November 27-i közgyûlésünkön az Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke, dr. Zsolnay András beszámolójában említette, hogy egy konkrét megkeresés kapcsán vizsgálták, összeférhetetlen-e az ügyvédi hivatással, ha ügyvéd társasházi közös képviseletet vállal. A Bizottság szerint ez csak akkor nem összeférhetetlen, ha az ügyvéd az adott társasházban tulajdonostárs illetve tevékenysége ingyenes. A Bizottság álláspontját annak remélhetõ változásáig követni kell, de vitára ad okot.
Alapvetõ kérdés, hogy sérti-e az ügyvédi hivatás méltóságát egy szervezeti képviseleti tisztség elvállalása? Kifejezett jogszabályi tilalom hiányában tilos-e ilyen képviselet vállalása vagy ez csak akkor tilos, ha jellegébõl adódóan sérti az ügyvédi hivatás méltóságát? Önmagában a díjazás méltóságsértõvé teszi-e a vállalást?
Az Ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 3. § (1) bekezdés szerint „Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.” A (3) bekezdés azt mondja, hogy „Az ügyvéd nem mûködhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethetõ össze, így különösen, ha a közremûködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.” A 6. § (1) bekezdés tilalmakról szól, így többek között arról, hogy az ügyvéd nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban, nem végezhet személyes közremûködéssel vagy korlátlan anyagi felelõsséggel járó vállalkozói tevékenységet. Tilalomról szól a MÜK 8/1999. (III.1.) sz. szabályzata (Etikai Szabályzat) 5/3. pont is. Kimondja, hogy „Az ügyvéd nem folytathat olyan tevékenységet sem, amely tételes összeférhetetlenségi szabályt nem sért, azonban a tevékenység az ügyvédi hivatás méltóságát sérti”. Az 5/4. pont szerint „Az összeférhetetlenségi szabályokba nem ütközõ, nem ügyvédi tevékenységet az ügyvédi hivatás gyakorlásától egyértelmûen el kell különíteni”. Az 5/1. pont szerint viszont az ügyvédi hivatással nem összeférhetetlen a tisztségviselés.
A Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. (Ttv.) nem rendelkezik arról, hogy a közös képviselet milyen jogviszony keretében látható el. A feladat karaktere azonban nyilván megbízási, mert a törvény 27.§ (2) bekezdése szerint ügyvitelrõl van szó („A közösség ügyintézését a közös képviselõ vagy az intézõbizottság látja el. ….”). Minthogy e jogviszonyról a Ttv. alig mond többet, rá a Ptk-t kell alkalmazni. Ugyanez igaz az Ütv-re is a Ptk-ra utalás (10.§ (1) bek.) és a Ptk 1.§ (1) bekezdése miatt. Így van ez akkor is, ha a közös képviselet egy szervezeti (törvényes) képviseletre irányuló tisztség (anélkül, hogy a társasház jogi személy lenne – Ptk. 29.§), és a közös képviselõi megbízást közgyûlési választás elõzi meg. Szerintem nem érvényesülhet az Ütv. 6.§ (1) bekezdés a) pontjában írt tilalom, mert a közös képviselõ nem „munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban” áll, hanem ügyviteli kötelezettséggel járó képviseleti jogviszonyban, és ez a Ttv. 3.§ (1) bekezdésébõl, a 27.§ (2) bekezdésbõl és a 43-50.§-ból egyértelmûen levezethetõ. Ezt természetesen lehet az ügyvédi hivatáshoz méltatlanul is végezni, de – mint sajnos tudjuk – történhet ez bármilyen más ügyvédi megbízás esetében is. Az, hogy hivatásunkhoz méltóan vagy méltatlanul járunk-e el, nem a képviseleti feladat jellegétõl és nem az ingyenességtõl függ. Ingyenesen éppen úgy lehet sérteni hivatásunk méltóságát, mint díjazás ellenében, sõt az utóbbi a gyakoribb. Annak sem látom különösebb indokát, hogy a közös képviseleti tevékenységet személyes közremûködéssel vagy korlátlan anyagi felelõsséggel járó vállalkozói tevékenységnek minõsítsük, és ezért legyen tiltott. Ha ezt a képviseletvállalást vállalkozásnak minõsítjük, akkor nehéz lesz majd elhatárolni az állandó képviseleti megbízásainktól, melyekben sokszor igen hasonló a feladat karaktere és fennáll a korlátlan anyagi felelõsséggel fûszerezett személyes közremûködési kötelezettség.
Megbízás alapján ellenszolgáltatásért végzett tartós ügyvitel és képviselet nem hogy idegen tõlünk, hanem általában ez a dolgunk (Ütv. 22.§). Az, hogy ezt társasház-közösségek megbízásából a Ttv. rendelkezéseinek keretén belül tesszük, nem jelent olyan specifikumot, amely bármely ügyvédetikai tilalmat sértene, különösen a függetlenség- és méltóságsértés nem igaz. Ez a hivatásunkkal, annak méltóságával nem összeegyeztethetetlen. A közös képviselõség a függetlenségünket nem veszélyezteti, hiszen nem befolyásolja mûködésünk szabadságát, más ügyek vállalásában nem akadályoz, nem jelent hivatást sértõ anyagi vagy erkölcsi elkötelezettséget. Az, hogy tartós megbízási jogviszonyt teremt a társasház-közösséggel, nem függetlenségsértõ, hiszen a tartós megbízás más ügyfelek relációjában is megszokott és – nem véletlenül – soha nem esett még etikai kifogás alá.
Különösen nem ütközik jogszabályi tilalomba (legfeljebb idõhiányba), hogy közös képviselõséget tulajdonostársi minõségünkben, saját társasházunkban – ingyen vagy díj ellenében – vállaljunk. Szerintem vállalhatunk azonban ügyvédi minõségünkben is. Ha azonban tulajdonostársi minõségünkben vállaljuk, a társasház külsõ viszonyaiban nem kelthetjük azt a látszatot, hogy a megbízást ügyvédként látjuk el. A tulajdonosi minõségben történõ megbízás elvállalására nem köthetünk ügyvédi megbízási szerzõdést, és nem meghatalmazás, hanem a társasházi közgyûlés határozata alapján járunk el. Az Ütv. és az Etikai Szabályzat ügyvédi megbízásra, meghatalmazásra vonatkozó szabályai ilyenkor nem érvényesülnek.
Kérdés az is, hogy az ügyvéd lehet-e intézõbizottsági elnök vagy tag. Erre ugyanis kizárólag társasházi tulajdonostárs választható meg (Ttv. 27.§ (3) bek.). Ezt a feladatkört csakis az az ügyvéd vállalhatja el, aki az õt megválasztó társasházközösség tagja, azaz tulajdonostárs. A feladatvállalásnak nem lehet alapja ügyvédi megbízási szerzõdés, és nem készülhet ügyvédi meghatalmazás. Az ügyvéd ezt a tevékenységet e minõségében nem végezheti.
Közös képviselõ természetes személy és gazdasági társaság lehet (Ttv. 49.§ (3) bek.), ami azt jelenti, hogy ügyvédi iroda nem, mert megbízást csak az ügyvédi iroda fogadhatna el a társasháztól is (Ütv. 74.§ (1) bek.). Az ügyvédi iroda viszont nem gazdasági társaság. Az ügyvédi iroda tagja csakis saját társasházában, ügyvédi tevékenységen kívül vállalhat el közös képviseletet vagy intézõbizottsági elnökséget, tagságot.
Meggyõzõdésem, hogy a fentieknek megfelelõ állásfoglalás segíthetné a társasházak mûködését, a megbízást váró kollégákról nem is szólva.
2004. január Dr. Hidasi Gábor
