Nem kizárt, hogy két önálló társasháznak közös alapító okirata van és mûködésére és szervezetére is közös szabályzatot alkot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyik társasház közgyûlési határozatát a másik társasház tulajdonostársa is megtámadhatja. A közös alapító okirat szétbontása társasházanként alapító okirat módosításnak minõsül és az ennek megfelelõ szavazati többséggel határozható el.
Két szomszédos telken úgy alapítottak egy-egy társasházat, hogy a két társasháznak egy közös alapító okiratot készítettek.
A két társasház közgyûlése 30 évvel késõbb arra a döntésre jutott, hogy megszüntetik a törvénysértõ állapotot, és elhatározták a társasházankénti külön-külön alapító okirat készítését. A határozatot és az elkülönült alapító okiratokat 66,8%-os többséggel elfogadták. A társasház(ak) a határozatot „kijavítás” címén hozták meg, amelyhez viszont a törvény egyszerû többséget követel meg.
Az egyik tulajdonostárs pert indított a közgyûlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt. A pert úgy indította meg, mintha nem két társasházról, hanem csak egyrõl lenne szó, amely mindkét társasház nevét viseli. A felperes szerint az alapító okirat módosításához a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10.§ (3) bekezdés szerint 4/5-ös többség kell, amely nem volt meg.
A per fõ csapásiránya az volt, hogy kijavításról, vagy módosításról van-e szó, illetve egy társasház létezik vagy kettõ.
A per megindítását követõen a felperes eladta az ingatlanát, amelynek õ nem tulajdonított nagy jelentõséget, a bíróságnak be sem jelentette. A per folyamán végig azt állította, hogy egyetlen társasház létezik, mert csak egy alapító okirata van. Alperes ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a magyar jog nem ismeri azt a társasháztípust, amely két telken egy társasház. Ez az ingatlan-nyilvántartásba nem bejegyezhetõ és nincs is bejegyezve. Mivel két önálló társasházról van szó, a perindítás téves, a pert meg kell szüntetni.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint az egyetlen alapító okirat annak igazolása, hogy csak egy társasház létezik. A keresetnek helyt adott.
A fellebbezési eljárásban a Fõvárosi Bíróság a pert megszûntette, mert osztotta azt az alperesi álláspontot, miszerint két telek és azon egy-egy épület az két társasház és nem egy, tehát a felperes rosszul perelt. Annak is jelentõséget tulajdonított, hogy a felperes a per alatt eladta az ingatlan. Ezzel megszûnt az az érdeke, amely alapján kérheti a közgyûlési határozat érvénytelenségének megállapítását. A bíróság kimondta, hogy az alapító okirat átalakítása társasházanként, a Társasházi törvény szerinti módosításnak minõsül, ezért egyhangú szavazásra van szükség, de ha a tulajdonostársak 4/5-öde megszavazta a határozatot és a nemmel, vagy egyáltalán nem szavazók közül 30 napon belül senki nem támadta meg bíróság elõtt, az a 31. napon mégis hatályba léphet.
A másodfokú bíróság az elsõfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a rosszul megjelölt alperesre tekintettel a pert megszüntette.
Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda
