1. Társasházi üzlethelyiség használata
Társasházunk egyik tulajdonosa bérbe adta az utcai üzlethelyiségét. A bérlõ erotikus fehérnemûket árul. A házunkban gyermekek is laknak. Mit tehetünk azért, hogy az üzlet bezárjon?
A Társasházakról szóló törvény 2011. január 2.-tól hatályos módosítása szerint a helyi önkormányzat rendeletben szabályozhatja a területén lévõ nem lakás célú helyiségek – így az üzlethelyiségek – használatának, hasznosításának vagy ezek megváltoztatásának a módját és feltételeit. Feltételezhetõ, hogy a január óta eltelt rövid idõ óta a helyi önkormányzat nem hozott ilyen tartalmú rendeletet, és ha hozott is, valószínûtlen, hogy tiltja az erotikus fehérnemûket árusító boltok nyitását olyan társasházi épületekben, melyekben gyermekek is élnek. Azt feltételezem, hogy a fehérnemûbolt megnyitása jogszerû körülmények között történt és ez azt is jelenti, hogy a társasházi közgyûlés nem tiltotta illetve nem kötötte feltételekhez a megnyitást. A 2011-ben is fennmaradt az a lehetõség, hogy a társasház-közösség befolyásolhatja, hogy az épületben lévõ helyiséget a tulajdonos miként használja, hasznosítja. A most sem tilos, hogy megtiltson egy bizonyos használatot vagy annak megváltoztatását, de e tiltás az engedélyezõ hatóságot nem köti. A társasházközösség tiltó határozata ellenére is engedélyezheti az üzlet megnyitását. Ez alól három kivétel van: az egyik az, amikor a szerencsejátékról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységrõl van szó. A másik az, ha a boltban szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet, vagy szexuális terméket és segédeszközt akarnak forgalmazni. A harmadik eset pedig az, amikor az üzletben vagy más helyiségben a lakhatás nyugalmát illetve a lakókörnyezetet veszélyeztetõ tevékenységet kívánnak folytatni, különös tekintettel a zaj és rezgésvédelemre. Ezekben az esetekben tehát a társasházközösség tiltó határozata mégiscsak köti az engedélyezõ hatóságot.
A kérdésre tehát az a válasz, hogy a fehérnemû bolt, bármilyen erotikus is, társasházi jogi okokból nem záratható be. Az erotikus fehérnemû ugyanis nem szolgáltatás, hanem termék. Szexuális terméknek és segédeszköznek sem minõsül, mert legfeljebb erotikus (és nem szexuális). Az erotikus fehérnemû társasházi jogi minõsítését nem az befolyásolja, hogy hogyan hat a lakók fantáziájára. Az erotikus fehérnemû nem zavarja a lakhatás nyugalmát, nem veszélyezteti a lakókörnyezetet, még a zaj- és rezgésvédelmi szempontok is elhanyagolhatók.
2. Háromhavi tartozásért jelzálog
Az egyik tulajdonostárs minden harmadik hónapban nem fizeti meg a közös költséget. Hogyan lehet így jelzálogjogot bejegyeztetni?
A kérdésbõl arra kell következtetnem, hogy az olvasó tudja, hogy 2011 év eleje óta már háromhavi közös költség elmaradás esetén is mód van a jelzálogjog bejegyeztetésre az adós társasházon belüli különtulajdonára (korábban erre csak hat havi tartozás esetén volt lehetõség).
A törvénymódosítás szövegezése szerint „A közgyûlés a határozatával legalább három hónapnak megfelelõ közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadnak jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. …A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelõ hátralékonként megismételhetõ”.
