Bevezetés
Az önálló kereskedelmi ügynöki szerzõdésre vonatkozó szabályokat a 2000. évi CXVII. törvény tartalmazza.
Az önálló kereskedelmi ügynök
Önálló kereskedelmi ügynök (a továbbiakban: ügynök) az, aki állandó jellegû megbízás alapján, díjazás ellenében áruk adásvételét vagy árukra, szolgáltatásokra, vagyoni értékû jogokra, illetve értékpapírokra vagy tõzsdei ügyletekre vonatkozó szerzõdéseket közvetít.
Az önálló kereskedelmi ügynöki szerzõdés
Önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak írásba foglalt kereskedelmi ügynöki szerzõdés (a továbbiakban: Szerzõdés) alapján végezhetõ. A Szerzõdés feljogosít-hatja az ügynököt arra is, hogy akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára a közvetített szerzõdést megkösse. A Szerzõdés határozott vagy határozatlan idõtartamra köthetõ. A határozott idõre kötött Szerzõdés határozatlan idõtartamúvá alakul, ha a felek a teljesítést a Szerzõdés idõtartamának lejárta után továbbfolytatják. A Szerzõdésben meg kell határozni azokat az árukat, valamint azt a földrajzi területet vagy azt a földrajzi és személyi kört, amelynek vonatkozásában az ügynök köteles a tevékenységét ellátni.
Az ügynök kötelezettségei
Az ügynök köteles minden ésszerû, elvárható erõfeszí-tést megtenni a szerzõdések közvetítése érdekében, és az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a megbízó érdekeire figyelemmel és utasításai szerint eljárni. Az ügynök tevékenységérõl szükség szerint, a közvetített szerzõdésekrõl, valamint a harmadik félnek a szerzõdéssel kapcsolatos nyilatkozatairól pedig haladéktalanul köteles a megbízót tájékoztatni. Köteles továbbá tájékoztatni a megbízót a piaci helyzet alakulásáról és minden olyan körülményrõl, amely a megbízónak a Szerzõdéssel kapcsolatos érdekei szempontjából jelen-tõs.
A megbízó kötelezettségei
A megbízó köteles díjat fizetni, és az adott helyzetben általában elvárható módon az ügynök teljesítését elõsegíteni, a szükséges iratokat az ügynök rendelkezésére bocsátani. A megbízó köteles az ügynöknek a teljesítéshez szükséges tájékoztatást megadni, és õt kellõ idõben értesíteni arról, ha csak lényegesen kisebb mennyiségben szándékozik vagy képes szerzõdéseket kötni annál, mint amit az ügynök ésszerûen feltételezhet.
Díjazás
Ha a felek a díj mértékében nem állapodtak meg, a Szerzõdés nem jön létre, kivéve, ha az eset körülményeibõl megállapítható, hogy a felek között a díj mértékének megállapítása hiányában is létrejött a Szerzõdés. Ebben az esetben az ügynök a tevékenységének helye és a szerzõdés tárgya szerint szokásos díjra, szokásos díjazás hiányában pedig az ügylettel összefüggõ valamennyi körülmény figyelembevételével megállapított méltányos díjra jogosult. A díj kiköthetõ jutalék formájában is. Ju-taléknak minõsül a díjnak minden olyan eleme, amely a közvetített ügyletek száma vagy értéke szerint változik. Az ügynök a díjon felül – ellenkezõ megállapodás hiányában – készkiadásainak, illetve általános üzleti kiadása-inak megtérítését nem követelheti.
Jutalék
Amennyiben a felek jutalékot kötöttek ki, a Szerzõdés idõtartama alatt közvetített szerzõdések után az ügynök jutalékra jogosult, ha
a) a szerzõdést a tevékenysége eredményeként kötötték meg, vagy
b) a szerzõdést az általa korábban azonos jellegû ügylethez félként megnyert személlyel kötötték meg.
