Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzõi jogról, az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében a jogharmonizációs folyamat szerves részeként váltotta fel a korábbi szabályozást. A törvény 1999. szeptember 1-e óta hatályos.
A szerzõi jog védelemben részesíti az irodalom, a tudomány és a mûvészet minden olyan alkotását, mely egyéni, eredeti jelleggel bír és rögzítve van.
A szerzõi jog azt illeti, aki a mûvet megalkotta. Ha a mûnek egyéni, eredeti jellege van, szerzõi jogi védelem alatt áll a mû átdolgozása, feldolgozása, vagy fordítása is.
Amennyiben több szerzõ közösen hoz létre egy új mûvet, és annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzõi jog együttesen illeti meg a szerzõtársakat, azonban a szerzõi jog megsértése ellen bármelyik szerzõtársa önállóan is felléphet.
Ha a közös mû részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt mûvek), a saját rész tekintetében a szerzõi jogok önállóan gyakorolhatók.
Gyûjteményes, tehát tartalmának összeválogatásában, elrendezésében, vagy szerkezetében egyéni, eredeti jelleggel bíró mû esetén szerzõi jog a szerkesztõt illeti meg.
Ha a mûvet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, akkor a szerzõi jogokat a szerzõ fellépéséig az gyakorolja, aki a mûvet elõször hozta nyilvánosságra.
A szerzõ jogai
A szerzõt a mû létrejöttétõl kezdve megilletik a szerzõi jogok, melyek két csoportra oszthatók:
Személyhez fûzõdõ jogok
a./ A mû nyilvánosságra hozatala
A szerzõ határoz arról, hogy mûve nyilvánosságra hozható-e. Felhasználási szerzõdés alapján ellenkezõ kikötés hiányában, illetõleg a szerzõ halála után felvett mû esteében, ha a szerzõ vagy jogutódja ellenkezõ nyilatkozatot nem tett és az ellenkezõjét sem bizonyítják, úgy kell tekinteni, hogy a szerzõ a mûvét nyilvánosságra hozatalra szánta.
b./ A név feltüntetése
A szerzõt megilleti az a jog, hogy mûvén szerzõként feltüntessék, de jogosult mûvét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvá¬nosságra hozni.
c./ A mû egységének védelme
A szerzõ személyhez fûzõdõ jogát sérti mûvének minden fajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerzõ becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A szerzõ személyhez fûzõdõ jogait nem ruház¬hatja át, azok másra nem szállhatnak át és a szerzõ érvényesen nem mondhat le róluk.
Vagyoni jogok
A vagyoni jogok a személyhez fûzõdõ jogokkal ellentétben örökölhetõk, róluk halál esetére rendelkezni lehet, meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak.
A szerzõnek kizárólagos joga van a mû bármilyen felhasználására és a felhasználás engedélyezésére, melynek fejében díjazás illeti meg.
A mû felhasználásának minõsül különösen:
• a többszörözés,
• a terjesztés,
• a nyilvános elõadás,
• nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként,
• sugárzott mûnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történõ továbbközvetítése,
• az átdolgozás,
• kiállítás.
A védelmi idõ
A szerzõi jogok a szerzõ életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A védelmi idõt a szerzõ halálát követõ év elsõ napjától, szerzõtársak esetében pedig az utoljára elhunyt szerzõtárs halálát követõ év elsõ napjától kell számítani.
A szabad felhasználás és a szerzõi jog más korlátai
A szabad felhasználás díjtalan, ahhoz a szerzõ engedélye nem szükséges.
A szabad felhasználás csak a vagyoni jogokat érinti, kizárólag a már nyilvánosságra hozott mûvekre vonatkozik.
A szabad felhasználás esetei:
– a mû részletét a forrás, valamint az ott megjelölt szerzõ megnevezésével bárki idézheti,
– a mû a cél által indokolt terjedelemben, iskolai és tudományos célra forrás és szerzõ megjelölésével átvehetõ,
– természetes személy által magáncélra rendszerint másolható, ha ez jövedelemszerzést nem szolgál,
– haszonkölcsönbe adható,
– nyilvánosan tartott elõadások és más hasonlómûvek részletei, politikai beszédek, illetõleg egyes mûvek a napi eseményekrõl való tájékoztatás céljára szabadon felhasználhatók,
– ha az elõadás jövedelemszerzést nem szolgál, és a közremûködõk sem részesülnek díjazásban, a mûvek bizonyos esetekben elõadhatók,
– a mû bírósági, államigazgatási továbbá más hatósági eljárásban, bizonyítás céljára megfelelõ módon és mértékben felhasználható.
A felhasználási szerzõdések
Felhasználási szerzõdés alapján a szerzõ engedélyt ad mûvének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
Ha a felhasználási szerzõdés tartalma nem állapítható meg egyértelmûen, a szerzõ számára kedvezõbb értelmezést kell elfogadni.
A felhasználási szerzõdés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.
A felhasználási szerzõdés írásba foglalás esetén érvényes.
Kizárólagos felhasználási szerzõdést a szerzõ akkor mondhatja fel, ha
1 megadott idõn belül a felhasználó nem kezdi meg a mû felhasználását,
2 a felhasználó a jogait alkalmatlanul vagy nem rendeltetésszerûen gyakorolja.
A felhasználási szerzõdések speciális típusai például a kiadói és a megfilmesítési szerzõdés. Kiadói szerzõdés alapján a szerzõ köteles a mûvet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzõnek díjat fizetni. Megfilmesítési szerzõdés pedig filmalkotások létrehozására kötött szerzõdés, mely alapján a szerzõ ellenkezõ kikötés hiányában átruházza az elõállításra, a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogát.
A szerzõi jog megsértésének következményei
Akinek szerzõi jogait megsértik, a következõ polgári jogi igényt támaszthatja:
– követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
– követelheti a jogsértés, vagy az azzal közvetlenül fenyegetõ cselekmények abbahagyását, és a jogsértõ eltiltását a további jogsértésektõl,
– követelheti, hogy a jogsértõ adjon elégtételt, és szükség esetén részérõl és saját költségén az elégtételének megfelelõ nyilvánosságot biztosítsanak,
– követelheti, hogy a jogsértõ szolgáltasson adatot a jogsértésben résztvevõkrõl, valamint a kialakított üzleti kapcsolatairól,
– követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését,
– továbbá követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, illetõleg az azt megelõzõ állapot helyreállítását.
A szerzõi jog megsértése esetén a polgári jogi felelõsség szabályai szerint kártérítés jár.
Szerzõi jogi szakértõ testület
Szerzõi jogi ügyben felmerülõ szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett mûködõ szakértõ testülettõl.
Amennyiben a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelõ szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeirõl, bármelyik fél egyeztetõ testülethez fordulhat.
Az egyeztetõ testület a szerzõi jogi szakértõ testületen belül mûködik.
Az egyeztetõ testület kizárólag javaslat készítésére és a javaslat elfogadásának megkísérlésére jogosult.
2008. február Dr. Szomolányi Borbála ügyvédjelölt