Nem érdemes elemezni, hogy e normaszöveg nincs tisztában azzal, hogy a közös tulajdoni hányad a külön tulajdon alkotórésze, tehát kizárt, hogy ne terhelje a külön tulajdonra bejegyzett jelzálogjog. Azt sem érdemes firtatni, hogy mit jelent az, hogy „három hónapnak megfelelõ közös költség”. Ez ugyanis igen pongyola, sõt magyartalan fogalmazás. Három hónapnak semmilyen közös költség nem tud megfelelni. Az azonban kikövetkeztethetõ a törvényszövegbõl, hogy a jogalkotó arra gondolt, hogy a jelzálogjog akkor jegyeztethetõ be, ha a tulajdonostárs elérte a három hónapra esedékes közös költség tartozást. Nincs jelentõsége annak, hogy a tulajdonostárs milyen rendszerességgel, például háromhavonta nem fizet. Azt kell figyelni, hogy a bármikor keletkezett tartozása (ideértve akár a törvénymódosítás hatályba lépését megelõzõ tartozást is) elérte-e azt az összeget, ami megfelel három hónap összevont közös költség tartozásának, függetlenül attól, hogy a tartozás nem egymást követõ három hónapban keletkezett. Az is elképzelhetõ ugyanis, hogy a tulajdonostárs éveken át halmozta fel ezt a tartozást úgy, hogy mindig egy kicsivel kevesebbet fizetett, mint amennyit kellett. Azt, hogy mennyi a háromhavi közös költség, a jelzálogjog bejegyzés elhatározásának idõpontjában aktuális havi közös költség összege alapján kell számítani.
3. Határozati javaslat
Kértem, hogy a közös képviselõ hívja össze a közgyûlést, mert az egyik tulajdonostárs macskája a közös tulajdonú pincében kölykedzett. A közös képviselõ visszautasította a kérésemet, mert szerinte meg kellett volna adnom azt is, hogy milyen közgyûlési határozat meghozatalát javaslom. Igaz-e ez?
A 2011. januártól hatályos szabályok értelmében már nem elég a napirend és az ok megadása ahhoz, hogy a közös képviselet a tulajdoni hányadok legalább 10%-ával rendelkezõ tulajdonostársak kérésre közgyûlést hívjon össze. Az is kell, hogy az indítványozók terjesszék elõ azt a határozatot, amelyet a közgyûléssel el akarnak fogadtatni. Addig, amíg ezt nem terjesztik elõ, nem nyílik meg a közös képviselet kötelezettsége az összehívásra, és ennek elmulasztása rajta számon sem kérhetõ. Az a jogkövetkezmény sem áll be, hogy a közös képviselet helyett a számvizsgáló bizottság elnöke, vagy az indítványozók által írásban megbízott tulajdonostárs hívhatja össze a közgyûlést. A közös képviseletnek természetesen kötelessége felhívni az indítványozók figyelmét e hiányosságra és arra, hogy csak hiánytalan indítvány esetén tudja érvényesen összehívni a közgyûlést. Ha e felhívásra az indítványozók közlik a határozati javaslatot, a közös képviselet az ekkortól számított 30 napon belüli idõpontra köteles az egybehívásra. Akkor is így van ez, ha a határozattal nem ért egyet, azt törvénysértõnek, az alapító okiratba vagy az szmsz-be ütközõnek illetve a kisebbség jogos érdekeit lényegesen sértõnek tartja. (Igaz ez a számvizsgáló bizottság elnökére is.) Annak sincs akadálya, hogy a határozati javaslatról a közös képviselet ezen idõn belül írásbeli közgyûlést rendeljen el.
4. Jelenléti ív
A jegyzõkönyv a közgyûlést követõ második napon készült el és ekkor készítette el a jegyzõkönyvvezetõ a jelenléti ívet is. Szabályos ez?
