Az ingatlanokon folytatott építési tevékenységgel kapcsolatban gyakran elõfordul, hogy az építési telek megváltoztatása, esetleg új építési telek kialakítása válik szükségessé illetve célszerûvé.
Telekalakításról akkor beszélünk, ha új építési telkek kialakítására, illetve a már meglevõ építési telkek alakjának vagy méretének megváltoztatására kerül sor. A telekalakításnak négy módja lehetséges:
• A telekfelosztás: egy földrészletnek két vagy több építési telekre osztása.
• A telekegyesítés az egymással közvetlenül szomszédos két vagy több földrészlet egy építési telekké történõ összevonását jelenti.
• Telekhatárrendezés esetén az egymással közvetlenül szomszédos földrészletek közös határvonalát úgy változtatják meg, hogy ennek következtében az érintett földrészletek közül az építésügyi szabályoknak meg nem felelõ alakú vagy terjedelmû földrészlet építési telekké válik, illetve a földrészletek között kialakult szabálytalan (pl. ferde, törtvonalú) határvonal szabályossá válik.
• Telekátalakításkor az alakjuk vagy terjedelmük miatt be nem építhetõ szomszédos vagy telekcsoportot alkotó földrészleteket építési telekké alakítják át.
Az építési telkek kialakításánál alapvetõ követelmény az, hogy a telek a terület rendeltetésének megfelelõ használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetõsége a jogszabályoknak és a települési szabályozási tervnek megfeleljen.
Telekalakításhoz az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A telekalakítási eljárás az érdekeltek kérelmére indul, az eljárás megindítását az építésügyi hatóság jelenti be az illetékes földhivatalnak, ahol azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. Telekátalakításra engedély csak akkor adható, ha azt az érdekelt tulajdonosoknak a többsége kéri
A telekalakításra kétféle módon kerülhet sor. Elsõ lépésként elvi telekalakítási engedély kérhetõ, amely egy évig érvényes és meghatározza, hogy a telekalakításhoz szükséges részfeladatok elkészíttethetõk-e, illetve milyen feltételeket kell teljesíteni a telekalakítási engedély iránti kérelem elõterjesztése elõtt. Az elvi engedély kikérése útján elõre tisztázhatók a különféle, például beépítési, mûszaki, mûemléki, régészeti, környezetvédelmi stb. követelmények, melyeket figyelembe kell venni a telekalakítás során. Az elvi engedély megadását és a telekalakítási terv elkészítését követõen terjeszthetõ elõ a telekalakítási engedély kiadása iránti kérelem.
Az az ingatlantulajdonos, aki nem tartja szükségesnek elvi engedély kérését, a telekalakítási terv elkészíttetése után azonnal kérelmet nyújthat be az építésügyi hatóságnál a telekalakítási engedély kiadása iránt.
A telekalakítási engedély megadása után, az engedélyezett terv alapján kezdhetõ meg a telekalakítás tényleges kivitelezése.
A telekalakítás folytán bekövetkezõ változásoknak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését az érdekeltek az ingatlanra vonatkozó szerzõdés alapján kérhetik.
A telekalakítási terv elkészítésével, az eljárással összefüggõ költségek a telekalakítás kezdeményezõjét terhelik. Emellett az építésügyi hatóságnak joga van ahhoz is, hogy a telekalakítás kezdeményezõjét – a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek megfelelõen, a telekalakítás miatt szükséges mértékig – utak és közmûvek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezze.
Az építésügyi hatóság egyes területekre településrendezési és környezetvédelmi indokok alapján, a feltétlenül szükséges mértékben és idõtartamra telekalakítási tilalmat rendelhet el. A telekalakítási tilalmat az illetékes földhivatal az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi, de a tilalom a bejegyzés nélkül is létezõ.
2008. január Dr. Hidasi Gábor
