Az iparjogvédelem tárgya
Az iparjogvédelem az iparilag alkalmazható, egyedi szellemi tevékenységen alapuló alkotásokat és megalkotóikat illeti meg. A jog olyan abszolút joggal ruházza fel az ipari szellemi termékek megalkotóit, amelynek alapján e minõségüket mindenki köteles tiszteletben tartani, s a szellemi termékek csak általuk, vagy az õ engedélyük alapján hasznosíthatók.
Az iparjogvédelem egyes fajtái
A találmányok iparjogvédelmének formája a szabadalmi oltalom. A szabadalom megadásának három együttes feltétele van. Az elsõ, hogy a találmánynak újnak kell lennie, ami akkor teljesül, ha a találmány nem tartozik a technika állásához, azaz a szabadalmi igény bejelentésekor még nem alkalmazzák. A második, hogy a találmánynak feltalálói tevékenységen kell alapulnia, ami azt jelenti, hogy a találmány a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. A harmadik, hogy a találmány iparilag alkalmazható legyen, ami az ipar vagy a mezõgazdaság valamely ágában való elõállíthatóságot vagy felhasználhatóságot jelenti.
A használati minta valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás. A használati minta jogi oltalom alatt ugyanazon feltételekkel állhat, mint a találmány.
Újítás alatt azokat a gazdálkodási tevékenységet folytató szervezetek tevékenységi körébe esõ új mûszaki vagy szer-vezeti megoldásokat értjük, amelyeket a szervezettel munkaviszonyban álló személyek dolgoztak ki. (Az újítás ipar-jogi oltalmát nem hatósági eljárás keletkezteti, ezért az újítással részletesebben nem foglalkozunk.)
Az ipari minta az ipari termékek külsõ formáját jelenti, amely akkor részesülhet oltalomban, ha új, és nem állnak fenn a kizáró feltételek. Kizárja az oltalmat, ha az ipari minta hátrányosan befolyásolja a termék rendeltetésszerû használatát, vagy ha kizárólag a termék mûszaki megoldásának vagy rendeltetésének a következménye.
Védjegyoltalom alatt azok a grafikailag ábrázolható megjelölések állhatnak, amelyek alkalmasak arra, hogy árukat és szolgáltatásokat mások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztessenek.
A földrajzi árujelzõ a termék földrajzi származásának (tájnak, helységnek, kivételesen országnak) feltüntetésére szolgál. Egyik fajtája, a földrajzi jelzés annak alapján kap jogi oltalmat, hogy az azt viselõ termék különleges minõ-sége, hírneve vagy egyéb jellemzõje lényegileg (túlnyomórészt) a földrajzi jelzéssel jelölt származási helynek tulaj-donítható. A földrajzi árujelzõk másik fajtája, az eredetmegjelölés ettõl abban különbözik, hogy az ezt viselõ termék fenti jellemzõi kizárólag vagy lényegében a megjelölt földrajzi környezet, illetve az arra jellemzõ természeti és emberi tényezõk következményei.
Az iparjogvédelem tartalma
Az iparjogvédelem különbözõ fajtái kizárólagos jogot biztosítanak a jogosultnak a találmány, a használati vagy ipari minta, a védjegy, illetve a földrajzi árujelzõ használatára, hasznosítására, vagy a hasznosításra szóló engedély megadására. Az iparjogvédelmi jogosult az, aki a kérdéses szellemi terméket megalkotta, illetve aki a védjegyet lajstromoztatta, avagy földrajzi árujelzõvel jelölt területen a védett terméket elõállítja.
Azt, hogy pontosan mi az oltalom terjedelme, a szabadalmak és a használati minták esetében az úgynevezett igénypontok határozzák meg. A feltaláló az igénypontokban jelöli meg, hogy mire igényli az oltalmat. Ipari minták esetében a jogvédelem terjedelmét a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképbõl vagy rajzból megállapítható külsõ forma határozza meg. A védjegyoltalom nyilvánvalóan arra a grafikailag ábrázolt megjelölésre, a földrajzi árujelzõké pedig arra a földrajzi jelzésre vagy eredet-megjelölésre terjed ki, amelynek lajstromozását kérték.
A földrajzi árujelzõk oltalma korlátlan ideig fennmarad, a többi iparjogvédelmi forma esetében azonban a védelem idõben korlátozott. A védelmi idõ a bejelentés napjától számítva:
a) szabadalom esetén húsz év, amely nem hosszabbítható meg;
b) használati mintaoltalom esetén tíz év, amely nem hosszabbítható meg;
c) ipari mintaoltalom esetén öt év, amelyet egy alkalommal további öt évre a jogosult kérelmére meg kell hosszabbítani;
d) védjegyoltalom esetén pedig tíz év, amely további tíz-tíz éves idõtartamokra tetszõleges számú alkalommal megújítható.
Iparjogvédelem iránti eljárás
Az iparjogi oltalom azáltal keletkezik, hogy az erre jogosult állami szervezet megadja a szabadalmat, a használati vagy ipari mintaoltalmat, illetve a védjegyet vagy a földrajzi árujelzõt lajstromba veszi. Az erre jogosult szervezet a Magyar Szabadalmi Hivatal, amely országos illetékességgel bír.
A jogvédelem megadására irányuló eljárások a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtandó bejelentéssel indul-nak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a jogvédelem megadására irányuló kérelmet.
A szabadalmi bejelentésnek ezen kívül tartalmaznia kell a szabadalmi leírást és az igénypontokat, a mûszaki tájé-koztatást segítõ kivonatot, valamint szükség szerint rajzot és egyéb mellékleteket. Használati minta bejelentéséhez a minta leírása és ennek szükség szerinti mellékletei nyújtandók be. Ipari minta esetében a kérelemhez a minta fényképét vagy rajzát kell mellékelni, és meg kell nevezni azt a terméket, amelyen a mintát alkalmazni kívánják.
A védjegybejelentésnek a védjegy megjelölését valamint azt az árujegyzéket kell tartalmaznia, amelyre a védjegyet al-kalmazni kívánják. Földrajzi árujelzõ bejelentésekor pedig meg kell nevezni az árujelzõt és be kell csatolni az árujelzõvel érintett termékjegyzéket.
Minden bejelentés díjköteles, a díjak mértékét külön jogszabály határozza meg. A díj megfizetésének és a bejelentés alakiságának vizsgálata után a Hivatal úgynevezett újdonságkutatást végez. Ennek során feltárja, hogy a bejelentett iparjogvédelmi igény teljesítése nem ütközne-e már meglévõ oltalomba.
A védjegyek és a földrajzi árujelzõk esetében hivatalból, a találmányok, a használati és az ipari minták esetében pedig külön kérelemre végzi el a Hivatal a bejelentés úgynevezett érdemi vizsgálatát. Ha az érdemi vizsgálat alapján a Hivatal megállapítja, hogy a bejelentés megfelel az oltalom követelményeinek, akkor megadja a végleges oltalmat. Errõl a tényrõl okiratot állít ki, az oltalmat lajstromba veszi és közzéteszi a Hivatal hivatalos lapjában.
2008. február Dr. Puskás Péter ügyvédjelölt
