A piacgazdaságra való áttérést követõen Magyarországon is elkerülhetetlenné vált a tõkepiac rendezése, amit a 2002. január elsejétõl hatályos 2001. évi CXX. törvény egységes szabályozását megelõzõ évtizedben több törvény elkülönülten szabályozott (1996: CXI: értékpapírok; 1994: XXXIX: árutõzsde).
A tõzsde fogalma
A tõzsde lényegét a jelenlegi szabályozás a tõzsde lényegét a hatékony tõkeáramlás érdekében történõ kockázatmegosztáson alapuló, nyilvános árfolyam-alakulást elõsegítõ tõzsdei termékek üzletszerû, szervezett kereskedését lebonyolító, gazdálkodó szervezetben határozza meg.
A tõzsde alapítása, mûködése
A tõzsde a Gt. (2006 évi IV. tv.) hatálya alatt áll. Kizárólag tõzsdei tevékenységet –, amit viszont kizárólag tõzsde folytathat –, illetõleg kiegészítõ tõzsdei tevékenységet végezhet. Alapítására, mûködésére a tevékenység jellegére tekintettel meghatározott eltérésekkel a Gt. szabályai irányadóak. Ezek közül ki kell emelni:
• Tõzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkezõ részvénytársaság, illetõleg külföldi tõzsde fióktelepe formájában alapítható.
• Jegyzett tõke minimuma árualapú jogügyletek, illetve deviza kereskedése esetén 150 millió forint, egyéb tõzsdei termék kereskedése esetén 500 millió forint.
• Lényeges, hogy az alapításához a PSZÁF engedélye szükséges.
Az engedély megszerzésének együttese szükséges fõbb feltételei:
Legalább tizenöt befektetési szolgáltatóval, illetõleg árutõzsdei szolgáltatóval elõszerzõdést kötött a tõzsdei kereskedõvé válásról;
Rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel;
A tõzsdei kereskedelem elszámolása biztosított;
Rendelkezik olyan, legalább hároméves üzleti tervvel, mely alapján stabil, megbízható mûködése vélelmezhetõ;
Rendelkezik az e törvény által támasztott követelményeket kielégítõ, a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal;
Káreseményenként legalább százmillió forintos felelõsségbiztosítással rendelkezik.
A zártkörû részvénytársaságként mûködõ tõzsde alapító okirata elõírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. Azonban harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt és száz százalékos részesedéssel rendelkezõ személy csak olyan lehet, aki (amely) elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem elõtt tartva képes irányítani, illetve befolyásolni – mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból – a tõzsde megbízható, stabil, versenysemleges mûködését, és akivel szemben nem állnak fenn a törvényben l meghatározott kizáró okok sem.
A tõzsdei kereskedés
A tõzsdei termékkel való kereskedést tõzsdei kereskedõk végzik. Ehhez az adott termék kereskedésére vonatkozó felügyeleti engedély szükséges, valamint az, hogy a tõzsde szabályzatában a kereskedésre vonatkozó feltételeknek megfeleljen, szerzõdésben vállalja azok teljesítést, és rendelkezik tõzsdei ügyletek elszámolását végzõ szervezettel megkötött szerzõdéssel. A kereskedési jog értelemszerûen megszûnik a tõzsdei kereskedõ megszûnésével, halálával, a kereskedési szerzõdés lejártával vagy felmondásával, a kereskedési tevékenység folytatására jogosító engedélyének a hatósági visszavonásával.
A tõzsde szabályzata
A tõzsdei kereskedõk véleményének kikérését követõen a tõzsde igazgatósága szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános elõírásokat, valamint a tõzsdei kereskedõkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tõzsde szabályzatában meg kell határozni:
• A tõzsdei kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének és megszûnésének feltételeit és eljárási rendjét;
• a szabályzatok hatálya alá tartozó személyekkel szemben a tõzsde által alkalmazható szankciókat, valamint a jogorvoslat rendjét;
• a tõzsdei kereskedés szabályait;
• a tõzsdei termék bevezetésének, törlésének feltételeit és eljárási rendjét;
• a kereskedés felfüggesztésének szabályait és eljárási rendjét;
• az árfolyam és az egyéb tõzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját;
• a tõzsdei kereskedõk, a tõzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói adatszolgáltatásának tartalmát, módját és ellenõrzésének rendjét;
• a tõzsdei forgalom elszámolásának rendjét (ha a tõzsde maga végzi ezt a tevékenységet);
• a tõzsde vezetõ állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat;
• a tõzsde által a szolgáltatást igénybe vevõk részére felszámított díjakat.
Az egyenlõ bánásmód követelményének egyaránt érvényesülnie kell a tõzsdei kereskedõre, illetve kibocsátóra nézve.
A szabályzat módosításához a PSZÁF (továbbiakban: Felügyelet) engedélye szükséges. A felügyelet jóváhagyását követõen a szabályzatot legalább egy országos terjesztésû napilapban, vagy a kibocsátó és – ha van – a forgalmazó honlapján, vagy annak a szabályozott piacnak a honlapján, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy a Felügyelet honlapján közzé kell tenni.
