Az üzleti titok védelme a mai magyar jogrendben elsõsorban a Polgári Törvénykönyv és a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Versenytörvény) szabályain keresztül valósul meg. Azok a gazdálkodó szervezetek, jogi személyek, akiknek üzleti titkát, illetõleg üzleti titokhoz való jogát megsértették, mind a Ptk., mind a Versenytörvény alapján erkölcsi illetve vagyonjogi jellegû szankciókat, ezen belül is elsõsorban a nem vagyoni kártérítés intézményét vehetik igénybe a jogsértõvel szemben.
Az üzleti titok fogalma
Polgári Törvénykönyvünk a személyhez fûzõdõ jogok, a levél- és magántitok védelme körében nevesíti az üzemi illetve az üzleti titok védelmét. Az üzemi vagy üzleti titok a jogszerûen mûködõ üzemmel, illetõleg üzlettel és ezek mûködésével kapcsolatos olyan adat, amelynek illetéktelen személyek tudomására jutása az üzem, illetõleg az üzlet zavartalan, biztonságos mûködését vagy anyagi érdekeit veszélyezteti. A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (Versenytörvény) az üzleti titok fogalmát a fenti Ptk-beli fogalomnál szélesebben határozza meg: minden olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódó tény, információ, adat, megoldás, amelynek titokban tartásához a jogosultnak méltányolható érdeke fûzõdik, és amelynek titokban maradásához a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
Jogsértés
A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a személyhez fûzõdõ jogokat, így az üzleti titkot, az üzleti titokhoz való jogot is köteles mindenki tiszteletben tartani. A törvény alapján aki üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél, az személyhez fûzõdõ jogot sért. Az üzleti titokkal való visszaélés körébe tartozik a jogosulatlan felhasználás, illetõleg az illetéktelen személy részére hozzáférhetõvé tétel is. Az üzemi illetve üzleti titok védelme megfelelõen kiterjed az üzemet ill. üzletet illetõ szellemi alkotásokkal (pl.: know-how) kapcsolatos védelemre is.
A jogsértés kizártsága
Amennyiben a jogosult, a „titok ura” hozzájárult, hogy az üzleti titkot nyilvánosságra hozzák, akkor az üzleti titok sérelme nem valósul meg. A hozzájárulás alapján tanúsított magatartás azonban csak akkor nem sérti az üzleti titkokhoz való jogot, mint személyhez fûzõdõ jogot, ha a hozzájárulás meg-adása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. Ilyen hozzájárulásnak tekinthetõ például, ha a „titok ura” egy polgári perben tanúként kihallgatott személynek a tanúvallomás megtételéhez felmentést ad a titoktartási kötelezettség alól. A személyhez fûzõdõ jogokat egyebekben szerzõdésben, vagy akár egyoldalú nyilatkozattal érvényesen kizárni, illetõleg korlátozni nem lehet.
Polgári jogi védelem
Az a személy – az üzleti titok megsértése esetében jellemzõen jogi személy -, akit személyiségi jogaiban megsértettek, vagyis üzleti titkát jogosulatlanul nyilvánosságra hozták vagy azzal bármilyen más módon visszaéltek, a Ptk. alapján a jogsértõvel szemben a következõ polgári jogi igényeket támaszthatja:
1) bíróságtól kérheti annak a ténynek ítélettel történõ megállapítását, hogy üzleti titkát jogosulatlanul nyilvánosságra hozták, vagy azzal egyéb módon visszaéltek;
2) elsõsorban ismétlõdõ vagy folyamatos jogsértés esetén kérheti, hogy a bíróság a jogsértõt kötelezze a jogsértés abbahagyására és tiltsa el a további jogsértéstõl;
3) bíróságtól kérheti, hogy a jogsértõt nyilatkozattal vagy más megfelelõ módon történõ elégtétel adására kötelezzék, és hogy szükség esetén a jogsértõ részérõl vagy költségén az elégtételnek megfelelõ nyilvánosságot biztosítsanak;
4) kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogsértõt a sérelmes helyzet megszüntetésére, a jogsértést megelõzõ állapot helyreállítására a jogsértõ részérõl vagy költségén, továbbá a jogsértéssel elõállított dolog megsemmisítésére, illetõleg a dolog jogsértõ mivoltától való megfosztására;
5) kártérítést követelhet a polgári jog szabályai szerint;
6) amennyiben a kártérítésként megítélhetõ összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, akkor a bíróság közérdekû célra fordítható bírságot is kiszabhat.
