Fióktelepek
Az 1997. évi CXXXII. sz., 1998. január 1-én hatályba lépett törvény szerint külföldi vállalkozásnak minõsül a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkezõ, fõtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá más olyan vállalkozó is, aki külföldön céggel rendelkezik, illetve gazdasági nyilvántartásban szerepel. Fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkezõ, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A hatályos jogszabályok alapján Magyarországon külföldiek által vállalkozási tevékenységet folytatni egyéni vállalkozóként, egyéni cégként, gazdasági társaságban, illetve kül-földi székhelyû vállalkozás fióktelepeként lehet. A fióktelep létesítésének elõfeltétele, hogy a cégbíróságon bejegyezzék.
A kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó fióktelep tevékenységének engedélyezésére, mûködésére, felügyeletére, ellenõrzésére, továbbá megszüntetésére az 1997. évi CXXXII. sz. törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha külön törvény másként nem rendelkezik.
A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, vállalkozási tevékenységét csak a bejegy-zését követõen kezdheti meg. A bejegyzés feltétele, hogy nemzetközi szerzõdés álljon fenn a fióktelepek létesíthetõségérõl azzal az állammal, amelyikben a külföldi vállalkozás székhelye van.
A fióktelep mûködése. A külföldi vállalkozás fióktelepének mûködtetése során a belföldi székhelyû gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül. A fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás, ill. más devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet. A külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról, jogokról, ill. vállalt kötelezettségekrõl saját cégneve alatt csak a fióktelep megszûnésekor, ill. a fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt szerzett jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben külföldön indított eljárások során rendelkezhet. A fióktelep mûködéséhez szükséges vagyon biztosítása a külföldi vállalkozás kötelezettsége. A fióktelep devizabelföldinek minõsül, vállalkozási tevékenységére a belföldi székhelyû vállalkozásokra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Árubehozatal esetén a hatályos vámjogi, vámeljárási szabályok szerint kell eljárni. A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végre-hajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethetõ.
Ingatlanszerzés. Kizárólag akkor szerezhet fióktelep Magyarországon ingatlantuladont, ha ez az általa folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges. Az ingatlantulajdon megszerzésére a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Errõl részletesen ld. 2. számú hírlevelet.) Nem szükséges engedély a tulajdonszerzéshez, ha az erre vonatkozó nemzetközi szerzõdés megengedi, ill. ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és Magyarország között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn.
Foglalkoztatás. A fióktelepnél foglal-koztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogvi-szonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepen keresztül gyakorolja. Mind a magyar, mind a külföldi állampolgárral létesített munkaviszonyra, általános szabályként, a magyar munkajogot kell alkalmazni. A fióktelepnél foglalkoztatott személyek a külföldi vállalkozás, a külföldi vállalkozás részvételével akár belföldön, akár külföldön mûködõ szervezet, ill. külföldön létesített más fióktelepe cégnevét nem jegyezhetik, ill. az elõbb említett szervezetek cégneve alatt adott meghatalmazás alapján nem járhatnak el.
Fizetésképtelenség. A külföldi vállalkozásnak magyarországi fióktelep útján folytatott vállalkozási tevékenységével összefüggésben történõ fizetésképtelenné válása esetén a külföldi vállalkozás államával fennálló nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság hiányában a hitelezõk kérhetik a fióktelep felszámolását a fióktelep bejegyzése szerinti megyei bíróságtól. Adósnak a külföldi vállalkozást kell tekinteni a fióktelep útján kelet-kezett tartozásai vonatkozásában. A fióktelep vagyona alatt a külföldi vállalkozás mindazon vagyonát érteni kell, amelyet a fióktelep a számviteli nyilvántartás szerint használ.
A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás megindítását a fióktelepnek a cégbíróságnál a külföldi eljárás megindításától számított tíz napon belül be kell jelentenie. Ezen eljárás a magyarországi fióktelepre csak nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság esetében terjed ki. Ennek hiányában a fióktelep bejegyzésének helye szerint illetékes megyei bíróság a cégbíróság értesítése alapján hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását. A fizetésképtelenség meg-állapításának akkor van helye, ha a külföldi vállalkozás, ill. a fióktelep a nem vitatott vagy elismert tartozást az esedékességet követõ hatvan napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben Ma-gyarországon lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.
Adózás. Bár nem e törvény szabályozza, hasznos lehet néhány szót szólni a fióktelepek adózásáról. A fióktelep ugyanúgy adózik, mint a hazai vállalkozások. A külföldi vállalkozás kizárólag osztalékfizetés révén juthat a fióktelep eredményéhez, amelyet a két ország között fennálló, a kettõs adóztatást elkerülõ egyezmény hiányában osztalékadó sújt. Ha van a két ország között egyezmény, akkor a külföldi vállalkozás részére kifizetett osztalék az abban megállapított adókulccsal adózik.
Kereskedelmi képviselet
A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, jogi személyiséggel nem rendelkezõ, a belföldi cégnyilván-tartásba önálló cégformaként bejegyzett szervezeti egysége. A kereskedelmi képviselet a cég-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, mûködését a cégbejegyzést követõen kezdheti meg. A cégnyilvántartásba akkor jegyezhetõ be, ha a külföldi vállalkozás számára a székhelye szerinti állam és Magyarország között két- vagy többoldalú szerzõdés, ill. viszonossági gyakorlat ezt lehetõvé teszi. A kereskedelmi képviselet tevékenysége: A külföldi vállalkozás számára külkereskedelmi szer-zõdéseket közvetít; részt vesz a szerzõdéskötések elõkészítésében; tájékoztatási, reklám- és pro-pagandatevékenységet folytat. Nem folytathat azonban vállalkozási, valamint ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói tevékenységet. Ingatlanszerzésére a fióktelepekre vonatkozó szabályok irányadók. A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseleten keresztül gyakorolja.
1998. március
módosítva: 2002. november Dr. Antal Gergely ügyvédjelölt
