A Magyar Köztársaság jogszabályai: a törvény, a törvényerejû rendelet, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet és az önkormányzati rendelet. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei a határozat, az utasítás, a jegybanki rendelkezés, a statisztikai közlemény, valamint a jogi iránymutatás. Ez utóbbi lehet irányelv, elvi állásfoglalás és tájékoztató
A jogszabályok
a) A törvényalkotás az Országgyûlés hatáskörébe tartozik. Egyes társadalmi viszonyokat kizárólag törvényben lehet szabályozni. Ilyen a társadalmi rendre, a társadalom jelentõs intézményeire, az állam szervezetére, mûködésére, és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvetõ rendelkezések, stb. Törvénykezdeményezési joga a köztársasági elnöknek, a Kormánynak, az Országgyûlés bizottságainak, valamint az országgyûlési képviselõknek van. Az Országgyûlés a törvényjavaslatot az ún. házszabály szerint tárgyalja. A javaslat elfogadásához általában a jelenlévõ képviselõk több mint a felének igenlõ szavazata szükséges. Az Alkotmány egyes törvények elfogadásához a jelenlévõ-, vagy valamennyi országgyûlési képviselõ kétharmadának az igenlõ szavazatát írja elõ. Az elfogadott törvényt az Országgyûlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az elfogadott törvényt aláírás elõtt megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyûlésnek, melynek elfogadásáról az
Országgyûlésnek ismét tárgyalni, majd határozni kell. A köztársasági elnök megteheti azonban azt is, hogy a törvényt aláírás elõtt – ha véleménye szerint annak valamely rendelkezése alkotmányellenes – véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak. Ha az Alkotmánybíróság – soron kívüli eljárásban – az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyûlésnek visszaküldi.
b) Törvényerejû rendelet alkotására ma már egyetlen szerv sem jogosult. A korábban megalkotott törvényerejû rendeletek mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat törvény hatályon kívül nem helyezi.
c) A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetõleg törvényben – esetleg törvényerejû rendeletben – kapott felhatalmazás alapján adhat ki rendeletet. A kormány feladatkörébe tartozik többek között a törvények végrehajtásának biztosítása, a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározása, gondoskodás az ellátások anyagi fedezetérõl, stb. A kormányrendeletet a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
d) A miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejû rendeletben vagy kormányrendeletben kaphat felhatalmazást rendeletalkotásra. A miniszteri rendelet törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehet ellentétes.
e) Az önkormányzat rendeletet adhat ki magasabb szintû jogszabály felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelõ részletes szabályok megállapítására, valamint a magasabb szintû jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére.
Az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes az a-d) pont alatt felsorolt jogszabályokkal.
A jogszabályok hatálya – az önkormányzati rendeletek kivételével – az ország területén tartózkodó valamennyi magánszemélyekre, jogi személyre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra kiterjed. Az önkormányzat rendeletének hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki. A jogszabályban kell megjelölni a hatálybalépés napját. A jogszabály meghatározott ideig, vagy addig marad hatályban, amíg más – azonos vagy magasabb szintû – jogszabály hatályon kívül nem helyezi.
A jogszabályokat – az önkormányzati rendelet kivételével – a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. Az önkormányzat rendeletét az önkormányzat hivatalos lapjában, illetõleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni.
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei
a) Határozatot alkothat az Országgyûlés, a Kormány, a kormánybizottságok, az önkormányzatok és az önkormányzatok szervei, melyben az általuk irányított szervek feladatait, valamint saját mûködésüket szabályozhatják, és megállapíthatják a feladatkörükbe tartozó terveket.
b) Utasítást a miniszter és az országos hatáskörû szerv vezetõje adhat ki a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységének szabályozása céljából.
c) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybankról szóló törvényben meghatározott körben rendeletet adhat ki. Az MNB elnökének rendelete a pénzügyi intézményekre és a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi személyekre, valamint a befektetési szolgáltatókra és az elszámolóházakra vonatkozólag tartalmazhat kötelezõ elõírásokat.
d) Az MNB elnöke rendeleteinek közzététele a magyar Közlönyben történik. A jegybanki alapkamat mértékét megállapító rendelet az MNB saját internetes honlapján és az általa bérelt hírügynökségi honlapon is közzé kell tenni.
e) Jogi iránymutatás az Országgyûlés és a Kormány által kibocsátott irányelv, amely általános érvényû célokat, programokat határoz meg, illetõleg állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben. Jogi iránymutatás az Országgyûlés és a Kormány által – a jogszabályok értelmezése céljából – kiadott elvi állásfoglalás is. Szintén jogi iránymutatás a miniszter és az országos hatáskörû szerv vezetõje által kiadott irányelv és tájékoztató.
2008. február Dr. Schmal József ügyvédjelölt