Nem szabálytalan, de kockázatos. A 2011 januárjában hatályba lépett törvénymódosítás szerint a jegyzõkönyvben fel kell tûntetni, hogy annak egyik melléklete a jelenléti ív (a törvény nem zárja ki, hogy más melléklete is legyen, pl. meghatalmazások). A jegyzõkönyvben azt is fel kell tûntetni, hogy a mellékelt jelenléti ív tartalmazza a megjelent tulajdonostársak nevét és tulajdoni hányadát illetve a távol lévõk által meghatalmazottak nevét. A törvényszöveg itt is igen pongyola, mert úgy is érthetõ, hogy azoknak a tulajdoni hányadát nem kell feltûntetni, akik úgy vannak jelen, hogy meghatalmazottal képviseltetik magukat. A helyes értelmezés természetesen az, hogy minden megjelent nevét és tulajdoni hányadát fel kell tûntetni, azokéit is, akik csak meghatalmazott által vesznek részt a közgyûlésen, de utóbbiaknál a meghatalmazott nevét is rá kell írni a jelenléti ívre. Az sem derül ki a szövegbõl, hogy a jelenléti ívet a jelenlévõknek, illetve a meghatalmazottaknak saját kezûleg alá kell-e írniuk, vagy elég, ha a jegyzõkönyvvezetõ felméri, kik vannak jelen, kik kiket képviselnek, és saját felelõsségére – akár utólag, a jegyzõkönyvvel együtt – készíti el ezt a mellékletet. Bár a törvénymódosítás célja ismét az volt, hogy eligazítsa a jogban járatlan tulajdonostársakat és tisztségviselõket, illetve jegyzõkönyvvezetõket a közgyûlés lebonyolításának útvesztõjében, ez úgy tûnik, most sem sikerült. Álláspontom az, hogy a törvényi pongyolaságokon az érdekkövetés segít. A társasház-közösség érdeke, hogy a közgyûlési határozatok meghozatalának körülményei utóbb igazolhatók legyenek, a vitafelületek a minimumra zsugorodjanak. Ez csakis úgy érhetõ el, ha a jelenléti ívet – az összes tulajdonos és tulajdoni hányad feltûntetésével – az egybehívó tisztségviselõ vagy tulajdonostárs elõszövegezi, feltûntetve a tulajdoni hányadokat is, majd a közgyûlésen megjelenõk (a késve érkezõk is, érkezésük idõpontját feltûntetve) saját kezûleg aláírják. A levezetõ elnök és a jegyzõkönyvvezetõ felelõssége és feladata annak követése és regisztrálása, hogy a megjelentek idõközben eltávoztak-e, és erre pontosan mikor került sor.
Az tehát, hogy a jelenléti ív utólag készül el, nem ütközik jogszabályba, de vitákra adhat okot. Ha lehetséges, a jelenléti ív ne készüljön utólag még akkor sem, ha egy késõbb készülõ jegyzõkönyv melléklete. Csak ezzel kerülhetõ el az a vita, hogy határozatképes volt-e a közgyûlés, illetve elvesztette-e idõközben a határozatképességét.
5. A kizárólagos használat ára
Nemrégen vettem egy társasházi lakást az elõtte lévõ kertrész kizárólagos használatával egy lakóparkban. A kertért külön összeget fizettem. A társasházközösség azonban most pénzt kér a használatért. Jogos ez?
Az a telek, amin a társasházi épület áll, törvénynél fogva közös tulajdon, de a társasház-közösség határozhat úgy, hogy engedi azt, hogy annak egy részét egyes tulajdonostársak kizárólagosan használják. Amikor a társasházközösség még nem létezik, mert a teljes ingatlan az építkezés beruházójának az egyszemélyes tulajdona, nem kizárt, hogy õ úgy értékesít egyes lakásokat, hogy ahhoz kizárólagos telekhasználat is tartozik, de – hacsak errõl a többi vevõvel kötött szerzõdés, az alapító okirat vagy az szmsz nem rendelkezik – az adásvételi szerzõdéssel nem vonhatja el a társasház-közösség azon törvényes jogát, hogy határozzon a közös tulajdon használatáról, hasznosításáról, amihez az is hozzá tartozik, hogy a kizárólagos használatért használati vagy bérleti díjat követelhet. Ezen felül követelheti, hogy a kizárólagosan használt ingatlan részt az tartsa fenn és az viselje e rész fenntartásának költségeit, aki azt kizárólagosan használja. Az a tény, hogy ezért az eladó is kapott pénzt, nem okozza azt, hogy a társasház-közösség a használatot ingyenesen köteles engedni. Az eladó egyébként feltehetõen azért a kizárólagos jogért kért pénzt, hogy a vevõt a telek használata megilleti és nem magért a rendszeres használatért. Meg kell azonban jegyezni, hogy e jogot õ csak arra az idõre engedheti át a vevõnek, amíg e jog õt magát is megilleti. A társasház-közösség létrejöttével e jog a közösséget és minden tulajdonostársat megilleti akkor is, ha a beruházó is a tulajdonosi közösség tagja marad.
