Bevezetés
A gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: reklám¬törvény) kijelöli azokat a kereteket, amelyek között a reklámok közzétehetõk, illetõleg amelyeken belül is tilos bizonyos fajtájú vagy tartalmú reklámot közzétenni. Az általános szabály már a törvény eredeti szövege szerint is az lett, hogy reklámot közzétenni csak akkor szabad, ha a reklámozó – akinek érdekében a reklámot közzéteszik – azonosítható módon megnevezi vállalkozását és székhelyét, valamint adószámát közli a reklámszolgáltatóval. Szintén alapvetõ szabály, hogy reklám csak a reklámjelleg felismerhetõ feltüntetésével és a környezetétõl elkülönítve tehetõ közzé. A közzétehetõ reklámok körét a törvény tilalmakkal és korlátozásokkal is behatárolja, melyek köre a 2001. és a 2002. évi törvénymódosítások következtében bõvült.
Reklámtilalmak
A törvény általánosságban tiltja az olyan reklám közzétételét, mely személyhez fûzõdõ jogot, kegyeleti jogot, személyes adatok védelméhez fûzõdõ jogot sért, félelem érzetet kelt, erõszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, természetet károsító magatartásra ösztönöz. Burkolt vagy nem észlelhetõ reklám sem tehetõ jogszerûen közzé.
A törvény a 2001. évi módosítások óta szigorú tilalmakat alkalmaz a szexualitást megjelenítõ reklámok közzétételével kapcsolatban is, amennyiben a közzétételre nem szexuális árukon, vagy szexuális áruk üzletében kerül sor. A szexualitás többféle megjelenítését tilalmazza a törvény: Tiltott a pornográf reklám, vagyis a reklámozott terméktõl vagy szolgál-tatástól függetlenül minden olyan rek¬lám, amely a nemiséget súlyosan szemérem¬sértõ nyíltsággal ábrázolja; tilos továbbá a szexuális szolgáltatások reklámja, azaz minden olyan tájékoztatás, mely közvetve vagy közvetlenül szexuális szolgáltatás igénybevételének elõmozdítására irányul. A szexuális ingerkeltésre irányuló reklám szintén a tiltott körbe tartozik, külön is kiemelve azon esetet, amikor emeltdíjas távközlési szolgáltatás reklámja irányul szexuális ingerkeltésre.
2001. július 1. óta tilos a dohányáruk reklámja A tilalom vonatkozik a dohányáruk közvetett reklámjára is, így például arra az esetre, amikor a reklám a dohányterméket közvetlenül nem jelöli ugyan meg, de olyan megjelölést vagy árujelzõt hasz¬nál, amely összefüggésbe hozható a dohány¬áruval, és ezért alkalmas annak nép¬szerû¬sítésére. A reklámtilalom nem terjed ki egyebek mellett arra a szakmai célú hirdetésre, amely dohányáruk forgalmazóinak szól, valamint a dohányáruk értékesítési helyén azok bemutatására és áruk feltüntetésére. Ezen túlmenõen felmentés adható a dohányáruk reklámozására vonatkozó tilalom alól az ország területén megrendezésre kerülõ nemzetközi motorsportrendezvény alkalmából végzett reklámtevékenység esetén. A verseny rendezõjének a Gazdasági Minisztériumnál elõterjesztett kérelmére ugyanis engedélyezhetõ, hogy a versenyt illetve a résztvevõket támogató dohánygyártók által gyártott dohánytermékek elnevezése, megjelölése, árujelzõje kizárólag a versennyel kapcsolatban közzétételre kerüljön a verseny területén, a versenyautókon, a versenyzõkön illetve a kísérõ személyzet ruházatán a rendezvény idõtartalmára, a szállító jármûveken pedig a versenyre való be- s kiutazás idõtartamára.
Általános tilalom alá esik a megtévesztõ reklám, azaz minden olyan reklám, amely bármilye módon – beleértve a megjelenítését is – megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztõ jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebbõl eredõen a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti. Annak el¬bí¬rálásá¬nál, hogy a konkrét esetben egy reklám meg¬tévesztõ-e, különösen a reklámban közzétett azon a tájékoztatásokat kell figyelembe venni, melyek az áru általános jellem¬zõire, árára, illetve az ár¬megállapítás mód¬jára, a vásárlás egyéb szerzõdéses feltételeire, valamint a reklámozó megítélésére, így jellemzõire, jogaira, minõsítésére, vagyonára, elnyert díjaira vonatkoznak.