Igényérvényesítés
A fenti igényeket a sérelmet szenvedett gazdálkodó szervezet, jogi személy természetesen az eset körülményeihez mérten érvényesítheti, akár úgy is, hogy egyidejûleg többféle igényt is támaszt a jogsértõvel szemben. Az üzleti titok védelmének felsorolt polgári jogi eszközeit – a kártérítést leszámítva – attól függetlenül érvényesíteni lehet, hogy a sérelem okozójának az üzleti titok meg-sértése felróható-e vagy sem, vagyis az igényérvényesítésre már magának a jogsértésnek a ténye is megfelelõ alapot ad. Ezzel szemben kártérítés csak abban az esetben követelhetõ, ha az üzleti titok megsértése a jogsértõnek felróható. Ilyenkor a bíróság jogsértõt a jogsértéssel keletkezett nem vagyoni kár megtérítésére is kötelezheti.
Tisztességtelen piaci magatartás
A Versenytörvény értelmében tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint azt jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. A törvény az üzleti titok tisztességtelen megszerzéseként külön nevesíti azt az esetet, ha a titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, vagy a jogosulttal bizalmi vagy üzleti kapcsolatban álló személy közremûködésével szerezték meg. A fentiekbõl kitûnik, hogy amennyiben az üzleti titkot nem tisztességtelen módon szerezték meg, illetõleg azt nem jogosulatlanul közölték mással vagy hozták nyilvánosságra, akkor az üzleti titok sérelme a Versenytörvény alapján nem valósul meg.
Versenyfelügyeleti eljárás
Az üzleti titok tisztességtelen megszerzése, felhasználása, annak mással történõ jogosulatlan közlése vagy nyilvánosságra hozatala esetén a Versenytörvény alapján versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásának van helye. Az eljárás keretében a már ismertetett polgári jogi igényekkel megegyezõen lehet keresettel kérni a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértés abbahagyását, eltiltását, megfelelõ elégtétel adását, a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelõzõ állapot helyre-állítását, stb. A Versenytörvényben tisztességtelen piaci magatartásként szabályozott üzleti titok-sérelem esetén a magatartás tudomására jutásától számított hat hónapon belül – de legfeljebb a magatartás tanúsításától számított három éven belül – indítható per. Amennyiben ezek a határidõk igényérvényesítés nélkül elteltek, és amennyiben az üzleti titok védelmére a Ptk. szerint is lehetõség van, akkor az igényérvényesítésre nyitva álló határidõ öt év. Ekkor azonban nem a Versenytörvény szerinti eljárásnak, hanem a Ptk-ban szabályozott polgári jogi védelemnek van helye.
Titoktartási kötelezettség az Értékpapírtörvény alapján
Az Értékpapírtörvény (1996. évi CXI. törvény) az üzleti titokról, illetve magáról az értékpapír-titokról a korábban ismertetetteknél további rendelkezéseket is rögzít. A törvény értelmében az üzleti titok a tõzsdével, a brókercégek, az elszámolóházak tevékenységével kapcsolatos olyan adatok, információk, melyeknek titokban maradásához egyrészt méltányolható érdek fûzõdik, másrészt azok titokban maradásához a szükséges intézkedéseket megtették. Az értékpapír-titok a tõzsde, az elszámolóházak és brókercégek ügyfeleikrõl rendelkezésre álló adatok, melyek az ügyfelek személyére, vagyonára, gazdálkodására és befektetéseikre vonatkoznak. Az üzleti és értékpapírtitok körébe esõ információk harmadik személyeknek nem adhatók ki, azokat csak rendeltetésüknek megfelelõen lehet felhasználni. Aki az említett adatok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén bármiféle elõnyt szerezzen, illetõleg tõzsdének, brókercégeknek, azok ügyfeleinek hátrányt okozzon.
2002. szeptember Dr. Gyovai Tamásügyvédjelölt