Tõzsdei ügylet
A tõzsdei ügylet az a szerzõdés, amelyet a tõzsdei kereskedõ a tõzsdén tõzsdei termékre vonatkozóan köt. Ez lehet azonnali, határidõs, opciós, valamint ezek kombinációja. Azonnali az ügylet, ha a teljesítés módját és határidejét nem kötik ki a felek, míg határidõs ügylet esetén egy késõbbi idõpontban történik a teljesítés. Opciós ügylet lehet eladási, illetõleg vételi. Eladási opció esetén a tõzsdei termék megvásárlására kötelezettséget vállaló személynek a jogosult egyoldalú jognyilatkozatával eladhatja a terméket, míg vételi opció esetén a kötelezett enged másnak vételi jogot, melynek értelmében a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú jognyilatkozatával vehet meg. Opció a kikötéstõl számított legfeljebb öt évig köthetõ ki. A tõzsdei forgalom elszámolását mind a tõzsde, mind pedig attól független, elszámolói tevékenységet folytató szervezet elvégezheti.
A tõzsdei forgalmazás felfüggesztése
A forgalmazás felfüggesztésérõl a tõzsdei szabályzatban meghatározott személy dönt. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthetõ és tisztességes kereskedést, illetve a tõzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. A döntésrõl értesíteni kell a kibocsátót, a felfüggesztés nem haladhatja meg a tíz tõzsdenapot, három napnál hosszabb felfüggesztés esetén a PSZÁF elõzetes hozzájárulása szükséges.
Meghatározott tõzsdei termék forgalmazását a tõzsde igazgatósága vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra felfüggesztheti, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthetõ és tisztességes tõzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetõk esélyegyenlõségét, jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát, valamint ha a tõzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. A tõzsde igazgatósága által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges, ha az a három napot meghaladja. Amennyiben a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll tõzsde igazgatósága vagy a Felügyelet a felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra elrendelheti. Ha a kibocsátó az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára, illetve a tájékoztatásra vonatkozó elõírásokat sérti meg, a jogsértõ állapot megszüntetéséig felügyelet valamelyik értékpapír tõzsdei forgalmazását függeszti fel. A teljes tõzsdei forgalmazást érintõ, tíz tõzsdenapnál hosszabb idõtartamú felfüggesztéshez a pénz-, tõke- és biztosítási piac szabályozásáért felelõs miniszter jóváhagyása szükséges.
A tõzsde gazdálkodása
A tõzsde gazdálkodására a következõ eltérésekkel kell alkalmazni a Gt szabályait:
• tõzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tõzsdére bevezetett és forgalmazott tõzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tõzsde, a tõzsdei elszámolást végzõ elszámolóház és központi értéktár, valamint az elszámolóházban és a központi értéktárban részesedéssel rendelkezõ pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt. A tõzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti be a harminhárom, ötven hatvanhat, hetvenöt vagy száz százalékos részesedéssel rendelkezõ tulajdonosa által kibocsátott értékpapírba, ide nem értve az állampapírt.
• ingatlantulajdont csak tevékenysége ellátása céljából szerezhet;
m:\news\news_modositasok\a tõzsde.doc
• csak olyan gazdasági társaságban lehet tulajdonos, amely tõzsdei vagy azt segítõ tevékenység megvalósítását szolgálja;
• nem lehet olyan gazdasági társaságban részesedése, melyben korlátlanul felel a társaság tartozásaiért
A tõzsde mûködésének nyilvánossága
A tõzsdei kereskedéssel kapcsolatos adatok nyilvánosak, azonban a keletkezésüktõl számított húsz percen belüli átadásukért a tõzsde ellenértékre jogosult, ezt meghaladón azokhoz mindenki szabadon hozzáférhet, és azokat szabadon felhasználhatja. A tõzsdével kapcsolatos egyéb adatok közül a Felügyelethez történõ bejelentéssel egyidejûleg a tõzsde köteles nyilvánosságra hozni különösen a következõket:
• tõzsdei tevékenység megkezdését,
• kereskedési szünnap elrendelését,
• részvényesek nevét, illetve tulajdoni hányadukat,
• a törvényben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást,
• a közgyûlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyûlés által hozott határozatokat,
• a közgyûlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést
• a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását,
• ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult
• ha valamely, a szolgáltatásához kapcsolódó tevékenységet nem önállóan végzi, hanem annak elvégzésére tõle szervezetileg független, önálló gazdasági társaságot bíz meg.
A tõzsde bejelentési kötelezettségét a döntés meghozatalát, az esemény bekövetkeztét követõ öt napon belül teljesíti.
A tõzsde jogutód nélküli megszûnése
Felszámolóvá, vagy végelszámolóvá csak közhasznú társaság jelölhetõ ki, és a kijelölést követõ legalább hat hónapig a tõzsdei tevékenység folytatását biztosítani kell.
2008. március Dr. Szomolányi Borbála ügyvédjelölt