6. Az ügyvivõséghez ragaszkodó közös képviselõ
A társasházunkban felmondott a közös képviselõ, de ragaszkodik hozzá, hogy még három hónapig ügyvivõként végezze ezt a tevékenységet. Mi viszont találtunk egy új közös képviselõt. Meg kell várnunk a három hónap leteltét?
A társasházi törvény szerint a közgyûlés a közös képviselõt bármikor felmentheti. A felmentett közös képviselõ a közgyûlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselõ megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétõl számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivõként ellátni a közösség ügyeinek intézését. A törvény tehát nem teszi kétségessé azt, hogy arról, hogy a régi közös képviselõt ügyvivõként foglalkoztatják-e tovább, és ha igen, meddig, a közgyûlés határoz. A közgyûlés nyilván akkor nem tart igényt a közös képviselõ ügyvivõi szolgálataira, ha már van helyette új közös képviselõ. Minderre tekintettel tehát nem kell megvárniuk a 3 hónap (pontosabban 90 nap) elteltét. Az új közös képviselõ akár a megválasztásának napjától munkába állhat, a régi pedig e naptól kezdve nem marad ügyvivõ.
7. A beruházó által eladott közös tulajdon
A beruházó egy lakás eladása során, az adásvételi szerzõdésben átruházta egy, az alapító okirat szerint közös tulajdonnak minõsülõ ingatlanrész tulajdonjogát. A vevõ – most már társasházi tulajdonostárs – ezt a részt azóta használja kizárólagosan, amióta a lakásába beköltözött. A kizárólagos használat fejében díjat követelünk tõle, de õ ezt azzal hárítja el, hogy a beruházónak kifizette az adott terület vételárát. Jogos-e ez az érv?
A társasházi közös tulajdonú ingatlanrész forgalomképtelen. Csak közgyûlés teheti forgalomképessé, ha ezt egyébként a törvény, az alapító okirat vagy az szmsz nem zárja ki. A tulajdonostársak közös célját szolgáló ingatlanrész, különösen a föld, és épületszerkezeti elem nem tehetõ forgalomképessé. Ennek a tulajdonjogát beruházó akkor sem ruházhatta volna át a lakás vevõjére, ha akkor – egyszemélyes alapítóként – esetleg még csak egyedüli tulajdonosa volt valamennyi társasházbeli önálló ingatlannak. A vevõ tehát nagy valószínûséggel érvényesen nem szerezhetett tulajdonjogot az adott ingatlanrészen. Ha pedig ezért vételárat fizetett, azt visszakövetelheti. Arra nincs lehetõsége, hogy azért ne fizessen díjat a közös tulajdon kizárólagos használatáért, mert annak õ vételár fejében tulajdonosává vált. Ha úgy gondolja, hogy a vételárat használati díjjá konvertálhatja vagy a vételár visszakövetelésébe a használati díjat beszámíthatja, akkor ebben sincs igaza, feltéve, hogy a vételárat a beruházó nem a társasházközösség, hanem saját javára vételezte be.
8. Tartozás jelzálogjog nélkül
Akadályozza-e a jelzálogjog bejegyzésének elmaradása a közösköltség követelés érvényesítését?