Az ügynök a Szerzõdés megszûnése után kötött szerzõdések alapján is jogosult jutalékra, ha
a) a harmadik személy ajánlata a Szerzõdés megszûnése elõtt megérkezett, vagy
b) a szerzõdéskötés túlnyomórészt az ügynöknek a Szerzõdés tartama alatt kifejtett tevékenységére vezethetõ vissza, és a Szerzõdés megszûnésétõl számított ésszerû idõn belül sor kerül a szerzõdéskötésre.
A felek megállapodhatnak abban, hogy az ügynököt külön jutalék illeti meg az általa beszedett pénzösszegek után (inkasszójutalék). Ha az ügynök felelõsséget vállal a megbízóval szemben a harmadik szerzõdõ fél szerzõdésbõl folyó kötelezettségeinek teljesítéséért, a felelõsség elvállalásáért külön jutalék köthetõ ki (del credere-jutalék).
A jutalék legkésõbb akkor esedékes, amikor a harmadik szerzõdõ fél teljesített, vagy teljesítenie kellett volna, ha a megbízó is teljesített volna.
Nem illeti meg jutalék az ügynököt, ha a harmadik féllel kötött szerzõdés teljesítésére olyan okból nem kerül sor, amiért a megbízó nem felelõs.
Az esedékessé vált jutalékról a megbízó köteles az ügynöknek legkésõbb az esedékessé válás negyedévét köve-tõ hónap utolsó napjáig a jutalék számítása szempontjából lényeges valamennyi adatot tartalmazó elszámolást adni.
A Szerzõdés felmondása
A határozatlan idõre kötött szerzõdést bármelyik fél felmondhatja. A felmondást annyiban kell indokolni, hogy a kiegyenlítéshez való jog megállapítható legyen. A felmondási idõ a Szerzõdés elsõ évében egy hónap, a második évben két hónap, a harmadik és azt követõ években három hónap. Rövidebb felmondási idõ csak akkor köthetõ ki, ha az ügynök nem fõtevékenységeként végez ügynöki tevékenységet. Ha a felek hosszabb fel-mondási idõben állapodnak meg, a megbízóra irányadó felmondási idõ nem lehet rövidebb, mint az ügynökre irányadó felmondási idõ. A felmondás a naptári hónap utolsó napjára szól.
Bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja a Szerzõdést, ha a másik fél a Szerzõdésben vállalt vagy a törvény alapján fennálló kötelezettségét súlyosan megszegi.
Kiegyenlítés
Az ügynök a megbízótól a Szerzõdés megszûnése ese-tében kiegyenlítést követelhet, ha a megbízó számára új ügyfeleket szerzett illetve a korábbi ügyféllel fennálló üzleti kapcsolatot lényegesen kibõvítette, és a megbízó az ügynök által szerzett ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolatokból a Szerzõdés megszûnését követõen is jelen-tõs elõnyre tesz szert. A kiegyenlítés megfizetésének további feltétele, hogy az az összes körülményre figyelemmel méltányos legyen, különös tekintettel arra, hogy az ügynök a Szerzõdés megszûnése következtében elveszíti olyan jutalékhoz való jogát, amely õt a Szerzõdés hatályban maradása esetén az általa szerzett ügyfelekkel a jövõben létrejövõ szerzõdések után megilletné.
A kiegyenlítés összegének arányosnak kell lennie a juta-lékveszteséggel, de nem haladhatja meg az ügynök által a megelõzõ öt évben kapott díjazás átlagából számított egyévi összeget, öt évnél rövidebb Szerzõdés esetén pedig a szerzõdés idõtartama alatt kapott díjazás éves átlagából számított összeget.
A kiegyenlítés iránti igényt a Szerzõdés megszûnését követõ egy éven belül közölni kell a megbízóval. E ha-táridõ elmulasztása jogvesztéssel jár.
Nem illeti meg kiegyenlítés az ügynököt, ha a megbízó a Szerzõdést az ügynök szerzõdésszegése miatt azonnali hatállyal felmondta, vagy a Szerzõdést az ügynök mondta fel, illetve a Szerzõdésbõl eredõ jogait és kötelezettségeit a megbízó hozzájárulásával harmadik személyre ruházza át.
2005. június Dr. Horváth Gyula
