A Magyar Köztársaság alaptörvénye az Alkotmány. Az Alkotmányban az állam meghatározza saját mûködésének szervezetét, jogi rendjét és az alapvetõ állampolgári jogokat, szabályozza Magyarország külállamokhoz való viszonyának alapelveit. Az Alkotmányt 1949. évi XX. törvényként 1949. augusztus 20-án fogadta el az országgyûlés. 1989. október 23-án lépett hatályba az Alkotmány átfogó módosítása, tekintettel arra, hogy a tervgazdálkodásra épülõ népköztársasági államrendet a demokratikus jogállam és a piacgazdaság váltotta fel. Az Alkotmány a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el. Az Alkotmánnyal jogszabály vagy az állami és önkormányzati irányítás egyéb jogi normája nem lehet ellentétes. A Magyar Köztársaságban az Alkotmányt és annak módosításait is ugyanaz az országgyûlés alkotja meg, amely az Alkotmánynak alárendelt törvényeket is hozza. Az Alkotmánytörvények meghozatalához azonban az országgyûlési képviselõk kétharmadának az egyetértõ szavazata szükséges. Az Alkotmányban biztosított jogok érvényesülésének egyik legfontosabb garanciája az, hogy az Állam, az állami intézmények és az önkormányzatok alkotmánysértõ jogalkotásával szemben alkotmányossági panasznak van helye, amelyet az Alkotmánybíróság bírál el.
Az államforma
Az Alkotmányban rögzített jogok és kötelezettségek: Az Alkotmány I. fejezete meghatározza az államformát, miszerint Magyarország olyan független, demokratikus jogállam, ahol minden hatalom a népé. Rendelkezik a pártokról, szakszervezetekrõl és más érdekképviseletekrõl, amelyek szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, közremûködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, közhatalmat azonban közvetlenül nem gyakorolhatnak.
Külkapcsolatok
Az Alkotmány kiemeli, hogy a Magyar Köztársaság a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét elutasítja, a világ valamennyi népével és országával együttmûködésre törekszik, elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsõ jog összhangját, felelõsséget érez a határain kívül élõ magyarok sorsáért.
A jogalkotás rendje
Az Alkotmány értelmében a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. Az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja.
A tulajdonhoz való jog
Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül, a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát, védi a házasság és a család intézményét, védelmezi az ifjúság érdekeit, elismeri és érvényesíti mindenki jogát a szociális biztonsághoz és az egészséges környezethez.
Az Országgyûlés
Az Alkotmány külön fejezete rendelkezik az Országgyûlésrõl, amely a Magyar Köztársaság legfelsõbb államhatalmi és népképviseleti szerve. A következõ fejezet a köztársasági elnök tisztségét rögzíti. A köztársasági elnök a Magyar Köztársaság államfõje, aki kifejezi a nemzet egységét, és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett.
Egyéb állami szervek
Az Alkotmány meghatározza az Alkotmánybíróságnak, az állampolgári jogok országgyûlési biztosának, az Állami Számvevõszéknek, a Magyar Nemzeti Banknak valamint a fegyveres erõknek a feladat- és hatáskörét.
A kormány
A Kormányról szóló fejezet értelmében a kormány többek között védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait, a törvények végrehajtását, irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzését, meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés valamint a szociális és egészségügyi ellátás állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket, közremûködik a külpolitika meghatározásában, a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerzõdéseket köt.
Az önkormányzatok
Az önkormányzatokról szóló fejezet szerint a község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megye választópolgárai az õket érintõ helyi közügyeket önálló, demokratikusan mûködõ képviselõtestületek útján intézik.
Az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága, az ítélõtáblák, a Fõvárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. A legfõbb ügyész és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak a védelmérõl, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértõ vagy veszélyeztetõ minden cselekmény következetes üldözésérõl.
Alapvetõ jogok és kötelességek
Az Alkotmány az alapvetõ jogok és kötelességek körében biztosítja az élethez és az emberi méltósághoz, a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, a szabad véleménynyilvánításhoz valamint a békés gyülekezéshez való jogot. Biztosítja a férfiak és a nõk egyenjogúságát, a gyermekeknek a védelemhez és a gondoskodáshoz fûzõdõ jogát. Biztosítja a munkához és olyan jövedelemhez való jogot, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minõségének.
Rögzíti a kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek, valamint a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtételnek a tilalmát. A törvényesen Magyarország területén tartózkodó külföldit az Alkotmány alapján megilleti a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga.
A szabadságától az egyént csak a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet megfosztani. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, a bíróság elõtt mindenki egyenlõ, és joga van független és pártatlan, nyilvános tárgyaláson történõ bírósági igazságtételhez. A büntetõeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti az ártatlanság vélelme valamint a védelem joga. Az Alkotmány szerint a törvények elõírásai szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
2002.január Dr.Bereczky Ildikó ügyvédjelölt
módosítva 2008. február
E Hírlevél tájékoztató jellegû. Terjedelménél fogva nem teljes körû és nem minõsül tanácsadásnak.