A jelzálogjog bejegyzésének bármilyen akadálya nem akadályozza a közösköltség követelés fizetési meghagyásos vagy peres érvényesítését. Egy millió forint alatti közösköltség követelés csak fizetési meghagyással érvényesíthetõ. 2010. június 1-óta az eljárást az illetékes közjegyzõ elõtt kell megindítani. Ha a fizetési meghagyással szemben az adós tulajdonostárs ellentmondással él, az eljárás bírósági peres eljárássá alakul át.
Elévült követelés bírósági úton nem érvényesíthetõ és a bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés jelzálogjoggal biztosítása semmis. Jelzálogjog bejegyzését tehát a társasház-közösség az elévülési idõn – 5 éven belül – kezdeményezheti. Ha a társasház-közösség jelzálogjogát bejegyezték, de a társasház-közösség az elévülési idõn belül nem érvényesíti közösköltség követelését, akkor a jelzálogjog is megszûnik. Érvényesítésnek minõsül és az elévülést megszakítja, tehát az 5 év újra kezdõdik, ha a társasházközösség az adós tulajdonostársat írásban felszólítja a tartozás megfizetésére. Az elévülési idõt megszakítja a jelzálogjogi bejegyzés is.
9. Bejegyeztethetõ-e jelzálogjog a rendes gazdálkodás körét meghaladó társasházi kiadások miatt?
A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások is közös költségnek minõsülnek, ha azokat a közös tulajdonban álló társasházi ingatlanrészekre fordítják.
Elméletileg itt is alkalmazható a jelzálog-bejegyzés, mint biztosítékvétel. Önmagában, tehát egyéb közösköltség tartozás nélkül azonban nem. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokra tehát csak akkor lehet jelzálogjogi biztosítékot bejegeztetni, ha azt, és további legalább 6 havi közösköltséget a tulajdonostárs nem fizetett meg. Ha már van bejegyzett jelzálogjoga, a társasházközösség kérheti a rendes gazdálkodás körét meghaladó társasházi kiadások összegére vonatkozó jelzálogjog bejegyzését is.
10. Kell-e az adós hozzájárulása ahhoz, hogy az ingatlanára a társasház-közösség bejegyeztesse a jelzálogjogot?
A jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzéssel keletkezik. A bejegyzés alapjául az a közokiratba vagy ügyvédileg ellenjegyzett magánokiratba foglalt okirat szolgál, amelyben a követelését e joggal bebiztosító jogosult és az ezzel egyetértõ kötelezett (az adós) kölcsönösen és egybehangzóan kinyilvánítja jelzálogjog alapítási szándékát. További törvényi elvárás, hogy akár ugyanazon okiratban, akár egy másikban a tulajdonos kifejezetten járuljon hozzá ahhoz, hogy a jelzálogjogot az ingatlanára bejegyezzék. A társasház-közösséget illetõ jelzálogjog sajátossága viszont az, hogy nem kell hozzá a kölcsönösen kinyilvánított akarat. Elég a közgyûlés vagy a közös képviselet egyoldalú írásbeli elhatározása. Ha ez tartalmazza a törvényileg elvárt adatokat és alakilag is megfelelõ, a tulajdonostárs társasházon belüli ingatlanára akarata ellenére, sõt esetenként tudomása nélkül is lehetséges a jelzálogjog bejegyzése akkor is, ha nem áll rendelkezésre az ú. n. bejegyzési hozzájárulás.
A jelzálogjogi okiratnak ahhoz, hogy bejegyzésére alkalmasnak minõsüljön, tartalmaznia kell
1. a társasház pontos adatait,
2. a közös képviselõ, az intézõbizottság elnöke nevét és címét,
3. az adós társasházi ingatlanának helyrajzi számát,
4. az adós tulajdonostárs nevét, születési nevét, leánykori nevét, anyja nevét, születési helyét és idõpontját, személyi azonosítóját, szervezet esetében a szervezet megnevezését, székhelyét, nyilvántartási számát és statisztikai számjelét,
5. a bejegyzés jogcímét (jelzálogjog) s annak jogalapját (közös költség) továbbá azt az összeget, aminek biztosítására a jelzálogjog szolgál, a jelzálogjog érvényesítésének költségeire és a kamatokra utalással.
