Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd azt igazolja, hogy az ellenjegyzett szerzõdés a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és az okiratban megjelölt felek vagy képviselõik az okiratot saját kezûleg, elõtte vagy helyettese elõtt írták alá, vagy aláírásukat saját kezû aláírásnak ismerték el. Ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, ami saját vagy irodája közremûködésével jött létre. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2001. szeptember 1-i hatályba lépése óta lehetõvé vált az ügyvéd által ellenjegyzett okirat elektronikus formában történõ létrehozása. Az ilyen elektronikus okiratot szintén az ügyvédnek kell készítenie, az ügyfélnek és az ügyvédnek is el kell látnia minõsített elektronikus aláírásával. Az ügyvéd ellenõrzi azt is, hogy az okirat tartalma nem változott-e. Az ügyvéd tehát minõsített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel azt igazolja, hogy a kiállító (ügyfél) minõsített elektronikus aláírásával ellátott elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. Ezzel tehát lehetõvé válik, hogy az ügyfél és az ügyvéd az aláíráskor egymástól távol legyen.
Az ügyvéd vagy helyettese tehát nem ellenjegyezhet olyan okiratot, amit nem õ vagy irodája szerkesztett, és – az elektronikus ellenjegyzés kivételével – amit nem elõtte írtak alá, vagy az aláírást nem elõtte ismerték el sajátnak. Ez alól kivétel a külföldön teljesített és ott hitelesített aláírás. Ezt a körülményt az ellenjegyzés szövegében fel kell tüntetni. A külföldön elektronikus módon aláírt elektronikus okirat külföldi székhelyû hitelesítésszolgáltató általi „hitelesítésére jelenleg akkor van lehetõség, ha nemzetközi szerzõdés így rendelkezik, vagy ha egy belföldi székhelyû hitelesítés-szolgáltató felelõsséget vállal a külföldi hitelesítés-szolgáltató „hitelesítéséért”. Az ügyvédi ellenjegyzés lényege tehát nem az, hogy a felekkel együtt egy ügyvéd is aláír, hanem hogy az aláíró ügyvéd szerkeszti az okiratot, felel an¬nak szakszerûségéért, tartalmi és alaki hitelességéért. Az ügyvéd köteles meggyõzõdni arról, hogy pl. az ügylet tárgyát képezõ ingatlan létezik; hogy arról az eladó a szerzõdésnek megfelelõen jogosult rendel-kezni; hogy a vevõ az ingatlan tulajdonjogát meg-szerezheti; hogy a szerzõdésben megjelölt felek azonosak a szerzõdést aláírókkal. Az ügyvéd bármely körülmény valótlansága vagy valóságának bizonytalansága esetén nemcsak jogosult, de köteles is megtagadni az okiratszerkesztést vagy az ellenjegyzést, utóbbit nyilván akkor, ha azok a körülmények, melyek az ellenjegyzés megtagadására adnak okot, csak az okiratszerkesztés után derülnek ki. Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a szerzõdés ér-vénytelen lenne, például nem a felek szabad akaratából, tévedés vagy megtévesztés alapján, avagy jog-szabályi tilalom ellenére, esetleg jogszabály megkerülésével jönne létre.
Az ellenjegyzéshez nem elegendõ az ügyvéd egyszerû aláírása, hanem az erre való jogosultságát is igazolni kell. Ezt szolgálja a sorszámmal ellátott, az ügyvédi kamaráknál regisztrált szárazbélyegzõ. E bélyegzõ használata nélkül az ügyvéd aláírása nem minõsül ellenjegyzésnek. Szárazbélyegzõvel nem minden ügyvéd rendelkezik. Az alkalmazott ügyvéd, tehát az, aki más ügyvéd vagy ügyvédi iroda alkalmazásában áll, nem rendelkezik ezzel. Õ az õt alkalmazó ügyvéd vagy ügyvédi iroda tagjának szárazbélyegzõjét csak erre vonatkozó kifejezett felhatalmazás alapján használhatja.
Az ellenjegyzett okirat megteremti az ügyvéd fo¬ko-zott anyagi és erkölcsi felelõsségét. Az ellenjegyzési szabályok megszegése végsõ soron az ügyvéd kamarai kizárásához, azaz ügyvédi tevékenysége megszûnéséhez is vezethet. A felelõsséget az sem csökkenti, ha az ügyvéd szívességbõl (ingyenesen) járt el.
Az ügyvédi ellenjegyzésrõl több jogszabály is említést tesz. Ilyen többek között az ügyvédekrõl, az ingatlan-nyilvántartásról, a társasházakról, a gazdasági társaságokról, a cégeljárásról szóló törvény, valamint a családjogi törvény végrehajtásáról szóló törvényerejû rendelet.
Azáltal, hogy az ügyvéd és az ügyvédi munka a hi-telesítés terén ilyen jelentõséget kapott, az ügyvéd közremûködése pl. az ingatlan tulajdonjogának megszerzésénél meghatározóvá vált. A hatályos ingatlan-nyilvántartási jogszabályok szerint ugyanis egyes jogok (pl. a tulajdonjog) keletkezésére, módosulására illetve megszûnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. E nélkül tehát szerzõdéssel nem lehet ingatlantulajdont szerezni akkor sem, ha a felek aláírását tanúk hitelesítik.
2002. február
módosítva: 2002. november Dr. Hidasi Gábor
