A csõd-, a felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás közötti alapvetõ különbség, hogy csõdeljárás esetén a gazdálkodó szervezet fizetésképtelen, viszont nem akar megszûnni, épp ellenkezõleg, az eljárás célja a cég meg-mentése, újjászervezése. Felszámolási eljárás esetén az adós cég fizetésképtelen, így az eljárás célja annak megszüntetése. Végelszámolás esetén pedig bár a fizetõképesség fennáll, az eljárás célja a gazdálkodó szervezet megszüntetése. 2006. július 1-ig mindhárom eljárás szabályait az 1991. évi XLIX. törvény tartalmazta, ezt követõen azonban a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések az új cégtörvényben (2006. évi V. tv.) találhatók meg.
A csõdeljárás fogalma
Az elõzõ bekezdésben írtakkal összhangban a csõdeljárás célja, hogy az adós cég a hitelezõivel kötött egyezség révén a gazdasági helyzetét helyreállítsa, és ezzel a felszámolását elkerülje. Ennek érdekében a csõdeljárás elsõ lépéseként az adós cég fizetési halasztást kér, illetve csõdegyezségre tesz javaslatot.
A csõdeljárás megindítása
A csõdeljárást a gazdálkodó szervezet vezetõje kezdeményezheti a székhelye szerinti megyei (fõvárosi) bíróság-nál. A kérelem benyújtásától számított két éven belül a cég újabb kérelmet nem nyújthat be, ha a korábban lefolytatott eljárás során már fizetési haladékban részesült. A kérelem benyújtásához szükséges a cég legfõbb döntéshozó szervének elõzetes egyetértése. A csõdeljárás kezdõ idõpontja az a nap, amelyen a kérelem a bírósághoz érkezett. Ez az idõpont rendkívüli jelentõséggel bír, hiszen ettõl az idõponttól az adós cég lényegében védettséget élvez, ami azt jelenti, hogy amennyiben ebben az idõpontban vagy ezt követõen ellene felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság a kérelem elbírálását a csõdeljárás jogerõs befejezéséig felfüggeszti. A fizetési haladékban való megállapodás elérése érdekében az adós cég köteles a csõdeljárás kezdõ napjától számított 30 napon belül a hitelezõk részvételével tárgyalást tartani. A tárgyalás eredményeképpen a hitelezõk az adós részére fizetési haladékot engedélyezhetnek, vagy erre irányuló kérelmét elutasíthatják. Az adós a tárgyalás eredményét három napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, amely ezt követõen dönt az eljárás megszüntetésérõl vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról. A fizetési haladék (moratórium) idõtartama legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat, amelyet bíróság a jogszabály által megkívánt arányt elérõ hitelezõk kérelmére 60 nappal meghosszabbíthat. A moratórium idõtartama alatt az adóssal szemben a fizetési haladék elsõ napját megelõzõen, illetve az azt követõen esedékessé váló pénzkövete-léseket nem lehet kifizetni. A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fûzõdõ jogkövetkezmények – a kamatok kivételével – nem állnak be.
A vagyonfelügyelõ
Amennyiben a bíróság a moratóriumot elrendeli, vagyonfelügyelõt rendel ki a felszámolók névjegyzékébõl. A cég vezetõi hatáskörüket csak a vagyonfelügyelõ részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A vagyonfelügyelõ figyelemmel kíséri a cég tevékenységét, betekint a könyveibe, megvizsgálja a szerzõdéseit, jóvá-hagyja a csõdeljárás megindítását követõen keletkezõ vagyoni jellegû kötelezettségvállalásokat, ha azok a hitele-zõk által megállapított összeget meghaladják. Felhívja a céget követelései érvényesítésére. Jogosult továbbá arra is, hogy keresettel megtámadhatja a cégnek a csõdeljárást megelõzõ egy éven belül és az azt követõen meg-kötött szerzõdését vagy jognyilatkozatait, ha annak tárgya a cég vagyonából történõ ingyenes juttatás, illetõleg a vagyont terhelõ ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltûnõen nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes ügylet. A vagyonfelügyelõ csak olyan kifizetéséket hagyhat jóvá, amelyek a gazdálkodó szervezet célszerû mûködéséhez szükségesek.
Egyezség a csõdeljárásban
A csõdeljárás második szakasza során az adós köteles a fizetõképessége helyreállítását vagy megõrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni és azt a hitelezõivel elfogadtatni. Amennyiben a hitelezõk az egyezséget a jogszabály által megkívánt arányban megkötik, akkor az azokra a hitelezõkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy értesítés ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség keretében az adós tartozásait a hitelezõk vagy mások átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. Az egyezséget írásba kell foglalni, és azt a vagyonfelügyelõnek jóvá kell hagynia. A tárgyalás eredményét legkésõbb a moratórium utáni három napon belül az adós cég vezetõje köteles bejelenteni a bíróságnak. Amennyiben egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felelt meg a törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csõdeljárást befejezetté nyilvánítja.
