez képest a bírósági jóváhagyás célja és funkciója az, hogy a létezõ és érvényes egyezséget ítéleti hatállyal ruházza fel, amelynek következtében– nem teljesítés esetén – az egyezség további pereskedés nélkül kényszer útján is végrehajtható. Jelen ügyben azonban a kényszervégrehajtás szóba sem került, hiszen az egyezségben részes felek önként teljesítették a kötelezettségeiket, azaz a részvényesek átadták a részvényeket, a Magyar Állam pedig kifizette a vételárat.

A bírósági jóváhagyásnak tehát nincs olyan hatása, hogy annak hiánya esetén az alapul szolgáló egyezség létre nem jötté válna, hiszen az nem akadályozza a szerzõdés (egyezség) megkötését, hogy a bíróság nem hagy jóvá. Ilyen szerzõdéses feltételt, mint az egyezség létrejöttének akadályát és érvénytelenségi okot a magyar jog nem ismer.

Ezen érveken túl a felperesek hivatkoztak még a Polgári Törvénykönyv 148.§ (3) bekezdésére is, amely szerint az egyezséget jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya. Álláspontjuk szerint ez a rendelkezés is azt támasztja alá, hogy az egyezség annak megkötésével és nem a bírósági jóváhagyással jön létre, hiszen ha az az álláspont érvényesülne, amely szerint az egyezség csak a jogerõs jóváhagyó végzés esetén tekinthetõ létrejöttnek, az elõzetes végrehajtás során egy létre nem jött egyezséget lehetne ill. kellene végrehajtani, ez pedig nyilvánvalóan értelmezhetetlen.

A felperesek felülvizsgálati kérelme jelenleg a Legfelsõbb Bíróság elõtt van, döntés 2009 júliusában várható.

Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda