A gazdálkodó szervezetek szerzõdéskötéseik során gyakran alkalmazzák az általuk kidolgozott általános szerzõdési feltételeket, mivel így a szerzõdéskötés leegyszerûsödik. Az általános szerzõdési feltételek szabályozása az 1998. március 1. után kötött szerzõdésekre nézve részleteiben megváltozott. A részletszabályokat korábban a Legfelsõbb Bíróság kollégiumi állásfoglalásai rendezték, ezek egy része most törvényi szintre került, és bõvebben szabályozott. A következõkben a hatályos szabályozást mutatjuk be.

Az általános szerzõdési feltételek, mint a szerzõdés része

Az általános szerzõdési feltételek a hatályos jog szerint olyan feltételeket jelölnek, melyeket az egyik fél több szerzõdés megkötése céljából egyoldalúan elõre meghatározott. Ezek azonban csak akkor válnak a szerzõdés részévé, ha azok tartalmát a másik félnek a szerzõdés megkötése elõtt lehetõsége volt megismerni és kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Speciális szabály, hogy külön kell tájékoztatni a felet arról az általános szerzõdési feltételrõl, amely a szokásos szerzõdési gyakorlattól, a szerzõdésre vonatkozó rendelkezésektõl lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstõl eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerzõdés részévé, ha a másik fél azt kifejezetten elfogadja. Ha az általános szerzõdési feltétel és a szerzõdés más feltétele eltér egymástól, az utóbbi válik a szerzõdés részévé.

Megtámadási lehetõség

Az általános szerzõdési feltételeket akkor lehet megtámadni, ha a kikötés tisztességtelen, vagyis ha a jóhiszemûség megsértésével a felek szerzõdéses jogait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. Az egyoldalú és indokolatlan hátrány okozása akkor valósul meg, ha a feltétel a szerzõdésre irányadó lényeges rendelkezéstõl jelentõsen eltér, vagy összeegyeztethetetlen a szerzõdés tárgyával, illetve rendeltetésével. E körben vizsgálni kell a szerzõdéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerzõdés megkötésére vezetett, az érintett feltételnek a szerzõdés más feltételeivel vagy más szerzõdésekkel való kapcsolatát. Ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók a szolgáltatást és ellenszolgáltatást meghatározó szerzõdési kikötésre, ha annak szövegezése egyértelmû és mindkét fél számára érthetõ. Nem minõsülhet tisztességtelennek a szerzõdési feltétel akkor sem, ha jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály elõírásának megfelelõen határozzák meg. A tisztességtelenség kérdésében az érintett gazdasági kamara kérésre véleményt nyilvánít. A tisztességtelen kikötés megtámadására egyrészt a sérelmet szenvedõ fél jogosult, ha pedig a tisztességtelen kikötést gazdálkodó szervezet használja, a külön jogszabályban meghatározott szervnek (pl. ügyész, miniszter, jegyzõ, gazdasági és szakmai kamara, a fogyasztói érdekképviseleti szervezet) is van megtámadási joga. Ha utóbbi esetben alapos a megtámadás, a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerzõdõ valamennyi félre kiterjedõ hatállyal megállapítja. Ez nem érinti azokat a szerzõdéseket, melyeket a megtámadásig már teljesítettek.  Új rendelkezés, hogy ha a bíróság a feltétel érvénytelenségét mindenkire kiterjedõ hatállyal megállapítja, feljogosíthatja az igény érvényesítõjét, hogy a kikötés érvénytelenségének megállapítását a jogsértõ költségére országos napilapban vagy más szokásos módon nyilvánosságra hozza.

Fogyasztóvédelem

A gazdálkodó szervezet és fogyasztó (a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül szerzõdést kötõ személy) viszonyában szigorúbb, a fogyasztó érdekeit jobban védõ szabályozást vezet be a törvény:
a) A gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerzõdés tisztességtelen kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minõsül általános szerzõdési feltételnek.
b) Ha a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó között a szerzõdés tartalma a szerzõdési nyilatkozat értelmezésére vonatkozó szabályok alapján nem állapítható meg egyértelmûen, a fogyasztó számára kedvezõbb értelmezést kell elfogadni.
c) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, melyek a fogyasztóval kötött szerzõdésben tisztességtelennek minõsülnek, vagy amelyeket az ellenkezõ bizonyításáig annak kell tekinteni.
d) A törvény lehetõséget ad rá, hogy egyes fogyasztói szerzõdések esetén, amennyiben a felek külföldi jog alkalmazását választották, ezzel szemben is a magyar jog legyen az irányadó. Ez olyan esetekben fordul elõ például, amikor a fogyasztó lakóhelye Magyarországon van, és itt tették meg a szerzõdés megkötésére irányuló nyilatkozatot, vagy itt adta le a fogyasztó a megrendelését. Ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók azonban minden fogyasztói szerzõdésre, pl. a fuvarozási és személyszállítási szerzõdésekre sem.

Blanketták csatája

Továbbra is kollégiumi állásfoglalás szabályozza azt a kérdést, hogy mi történik abban az esetben, ha mindkét fél általános szerzõdési feltételeket használ a szerzõdés megkötésekor.
Ha az általános szerzõdési feltételekre történt utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerzõdési feltételeivel fogadja el, és az általános feltételek egymással nem ellentétesek, mindkettõ a szerzõdés részévé válik, ha a másik fél által a kifejezetten vagy ráutaló magatartással való elfogadás megállapítható. Ha az általános feltételek akár részlegesen is eltérnek egymástól, s az eltérés nem lényeges feltételre vonatkozik, egyik feltétel rendelkezése sem kerülhet alkalmazásra, helyette a jogszabályok vagy más rendelkezések diszpozitív szabályai érvényesülnek. Ha a kérdést jogszabály vagy más rendelkezés sem rendezi, e feltételeket a bíróság állapítja meg.
Ha pedig az egymásnak ellentmondó általános feltételek a szerzõdés lényeges feltételeire vonatkoznak a felek valamilyen formában történõ megállapodásának hiányában, szerzõdés nem jön létre.

Utólagos közlés

A szerzõdéskötést követõen (pl. a szállításnál, részszámlázásnál) közölt általános feltételek a Legfelsõbb Bíróság álláspontja szerint a szerzõdés módosítására, kiegészítésére vonatkozó ajánlatot jelentenek, és így csak kétségtelen elfogadás esetén válnak az eredeti szerzõdés módosításával a szerzõdés részévé.
 
1998. március                                                                             Dr. Szép Andrea