Több esetben fordult elõ velem és irodám tagjaival, hogy bíróság arra szólított fel, hogy az ügyvédi meghatalmazást az ügyvédi ellenjegyzéshez használatos szárazbélyegzõ-lenyomattal lássam el, mert az ügyvédi meghatalmazás csak ezáltal tekinthetõ „szabályosnak”. Bár kétségtelen, hogy semmibõl nem áll szárazbélyegzõt tenni a peres meghatalmazásra, de ez a gyakorlat jogellenes. Szükségtelen a hiánypótlás, tehát szükségtelen az ezzel járó pertartam, a munka- és költségráfordítás is. Ezzel egy levelében a Fõvárosi Bíróság elnöke is egyetértett és ígéretet tett arra, hogy erre felhívja a bírák figyelmét. Ennek ellenére még ma is találkozom ilyen tartalmú hiánypótlással.
Az Ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 26.§ (1) bekezdése szerint „Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezûleg alá kell írnia”. A (2) bekezdés szerint: „A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejû magánokirat”. A jogszabály tehát nem szól arról, hogy az ügyvédi meghatalmazás csak akkor teljes bizonyító erejû magánokirat, ha azon a szárazbélyegzõ-lenyomat is szerepel. A Magyar Ügyvédi Kamara által a törvény 112.§ (1) bek. a) pontja alapján megalkotott Etikai Szabályzat 7.7.c. pontja szerint szárazbélyegzõt az ellenjegyzés során kell alkalmazni. Az ellenjegyzést a törvény 27.§-a szabályozza, és abból kiderül, hogy az ellenjegyzés tartalmilag lényegesen többet jelent, mint aláírást.
A fentiekbõl kitûnik, hogy a jogszabályok szerint az ügyvédi meghatalmazáson elegendõ a szárazbélyegzõ nélküli ügyvédi aláírás és ez az okirat így is megfelel az Ügyvédekrõl szóló törvénynek, valamint a Pp. 69.§ (2) bekezdésében és a 196.§ (1) és (4) bekezdésében foglaltaknak.
2004. január Dr. Hidasi Gábor
