Az elektronikus levelek tömegessé válása miatt igény merült fel arra, hogy elektronikus úton is lehessen küldeni szerzõdéses nyilatkozatokat. Ehhez szük-séges, hogy a szerzõdõ felek hitelesen meg¬állapít-hassák, kitõl származik az üzenet, és annak tartalma nem változott-e a feladás óta. Ezt a funkciót a papír-alapú írásos szerzõdéskötéseknél az aláírás tölti be. Az elektronikus iratra is rá lehet írni annak a nevét, aki a nyilatkozatot teszi, de ennek nincs olyan hitelessége, mint a saját kezû aláírásnak. Ez az oka, hogy különbözõ módozatokat dolgoztak ki a hiteles elektronikus aláírás céljából. Az egyik: a nyilvános kulcsú kódolás. Ennek használatát és az ilyen szol-gál¬tatásokat nyújtó cégekkel szembeni köve¬tel-ményeket szabályozza a 2001. évi XXXV. törvény, amely az Európai Unió szabályaival összhangban született, és 2001. szeptember 1-jén lépett hatályba.
Az elektronikus aláírás fajtái
a) Fokozott biztonságú elektronikus aláírás: Ez alkalmas az aláíró azonosítására és a dokumentum tar¬tal¬mához technikailag olyan módon kapcsolódik, hogy minden, az aláírás elhelyezését követõen az iraton illetve dokumentumon tett módosítás érzékelhetõ. A technika jelenlegi állása mellett ez már a nyilvános kulcsú aláírást jelenti. Az ilyen aláírást hitelesítés-szolgáltató cég tanúsítja.
b) Minõsített elektronikus aláírás: Ez fokozott biz-ton¬ságú elektronikus aláírás, amely megfelel a fejlett technológiájú minõsített hitelesítés-szolgáltatóval szem¬beni szakmai és megbízhatósági követel¬mé¬nyek¬nek. Az ilyen aláírást minõsített hitelesítés-szol¬gáltató tanúsítja.
Az elektronikus dokumentum fajtái
a) Az elektronikus dokumentum bármely erre alkalmas eszköz útján érzékelhetõ adategyüttes, melyet elek¬tro¬ni¬kus aláírással láttak el. Ez a hétköznapi fo¬gal¬maink szerint inkább tárgynak tekinthetõ, pl. egy térkép, tervrajz, fénykép. Ezeket is alá lehet írni elektronikusan, és az aláírás bizonyítani fogja, hogy az „elektronikus tárgy” az aláírás pillana¬tá¬ban milyen állapotban volt. Ez a hibás teljesítés körében jelentõséggel fog bírni. A hitelességet elõsegíti az is, ha az elektronikus dokumentum¬hoz idõbélyegzõ is kapcsolódik. Ez pl. lehetõvé teszi a késedelmes teljesítés megállapítását.
A fentieknek a felhasználások és a jog¬kö¬vet¬kez¬mé-nyek szem¬pontjából van jelentõsége. Várható, hogy bi¬zo¬nyítási eszközzé válnak olyan bizonyítási esz¬kö-zök, amelyek elektronikus formában jelennek meg. Tárgyi bizonyítási eszközök lehetnek az ok¬irat¬nak nem minõsülõ elektronikus dokumentumok is.
Az elektronikus aláírás joghatásai
A törvény alapelvi jelleggel mondja ki, hogy az elek-tronikus aláírást nem lehet jogilag érvénytelennek tekinteni, és a bírósági eljárásokban el¬vetni a bizo¬nyí-tó erejét. Ez a törvény hatályba lépése elõtt keletkezett elek¬tro¬ni¬kus aláírásra és dokumentumra is igaz. Ebbõl az következik, hogy ha a tör¬vény elektronikus aláírást em¬lít, e kifejezés alatt csak a fokozott biztonságú és a minõsített elektronikus aláírást kell érteni.
A szerzõdési szabadság tiszteletben tartásával a tör-vény lehetõvé teszi, hogy az egymással szerzõdéses viszonyban álló felek az elektronikusan aláírt doku-men¬tu¬mok egymás közötti elfogadásának a feltételeit a tör¬vény rendelkezéseitõl eltérõen is megállapíthassák. Nem térhetnek el az alapelvi szintû szabályoktól és az elektronikus dokumentumok felhasználását ki¬zá¬ró rendelkezéstõl (pl. a családjogi és öröklési viszo¬nyok¬ban).