Összehasonlító reklám, különleges ajánlat
Az összehasonlító reklám – tehát az olyan reklám, amely a reklámozóéval azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más vállal¬kozás¬nak a reklámban szereplõvel azonos vagy hasonló rendeltetésû áruját teszi felis¬mer-hetõvé – csak bizonyos korlátok között, meghatározott feltételek teljesítése esetén tehetõ közzé. Az összehasonlító reklám ugyanis csak azonos rendeltetésû vagy azonos szükségleteket kielégítõ árukat hasonlíthat össze, eredet-megjelöléssel rendelkezõ áruknál csak azonos eredet-megjelölésû árukra vonatkozhat, tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemzõ, és ellenõrizhetõ tulajdonságát, és ár-összehasonlítást csak tárgyilagosan tartalmazhat. Ezen feltételek teljesítésén túlmenõen törvényi elõírás az is, hogy az összehasonlító reklám nem lehet megtévesztõ, nem sértheti más vállalkozás jó hírnevét, de mindebbõl tisztességtelen elõnyt sem kovácsolhat. Nem vezethet továbbá összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás között. Tilos a terméket olyan jellegzetes külsõvel reklámozni, amelyrõl a versenytárs áruját szokták felismerni. Harmadik személy által készített összehasonlítás eredményét, adatait a reklámban közzétenni, ezekre hivatkozni csak ezen harmadik személy elõzetes hozzájárulásával lehet.
A törvény végül külön hangsúlyozza, hogy tilos olyan reklámot közzétenni, mely a valós választás látszatát keltve nem létezõ áruval vagy szolgáltatással, forgalomban nem lévõ áruval, azonosíthatóan és felismerhetõen meg nem jelölt áruval illetve vállalkozással, vagy nem azonos rendeltetésû áruval vagy vállalkozással való összehasonlítást tartalmaz. A törvény 2001 évi módosítása beiktatta a különleges ajánlat fogal-mát, egyben megszabva az azokkal szem¬beni követelményeket. Különleges ajánlat eszerint minden olyan ajánlat, amely akár idõ¬beni, akár mennyiségi, vagy más jellegû be¬határoltság miatt eltér a szokásos kereskedelmi gyakorlattól (különösen tehát a kiárusítások, enged¬ményes vásárok, az ajándékokra és a nyere¬ményekre vonatkozó ígéretek). Ilyen rek¬lámot csak akkor lehet közzétenni, ha az egyér¬telmûen, közérthetõen jelzi, hogy a külön¬leges ajánlat mely árura, mely idõponttól mely idõpontig áll fenn, vagy azt, hogy az csak a rendelkezésre álló készlet erejéig érvényes.
Felelõsség, eljárás
A törvény által alkalmazott együttes felelõsségi rendszer értelmében a törvényi tilalmak és követelmények megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató (a reklámot készítõ vállalkozó) és a reklám közzétevõje egyaránt felelõs. Ez alól kivételt jelent azon szabály, hogy a burkolt vagy tudatosan nem észlelhetõ reklám és a megtévesztõ reklám közzétételére vonatkozó tilalom, illetve az összehasonlító reklámra és a különleges ajánlatra vonatkozó elõírások megsértéséért csak a reklámozó felelõs.
A reklámtörvény betartatása a fogyasztó¬védel¬mi hatóság feladata. A megtévesztõ és az összehasonlító reklám esetén megosztva a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a bíróság jár el. Ha az eljáró szerv meg¬állapítja a törvény megsértését, végzésében tilalmat alkalmaz, vagy éppen bírságot szab ki, vagy ha az érdeksérelem köre vagy súlya halaszthatatlanul szüksé¬gessé teszi, ideiglenes intézkedésként megtiltja a jogsértõ magatartás folytatását, vagy el¬ren¬deli a jogsértõ állapot megszüntetését.
További szigorú szankcióként az eljáró szerv megtiltja a még nyilvánosságra nem hozott reklám közzétételét, ha megállapítja, hogy az közzététele esetén a törvény valamely rendelkezésébe ütközne.
2008. február Dr. Szomolányi Borbála ügyvédjelölt