Esetenként nehézséget okoz a tulajdonostárs személye azonosító adatainak (1. pont) megismerése. Segítséget nyújthat az, ha a közös képviselõ (az intézõbizottság elnöke) jogosultságának és társasház-közösség jogi érdekeltségének igazolása mellett a földhivatal okirattárában betekint abba a szerzõdésbe, amely alapján az adós tulajdonostárs tulajdonjogot szerzett.
11. Egy 6 lakásos társasház Szervezeti és Mûködési Szabályzatának elfogadásához milyen hányadú szavazás szükséges?
A Társasházi törvény elõírásainak megfelelõen az SzMSz elfogadásához vagy módosításához az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerû szavazattöbbség szükséges! Szavazni és határozatot hozni csak határozatképesség esetén lehet. Határozatképességrõl általában akkor beszélünk, ha a közgyûlésen jelenlevõ tulajdoni hányad meghaladja az 50%-ot. Vannak azonban olyan ügyek, így például a közös tulajdonú épületrészekrõl való rendelkezés, amelyekben a többséget vagy a minõsített többséget az összes tulajdoni hányadhoz kell viszonyítani. Ilyen ügyekben a közgyûlés csak akkor határozatképes, ha legalább az a tulajdoni hányad van jelen, amely minimálisan alkalmas az adott határozat meghozatalára. Az SZMSZ módosítása esetén az egyszerû szavazattöbbség is elegendõ, tehát a 6-ból 4 szavazat elegendõ egy 6 lakásos (vagy annál kisebb) társasházában.
12. Mi a törvényes és jogi útja egy közös képviselõ lemondásának?
A közösségi ügyintézést a közös képviselõ vagy az intézõ bizottság látja el (együtt közös képviselet).Az intézõbizottság elnökét, tagjait, ill. a közös képviselõt a közgyûlés a jelenlevõ tulajdoni hányadok egyszerû többségével választhatja meg ill. mentheti fel. A felmentésre bármikor sor kerülhet, a törvény ez elé nem emel idõbeli vagy más akadályt, továbbá a közös képviselõ is bármikor lemondhat.
13. Ha nincs közös képviselõ…
A meghívó szerint a 18 órára összehívott közgyûlésünk határozatképtelensége esetén a megismételt közgyûlés 19 órakor kezdõdött volna. Az egyik napirend a közös képviselõ visszahívása, egy késõbbi napirend az új közös képviselõ megválasztása volt. 19:30-kor hoztunk határozatot a visszahívásról. Mire az új közös képviselõrõl kellett volna szavazni, már nem voltunk határozatképesek. Társasházunk így közös képviselõ nélkül maradt. Megtarthattuk volna-e a megismételt közgyûlést a meghívótól eltérõ késõbbi idõpontban? Mûködhetünk-e közös képviselõ nélkül? Ki képviseli a társasház-közösséget, ha nincs közös képviselõ?
Ha nincs közös képviselõ, a Számvizsgáló Bizottságelnökének kell intézkednie a közös képviselõ megválasztására alkalmas közgyûlés egybehívásáról. Addig, amíg a választásra nem kerül sor és a közös képviselõ nem lép „hivatalba”, e jogkört senki sem gyakorolhatja, de nem kizárt, hogy az szmsz erre az esetre felhatalmaz egy tulajdonostársat vagy a Számvizsgáló Bizottság elnökét a mûködés érdekében legszükségesebb feladatok elvégzésére. A megismételt közgyûlés csakis a meghívóban megjelölt idõpontban tartható meg. Ha a megismételt közgyûlés nem tartható meg az elõírt idõpontban, mert akkor még tart a közgyûlés, ez azt jelenti, hogy új megismételt közgyûlést kell egybehívni. Ez nem kizárt, tehát nem csak az lehetséges, hogy az eredeti közgyûlési meghívó tartalmazza a megismételt közgyûlés idõpontját. A közgyûlést követõ 15 napon belül (mely határidõ a közgyûlés napját követõ napon kezdõdik) a közös képviselõ új, most már csakis a megismételt közgyûlésre szóló meghívással élhet, sõt a törvény szerint erre köteles is.