A törvény a fokozott biztonságú elektronikus do¬ku-men¬tumokhoz erõsebb bizonyító erõt fûz. A fo¬ko¬zott biztonságú elektronikus iratok az írásba fog¬lalás jogszabályi követelményének felelnek meg. Erre tekintettel módosította a törvény a polgári tör¬vény-könyv hatályba lépésérõl és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejû rendeletet (Ptké.), amely ezután a fokozott biztonságú elektronikus okiratot is nevesíti az írásbeli alakiságok között. A Ptké. azt is lehetõvé teszi, hogy ha a felek meg¬állapodása rendel írásbeli alakot egy szerzõdésre, akkor a felek ki-zárhatják az elektronikus formát. A minõsített elek-tronikus aláírással ellátott okiratokat a polgári per-rendtartás (Pp.) módosítása teljes bizo¬nyító erejû ma-gánokiratnak minõsíti. Amennyi¬ben az ilyen do¬ku-mentum valódisága kétséges, a bí¬ró¬ság a tanú¬sít-ványt kibocsátó hitelesítés-szol¬gál¬tatót keresi meg. A törvény szerint módosuló bün¬tetõeljárási törvény a tárgyi bizonyítási eszközök közé emeli az elek¬tro¬ni-kus formában létrejövõ doku¬mentumokat. Az ugyan¬csak módosult ügyvédi törv¬ény által lehetõvé vá¬lt az ügyvéd által ellen¬jegyzett okirat elektronikus formában való létre¬hozása. Az ilyen módon a Pp. alapján teljes bizo¬nyító erejûvé váló elektronikus okiratot az ügy¬védnek kell készítenie, az ügyfélnek és az ügyvédnek is el kell látnia minõsített elek¬tro¬ni¬kus aláírásával. Az ügyvéd ellenõrzi azt is, hogy az okirat tartalma nem változott-e. Ezzel tehát lehetõvé válik, hogy az ügyfél és az ügyvéd az aláíráskor egy¬mástól távol legyen. A törvény kimondja, hogy ha az elektronikus okiraton kívüli elektronikus doku¬men-tumon minõ¬sí¬tett elektronikus aláírás szerepel, és az alá¬írás ellen¬õr¬zésének eredményébõl más nem kö¬vet-kezik, abból kell kiindulni, hogy a dokumentum tartalma az aláírás óta nem változott.
A fokozott biztonságú illetve minõsített elek¬tro¬nikus aláírással ellátott dokumentum kinyomtatott változatához nem fûzõdik a dokumentum elek¬tro¬ni-kus változatának bizonyító ereje.
Elektronikus ügyintézés a közigazgatásban és a bíróságokon
A törvény a közigazgatási szervezetek informatikai el¬látottságára és az elektronikus dokumentumok fo-ga¬dására való felkészültség helyzetére tekintettel ha-tárt szab az elektronikus aláírás felhasználásának a köz¬igazgatásban és a bíróságokon. Itt csak akkor le-het majd a papíralapú ügyintézés mellõzésével elek-tro¬nikus úton intézni az ügyeket, ha ezt az eljárás-tí-pus¬ra illetve ágazatra vonatkozó jogszabály kife¬je-zetten lehetõvé teszi. A helyi önkormányzat állam-igazgatási eljárásaiban pedig akkor, ha ezt egyfelõl ma¬gasabb szintû jogszabály teszi lehetõvé, másrészt, ha ezt az önkormányzat az illetékességi területére néz¬ve elõírja. Ez az ügyfélnek csak lehe¬tõség lesz, és nem kötelessége. Annak már az ágazati szabály mó-do¬sulása elõtt sincs akadálya, hogy az ügyfél elek¬tro-nikus formában is elküldje beadványát a bíróságnak, ha¬tó¬ságnak. A törvény szerint a minõ¬sí¬tett tanú¬sít-ványt bármely bírósági vagy állam¬igaz¬gatási el¬já¬rás-ban el kell fogadni, nem következhet be tehát olyan helyzet, hogy az ügyfeleknek a külön¬bö¬zõ ható¬sá-gok¬nál eltérõ – a hatóság által meg¬kö¬vetelt – elek¬tro¬ni-kus aláírásokat kell használniuk.
Az elektronikus ügyintézés szerepet kap a cégeljárásban is. A törvény módosította a cég¬nyil¬-vántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cég¬-eljárásról szóló törvényt. A törvény értelmében 2008. július 1-tõl a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelem benyújtása, illetve céginformáció lekérése kizárólagosan elektronikusan történhet valamennyi cégforma esetén. 2007. szeptember 1. óta az egyszerûsített cégeljáráshoz szükséges dokumentumok már csak elektronikus formában nyújthatók be.
Az elektronikus aláírás alkalmazásának jelenleg egyes adókötelezettségek teljesítése körébe van a legnagyobb jelentõsége. A 2002. szeptember 1-jét követõen keletkezett adókötelezettségek tekintetében ugyanis elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az az adózó, akinek adóztatási feladatait a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el. Ezen adózók számára az elektronikus aláírás alkalmazása nem csupán lehetõség, hanem jogszabály által elõírt kötelezettség. A fõszabálytól eltérõen ugyanis az adókötelezettség teljesítésének módját megállapító törvény kötelezõvé teheti ügyfél részére az elektronikus aláírás alkalmazását. A hitelesítés-szolgáltatási tevékenységet maga az APEH látja el.
Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások és a szolgáltatók
Az elektronikus aláírás az aláíró számára úgy jelent-ke¬zik, hogy egy szoftver vagy hardver (aláírás-létre-hozó eszköz) segítségével két kulcshoz jut: az egyiket bárki megismerheti, az általa készített elek¬tro¬nikusan aláírt dokumentum címzettjei ezzel ellenõrzik, hogy tényleg a feladótól származik-e a dokumentum és nem változott-e a feladás óta. Ez a nyilvános kulcs, más néven aláírás-ellenõrzõ adat. A másikat csak az aláíró ismeri, ezzel írja alá az elektronikus do¬ku-mentumot, ez a magánkulcs, más néven aláírás-lét-rehozó adat. A nyilvános kulcs személyhez kap¬csolt-ságát és így közvetve az aláíró személy¬azonos¬ságát egy erre rendelt szervezet tanúsítvány ki¬állí¬tásával tanúsítja, ez a szervezet a hitelesítés-szolgáltató. Ha az aláíró más személy (szervezet) nevé¬ben kíván alá-írni, a hitelesítés-szolgáltató jogo¬sult ellenõrizni a kép-viseleti jogosultság fennállását. A hitelesítés-szol¬gál-tató nyilvántartást vezet a tanú¬sít¬ványok aktuális álla¬potáról (esetleges fel¬füg¬gesz¬té¬sük¬rõl, illetve vissza¬vonásukról), valamint közzéteszi a nyilvános kul¬csokat. Amennyiben a hitelesítés-szol¬gáltatók a tör¬vény szerinti szigorúbb köve¬tel¬mé¬nyeknek meg¬fe-lel¬nek, akkor minõsített hitelesítés-szol¬gáltatók lehet-nek, feltéve, hogy a Hírközlési Fõ¬felügyelet egy minõ-sítési eljárást követõen nyil¬ván¬tartásba vette õket. Az általuk hitelesített tanú¬sít¬vánnyal ellátott alá¬írásnak nagyobb a bizonyító ereje. A nem minõ¬sí¬tett hitelesítés-szolgáltatók mû¬kö¬dé¬sé¬nek nem fel¬té¬tele a nyilvántartásba vétel, náluk csak be¬¬jelentés szük-séges.
Az elektronikus dokumentumokat idõbélyegzõvel is el lehet látni, amely bizonyítja a dokumentum létezését és tartalmát a létrehozás idõpontjában. Az idõ¬bé¬lyeg¬zõ is egy elektronikus aláírás, annak is lehet minõ¬sített szolgáltatója.
A harmadik szolgáltatatás a magánkulcs elhelyezése az aláírás-létrehozó eszközön. A három szolgáltatást együtt és külön-külön is lehet végezni.
Az ezeket a tevékenységeket végzõ szervezeteket a Hír¬¬köz¬lési Fõfelügyelet veszi nyilvántartásba, és elle-nõr¬zi, hogy tevékenységüket a jogszabályoknak meg¬-felelõen végzik-e.
A külföldi székhelyû (lakóhelyû) hitelesítés-szol¬gál-tató által kibocsátott tanúsítványhoz a belföldi hite-le¬sítés-szolgáltató tanúsítványához fûzött összes jog-következmény fûzõdik, ha nemzetközi szerzõdés ezt elõírja, vagy ha egy belföldi hitelesítés-szolgáltató felelõsséget vállal a külföldi tanúsítványért, illetve ha a szolgáltató székhelye vagy lakóhelye az Európai Unió valamely tagállamában van.
A szolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevõk jogai és kötelezettségei
A hitelesítés-szolgáltató köteles megfelelõ tech¬no¬ló-giai és biztonsági színvonalat biztosítani. A hi¬te¬le-sítés-szolgáltató a tanúsítványban korlátozhatja az azzal vállalt kötelezettség mértékét és a felhasználás lehe¬tõségét. Köteles tájékoztatni a szerzõdõ felet min¬den, az elektronikus aláírással kapcsolatos lénye-ges körülményrõl, korlátozásról. E kötelezettségei meg¬szegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelõs. A törvény szabályainak meg¬tartását kétség esetén a hitelesítés-szolgáltatónak kell bizonyítania.
Az elektronikusan aláíró személy köteles adatokat szol¬¬gáltatni a hitelesítés-szolgáltatónak, illetve a ma-gán¬¬kulcsot mások számára hozzáférhetetlen módon tar¬tani, a rendellenességeket a szolgáltatónak be¬je¬len-teni. Ha e kötelezettségét megszegi, az ebbõl ere¬dõ kárért õ felelõs.
2008. február Dr. Szabó István ügyvédjelölt
