A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei
A fizetési meghagyásos eljárás célja, hogy perindítás nélkül biztosítsa a követelés behajtását. Ezt az eljárást csak akkor lehet kezdeményezni, ha a követelés pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányul. Kettõszázezer forintig a fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezése kötelezõ. Feltétel, hogy a kötelezettnek legyen belföldön ismert lakóhelye (tartózkodási helye vagy székhelye). Ha nincs, akkor a fizetési meghagyás iránti kérelmet keresetlevélnek kell tekinteni.
A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem
A fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített ûrlapon kell elõterjeszteni, de a jogi képviselõ nélkül eljáró fél a kérelmet bármelyik helyi bíróságnál jegyzõkönyvbe is mondhatja. A kérelemre egyébként a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát például fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, a felek és képviselõik nevét és lakóhelyét, az érvényesíteni kívánt követelést, az annak alapjául szolgáló tényeket, csatolni kell azokat az okiratokat, amelyekre a jogosult bizonyítékként hivatkozik. Jogi képviselõ esetén csatolni kell az ügyvédi meghatalmazást. Ingó dolog kiadása esetében a kérelemben azt a pénzösszeget is meg kell jelölni, amelyet a jogosult a dolog helyett elfogadni hajlandó. Arra is van lehetõség, hogy egy kérelemben a kötelezett ellen fennálló több követelést, vagy hogy több kötelezett ellen fennálló azonos követelést érvényesítsünk. Annak sincs akadálya, hogy több jogosult érvényesítse igényét egy kötelezett ellen egy kérelemben. Ha a jogosult a kérelmet nem az arra rendszeresített ûrlapon terjesztette elõ, vagy nem megfelelõen töltötte ki, illetve nem csatolta a szükséges példányszámban, a bíróság a hiányok pótlására hívja fel. A fizetési meghagyás iránti kérelmen, feltéve hogy a jogosultat nem illeti meg költségmentesség, a követelt összeg 3%-ának megfelelõ illetéket kell leróni. Az illeték minimális mértéke 3.000,-Ft, maximális mértéke 450.000,-Ft.
A kérelem elintézése
Ha a kérelem nem felel meg a törvényi elõírásoknak, akkor a bíróság a jogosultat felhívja a hiányok pótlására. Ha a jogosult ennek nem tesz eleget, és a fizetési meghagyás iránti kérelem nem bírálható el, akkor a bíróság a kérelmet elutasítja. Ebben az esetben a jogosult a lerótt illeték visszatérítésére jogosult.Igen eltérõ a gyakorlat, hogy mi a követendõ eljárás, ha a jogi képviselõvel eljáró fél a költségekre (illeték, ügyvédi munkadíj, készkiadás) vonatkozó részt kitöltetlenül hagyja. A helyes gyakorlatnak az bizonyul, hogy a bíróság felhívja a jogosultat e rész kitöltésére, és ha a jogosult ezt elmulasztja, akkor a bíróság a költséget az eljárás adatai alapján hivatalból állapítja meg. A fizetési meghagyást a bíróság – a jogosult külön kérelme hiányában – csak a kötelezett részére kézbesíti. A bíróság a fizetési meghagyást a jogosultnak is megküldi, ha a fizetési meghagyást a kérelmétõl eltérõen bocsátja ki. Erre csak igen szûk körben van lehetõség, például akkor, ha a jogosult által megjelölt ügyvédi munkadíjnál kevesebbet ítél meg. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kérelemben megjelölt követelés aggályos, tárgyalást tûz ki, és felhívja a jogosultat arra, hogy az illetéket egészítse ki a peres eljárás illetékére, mely a követelés összegének 6%-a, de legalább 7.000,-Ft és legfeljebb 900.000,-Ft. Ha a jogosult az illetéket nem egészíti ki határidõben, akkor a bíróság az eljárást megszünteti. A bírói gyakorlat nem egységes abban, hogy mi a követendõ eljárás, ha a jogosult a törvény kötelezõ rendelkezéseivel ellentétes kamatkövetelést jelöl meg a kérelemben. Az egyik álláspont szerint ilyenkor a bíróság jogosult eltérõ tartalommal – melyben a törvényes mértékû kamat van megjelölve – kibocsátani a fizetési meghagyást. A másik álláspont szerint azonban erre nincs lehetõség, ugyanis ha a bíróság a kérelem egészét vagy egy részét aggályosnak találja, akkor a kérelmet keresetlevélnek kell tekintenie.Ha a jogosult keresetlevelet nyújt be annak ellenére, hogy a követelése a kettõszázezer forintot nem haladja meg, akkor a beadott keresetlevelet fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemként kell elintézni.A bíróság a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül, legkésõbb a kérelem beérkezésétõl számított harminc napon belül bocsátja ki. A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot; a felek és képviselõik nevét és lakóhelyét; a követelés jogalapját, valamint a követelésnek és járulékainak összegét, ingó dolog kiadására irányuló követelés esetében pedig a dolognak, valamint annak a pénzösszegnek a megjelölését, amelyet a jogosult a dolog helyett elfogadni hajlandó; azt a felhívást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétõl számított tizenöt nap – váltón alapuló követelés esetében három nap – alatt tegyen eleget, és az összegszerûen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg; azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett, ha a követelést alaptalannak tartja, a meghagyás ellen ellentmondással élhet.
Ellentmondás
A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül – váltón alapuló követelés esetében három napon belül – az eljáró bíróságnál írásban ellentmondással élhet, de azt szóban is jegyzõkönyvbe mondhatja, ha nincs jogi képviselõje. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része jogerõre emelkedik. A jogerõs fizetési meghagyás ellen felülvizsgálatnak nincs helye, a kötelezett kizárólag perújítással élhet, ha annak törvényi feltételei fennállnak.Nem tekinthetõ a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak azt kéri, hogy az összeget halasztva vagy részletekben fizethesse meg. Ha a kötelezett az ellentmondásban okirati bizonyítékkal valószínûvé teszi, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kibocsátását követõen már teljesítette, a bíróság felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a bíróság az eljárást megszünteti, egyébként pedig tárgyalást tûz ki. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, az eljárás csak erre a követelésre alakul perré. A kötelezettnek a követelésre az ellentmondásban nyilatkoznia kell, és elõ kell adnia a védekezése alapjául szolgáló tényeket, valamint ezek bizonyítékait; okirati bizonyítékait csatolnia kell. Ha a fizetési meghagyást ellentmondással kellõ idõben nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerõs ítéletnek, tehát végrehajtható. Ha a kötelezett kellõ idõben nem élt ellentmondással, a bíróság jogerõsítési záradékkal látja el a fizetési meghagyást és megküldi a feleknek. Ha az ellentmondás elkésett, a jogerõsítéssel egyidejûleg a bíróság azt hivatalból elutasítja.A kellõ idõben elõterjesztett ellentmondás folytán az eljárás perré alakul. A bíróság felhívja a jogosultat, hogy az illetéket nyolc napon belül a peres eljárás illetékének összegére egészítse ki. Az illeték kiegészítése esetében a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tûz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi, és a továbbiakban a peres eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint jár el.
2005. április dr. Sõléd Tünde ügyvéd