14. A hoppon maradt vevõ
Megvettem a közös tulajdonú házmesterlakást. A közös tulajdon megszûntetésérõl és az eladásról nem a közgyûlés döntött, hanem az adásvételi szerzõdést és az alapító okirat módosítást közgyûlés tartása nélkül minden tulajdonostárs aláírta, ügyvédem ellenjegyezte. Részletfizetésben állapodtunk meg. Amíg nem fizettem ki az utolsó részletet is, nem adták ki a részemre a tulajdonjog földhivatali bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot. Mire kifizettem, két tulajdonos már eladta a lakását. Az új tulajdonosok nem adták meg a hozzájáruló nyilatkozatot, mondván, õk velem nem kötöttek adásvételi szerzõdést, és egyébként sem értenek egyet a házmesterlakás eladásával. Azok, akiktõl a lakásaikat vették, kijelentették, hogy õk nem adnak hozzájárulást, mert már nem társasházi tulajdonosok. Mit tegyek? Lehet, hogy kidobtam a pénzt az ablakon?
A helyzet valóban nem egyszerû és nem egyedi jelenség, de az olvasó abból indul ki, hogy az ú. n. bejegyzési hozzájárulást a mindenkori tulajdonosoknak kell kiadniuk. Ez nem így van. A bejegyzési hozzájárulás kiadására az jogosult és köteles, tehát a kiadás iránt azzal szemben kell fellépni, akivel a szerzõdé létrejött. Ez akkor is így van, ha õ már nem tartozik a társasház tulajdonosi köréhez. Az új tulajdonos, aki nem részese a korábban létrejött adásvételi szerzõdésnek, a nyilatkozat kiadásának megtagadásával nem képes akadályozni a tulajdonszerzést. Egyébként feltételezhetõ, hogy a vételárat sem neki fizette meg a kérdezõ, hanem annak, akivel szerzõdést kötött. Ha az új tulajdonostárs adásvételi szerzõdésével összefüggésben a régi tulajdonos netán az új tulajdonosra engedményezte az olvasóval szembeni vételár-követelését, tehát úgy adta el a lakását, hogy feljogosította a saját vevõjét arra, hogy a házmesterlakás vételár-hátralékát beszedje, ez önmagában még nem mentesítette õt a bejegyzési hozzájárulás megadása alól. Ha arra is feljogosította az új tulajdonost, hogy õ adja ki a hozzájáruló nyilatkozatot, akkor ez csak akkor telepíthette ezt a jogot az új tulajdonosra, ha ehhez a házmesterlakás vevõje is hozzájárult. Ha hozzájárult, akkor valóban az új tulajdonos köteles a bejegyzési hozzájárulás megadására és ha ezt megtagadja, e nyilatkozat tõle perben követelhetõ. Nyilatkozatát a bíróság ítéletben pótolhatja.
15. Közös tulajdon átépítése
A társasházi közös tulajdonban lévõ, különálló épületben lévõ gépkocsi-tárolót a közgyûlés hozzájárulásával bõvítettem, de nagyobbra sikerült, mint amit a polgármesteri hivatal engedélyezett. Egy tulajdonos elzárkózott attól, hogy a fennmaradáshoz hozzájáruljon. Az építési hatóság ezért a fennmaradási engedély iránti kérelmemet elutasította. Kit pereljek be a hozzájárulás iránt? A társasházat, vagy a tulajdonostársat?
Az építési engedélyezési eljárásban a társasházi tulajdonostársnak önálló ügyféli jogosítványai vannak, ezért jognyilatkozat pótlása iránti pert nem a társasház, hanem a tulajdonostárs ellen kell indítani.
16. A közös képviselõ elûzte a vevõmet. Ki téríti meg a káromat?
El akartam adni a lakásomat. Megkötöttem a szerzõdést. Ügyvéd ellenjegyezte és a földhivatalhoz is benyújtotta. A szerzõdés szerint a birtokbaadáskor igazolnom kellett, hogy a lakással kapcsolatos köztartozásom, közmû és közös költség tartozásom nincs. Ellenkezõ esetben a vevõ elállhatott a szerzõdéstõl. Minden igazolást sikerült beszereznem, kivéve a társasházét. A közös képviselõ ugyanis nem adott, mondván, a lakásomra öt havi közös költség tartozás áll fenn már négy éve. Az igazolás hiányára hivatkozással a vevõ elállt a szerzõdéstõl. Egy jogerõs bírói ítélet késõbb megállapította, hogy nem volt közös költség tartozásom. A lakásomat csak nagy nehézségekkel, sok-sok hirdetés után, több ingatlanközvetítõ bevonásával, az egykor megkötött szerzõdéshez képest 4 millió forinttal olcsóbban tudtam eladni. Kitõl követelhetem a káromat? A közös képviselõtõl, a társasház-közösségtõl, a tulajdonostársaktól vagy a vevõtõl.
Tekintettel arra, hogy a közös képviselõ a társasház-közösség megbízottja, és a megbízott károkozása esetén a megbízó a kárért a megbízottal egyetemlegesen felel, a kárt a közös képviselõvel és a társasház-közösséggel szemben egyidejûleg lehet érvényesíteni.
17. Hány tagja lehet az intézõ bizottságnak? Lehetnek-e az intézõbizottság tagjai közeli hozzátartozók?
A társasházunkban a számvizsgáló bizottság egy kft-t jelölt intézõbizottsági elnöknek. Az intézõbizottság tagjainak jelölt négy személy pedig két házaspár, akik ennek a kft-nek a tagjai. Nincs itt valami összeférhetetlenség?
Nincs, bár a szituáció igen különös. A törvény nem zárja ki azt, hogy így álljon fel egy intézõbizottság, tehát annak tagjai, vagy elnöke és tagja egymás hozzátartozói legyenek. Az sem tilos, hogy a jogi személy tagja legyen az intézõbizottsági tag vagy elnök, miközben maga a jogi személy is tag/elnök. Az sem tilos, hogy az intézõbizottság több mint három személybõl álljon. A lényeg, hogy ennél ne legyen kevesebb és ne legyen egynél több elnöke (azaz társelnöke). Valamennyijüket a közgyûlésnek kell megválasztania, mégpedig a jelenlévõ tulajdoni hányadok egyszerû többségével. Az intézõbizottsági tag és elnök csak a tulajdonostársak közül választható. Ha a tulajdonostársak között jogi személy is van, õ is választható elnöknek és tagnak, de ez a megoldás mûködési zavarokat okozhat. Az, hogy nem tulajdonostárs legyen intézõbizottsági tag vagy elnök, kizárt. Egy ilyen választás érvénytelen. Érvénytelen tehát a haszonélvezõ megválasztása is. Ezzel szemben – mint ismeretes – a közös képviselõ lehet a tulajdonosi körön kívül esõ személy is (a tulajdonosi körön kívül esõ jogi személy és haszonélvezõ is). Ha az intézõbizottsági tag, illetve elnök jogi személy, neki értelemszerûen ki kell jelölnie azt a tagját, munkatársat, aki az elnöki/tagi feladatokat ténylegesen végzi. A legtisztább helyzet az, ha a jogi személy megválasztásakor a tulajdonostársak már ismerik, ki lesz a tagként/elnökként eljáró személy, de még tisztább az a helyzet, ha csak természetes személyeket választanak.
2011 november, dr. Hidasi Gábor
