A tõkepiac
2002. január 1-jén lépett hatályba a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: törvény), amely egyidejûleg hatályon kívül helyezte az értékpapírok elõállításáról, forgalomba hozataláról szóló korábbi jogszabályok jelentõs részét is. Az újraszabályozással a jogalkotó célja a tõkepiac fejlõdésének biztosítása, mûködésének átláthatóvá tétele volt, amely érdekében a törvény – többek között – a sorozatban kibocsátott értékpapírok Magyar Köztársaság területén, valamint a magyar kibocsátó által külföldön történõ forgalomba hozataláról is rendelkezik.
Értékpapír
A törvény tág értelmezése szerint értékpapírnak minõsülnek mindazok a befektetési eszközök, melyeket a forgalomba hozatal helyének joga annak minõsít. A polgári jogi definíció szerint az értékpapír olyan okirat, mely a benne foglalt követelést úgy testesíti meg, hogy azt az értékpapír nélkül sem átruházni, sem arról rendelkezni nem lehet, ugyanakkor a követelés függetlenedik a jogviszony eredeti alanyaitól.
A törvény értelmében kizárólag névre szóló értékpapírt lehet sorozatban kiállítani, illetve nyilvánosan forgalomba hozni, továbbá a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír – az állampapírok kivételével – kizárólag dematerializált (alaktalan) formában állítható elõ.
A kötvény
A törvény felhatalmazása alapján a kormány rendeletben állapítja meg a hatálya alá tartozó egyes értékpapírok kötelezõ tartalmi elemeit és kibocsátási feltételeit. A 285/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a kötvényrõl rendelkezik:
A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (mint adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az elõre meghatározott kamatát (egyéb jutalékait, esetleg egyéb szolgáltatásokat is), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának (jogosultjának) a megjelölt módon és idõben megfizeti. A kötvény elõállítható nyomdai úton vagy dematerializált értékpapírként. Az államon (külföldi államon), a Magyar Nemzeti Bankon, önkormányzatokon és az egyes nemzetközi szervezeteken kívül belföldi jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság vagy külföldi jogi személy gazdasági társaság magyarországi fióktelepe is kibocsáthatja, természetesen a törvényben szabályozott szigorú eljárási rend megtartása mellett.
Kötvényátruházás
A kötvény fõszabályként átruházható értékpapír, azonban az átruházhatóság (jogszabály vagy a kibocsátó által) korlátozható, akár ki is zárható. Az átruházással a kötvénybõl eredõ valamennyi jog átszáll az új tulajdonosra, ezért a feltételhez kötött vagy részleges átruházás semmis. Ugyan¬csak semmis az esetleges korlátozásba vagy tilalomba ütközõ átruházás is.
Elévülés
A kötvény legfontosabb ismérve, hogy a benne foglalt követelés a kibocsátóval szemben nem évül el. Amennyiben a nyomdai úton elõállított kötvény elvész vagy megsemmisül, az értékpapírok közjegyzõi megsemmisítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2002. január Dr. Gyõrki Mónika alkalmazott ügyvéd
