Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. – Üttv. – 2.§ (1) bekezdése szerint ügyvédi tevékenység a) a jogi képviselet ellátása, b) a büntetőeljárásban védelem ellátása, c) a jogi tanácsadás, d) az okiratszerkesztés, e) az okirat ellenjegyzése, f) az a)-e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus másolattá vagy elektronikus okirati formába alakítása (a továbbiakban együtt: elektronikus okirati formába alakítás), g) az a)-f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.
Az Üttv. 3.§ (1) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység keretében kiegészítő jelleggel folytatható a) szabadalmi ügyvivői tevékenység, b) adótanácsadás, c) társadalombiztosítási tanácsadás, d) biztosítási tanácsadás, e) munkaügyi tanácsadás, f) bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása, g) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, h) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység, i) bizalmi vagyonkezelési tevékenység, j) ingatlanközvetítői tevékenység, k) társasházi közös képviselői tevékenység, l) nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, valamint m) közvetítői eljárásban és büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység. Kizárt, hogy egy ügyvéd biztosítatlanság okán nem folytathatja a 2.§ szerinti főtevékenységeket, de végezheti azokat a 3.§ szerinti kiegészítő tevékenységeket, melyekhez a törvény nem ír elő felelősségbiztosítási kötelezettséget.
Az Üttv. 14.§ (1)-(2) bekezdéséből, a 9/2017. (XI.20.) MÜK szabályzatból (a továbbiakban: Biztosítási Szabályzat) és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat – ETSZ – 3.9.1. pontjából következik, hogy ügyvédi tevékenység megfelelő felelősségbiztosítás nélkül nem folytatható.
A felelősségbiztosítás akkor megfelelő, ha eleget tesz az Üttv. 14.§-nak és a Biztosítási Szabályzat 1. és 2. pontjának. Mindez pedig azt jelenti, hogy csak az folytathatja bármelyik ügyvédi tevékenységet, akinek a felelősségbiztosítása kiterjed az Üttv. 2.§ (1) bekezdésben felsorolt összes, és a 3.§ szerinti egyes tevékenységekre. Ez azt is jelenti, hogy akinek a 2.§ összes és 3.§ egyes tevékenységeire nincs felelősségbiztosítása, az nem köthet ügyvédi megbízási szerződést, vagy ha teszi, a szerződés semmis, mert lehetetlen szolgáltatásra irányul, ugyanis felelősségbiztosítás nélkül a megbízás teljesítése lehetetlen.
Az Üttv. ügyvédi tevékenység általános szabályairól szóló II. Fejezetében helyezkednek el az ügyvédi felelősségbiztosításról szóló szabályok. Az Üttv. 14.§ (1) bekezdés kógens módon írja elő, hogy az Üttv. „… 2. § szerinti ügyvédi tevékenységgel és a 3. § (1) bekezdés a) – f) és m) pontjaiban meghatározott kiegészítő jellegű ügyvédi tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítással kell biztosítani. Az a felelősségbiztosítás minősül megfelelőnek, amely a törvény szerinti ügyvédi tevékenységekre kiterjed. A megfelelőség másik alapvető feltétele, hogy a biztosítási szerződés alapján az ügyvédi tevékenységből eredő károkért a biztosító legalább tizenötmillió forint erejéig vállaljon helytállási kötelezettséget (Üttv. 14.§ (2) bek.)
Abból, hogy az ETSZ 3.9.1. pontja azt tartalmazza, hogy az ügyvédnek rendelkeznie kell az ügyvédi tevékenységéből eredő polgári jogi felelősségre vonatkozó olyan ésszerű mértékű biztosítással, amelyet a szakmai tevékenysége során felmerülő kockázatok természete és terjedelme indokol, az tűnik ki, hogy az ügyvéd nem válogathat úgy, hogy melyik ügyvédi tevékenységre köt és melyikre nem köt felelősségbiztosítást. Fegyelmi felelősségre vonással és kamarai kizárással (azaz az ügyvédi tevékenység tilalmával járhat, ha az ügyvéd egyáltalán nem rendelkezik felelősségbiztosítással, vagy rendelkezik, de az nem terjed ki azokra az ügyvédi tevékenységekre, amelyek felelősségbiztosítás nélkül nem folytathatók. Ha jogszabály vagy kamarai szabályzat egyes ügyvédi tevékenységekre [pl. elektronikus ingatlanügyi eljárások, (e-ing)] emelt összegű felelősségbiztosítási kötelezettséget ír elő, úgy az adott tevékenység e biztosítás nélküli folytatása fegyelmi felelősségre vonással, és akár kamarai kizárással is járhat.
A felelősségbiztosítás megfelelősége szempontjából meghatározó Biztosítási Szabályzat 2.a-b. pontja. Ezek kimondják, hogy
„Akkor felel meg az Üttv. által előírt felelősségbiztosításnak az ügyvéd által megkötött felelősségbiztosítás, ha valamennyi alábbi követelményt kielégíti:
- az legalább az Üttv., valamint a jelen Szabályzat 1. pontjában írtak szerinti fedezetet biztosítja;
- a biztosítási esemény meghatározása nem szűkebb a jelen Szabályzat I. sz. Mellékletében meghatározottnál; …”
Mivel a Biztosítási Szabályzat és a biztosítók felelősségbiztosítása kiterjed az említett ügyvédi tevékenységekre, az ügyvédi letéttel okozott egyes károkra is, az az ügyvéd, akinek a hatályos szabályoknak megfelelő felelősségbiztosítása van, legálisan folytat ügyvédi tevékenységet. Akinek pedig csak az emelt összegű biztosítással folytatható tevékenységre is van felelősségbiztosítása, úgy az adott ügyvédi tevékenységet is végezheti.
Budapest, 2024. november
dr. Hidasi Gábor