A felszámolási eljárás fogalma
A csõdeljárással ellentétben a felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, valamint annak során a hitelezõk törvényben meghatározott módon és sorrendben történõ kielégítése.
A felszámolási eljárás megindítása
A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelezõ vagy a végelszámoló kérelmére folytatható le. Helye van akkor is, ha a cégbíróság a céget megszûntnek nyilvánította. Ha a felszámolási eljárást az adós kéri, akkor ehhez legfõbb szervének elõzetes hozzájárulása szükséges. Amennyiben a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, elrendeli a felszámolást. A felszámolás kezdõ idõpontja a felszámolást elrendelõ jogerõs végzés közzétételének napja. Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. A bíróság a felszámolást elrendelõ végzésben kijelöli a felszámolót.
A felszámolás lefolytatása
A felszámolást elrendelõ végzés tartalmazza a hitelezõknek szóló felhívást arra, hogy követeléseiket a végzés közzétételétõl számított 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak. A felszámolás kezdõ idõpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt”, illetve „f.a.” toldattal kiegészítve kell használni. A felszámolás kezdõ idõpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a végzés közzétételétõl számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a 40 napon belül bejelentett igények kielégítése után van rá fedezet. A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minõsülõ követelések tekintetében a hitelezõi igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki ezeket a követeléseket a határidõn belül benyújtott követelések között veszi nyilvántartásba. A felszámolás kezdõ napja után a céggel szemben pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.
Egyezség a felszámolás során
A felszámolási eljárásban az adós megpróbálhat a hitelezõkkel egyezséget kötni. Az egyezségi tárgyalás megszervezése a bíróság közremûködésével történik. Az egyezség keretében az adós megállapodhat hitelezõivel a tartozások kielégítésének sorrendjében, azok arányában és módjában, a teljesítés átütemezésében és mindabban, amelyet szükségesnek tart. Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezõk legalább fele minden hitelezõi csoportban hozzájárul, feltéve, hogy követelésük az összes követelés kétharmadát kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya bizonyos kivételekkel valamennyi hitelezõre kiterjed (kényszeregyezség). Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszûnik, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja.
A felszámoló eljárása
A felszámolás kezdõ napján megszûnnek a tulajdonosoknak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, a jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolás kezdõ napjától az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
Mind a hitelezõ mind a felszámoló az adós szerzõdéseit és egyéb jognyilatkozatait ugyanúgy megtámadhatja a bíróság elõtt, ahogy a csõdeljárásban a vagyonfelügyelõ. A felszámoló jogosult továbbá – bizonyos szerzõdések kivételével – az adós által kötött szerzõdéseket azonnal hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerzõdéstõl elállhat. A felszámolás alatt a munkáltatói jogokat a felszámoló gyakorolja. Az adós követeléseit esedékességkor behajtja, és vagyonát elsõsorban pályázat vagy árverés keretében értékesíti.
Kielégítési sorrend a felszámolási eljárásban
A felszámolás körébe tartozó vagyonból a tartozásokat a következõ sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:
a) a felszámolás költségei (ilyenek elsõsorban az adóst terhelõ munkabér és egyéb bérjellegû juttatások, a Munkaerõpiaci Alap bérgarancia alaprészébõl kapott támogatás, a vagyon megóvásával és értékesítésével kapcsolatos költségek, a felszámoló díja);
b) a felszámolás kezdõ napja elõtt vagyont terhelõ zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig;
c) a céget terhelõ tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset-kiegészítés, továbbá a mezõgazda-sági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti;
d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységébõl eredõ más követelése (így különösen a hibás teljesítésbõl, a kártérítésbõl eredõ követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerûsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezõgazdasági õstermelõ követelése;
e) a társadalombiztosítási tartozások, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és egyéb, adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendõ állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak;
f) egyéb követelések;
g) a késedelmi kamat és a késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegû tartozás;
h) azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezetõ tisztségviselõje, vezetõ állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, valamint az adós ingyenes szerzõdései alapján fennálló követelések, továbbá a gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkezõ tagjának azon követelései, amelyek a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkeztét követõen keletkeztek.
A felszámolás befejezése
A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viselésérõl, a felszámoló díjazásáról, a hitelezõk követelésének kielégítésérõl és a bankszámlák megszüntetésérõl, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejûleg dönt a felszámolás befejezésérõl és az adós megszüntetésérõl.
Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezésérõl és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezõk követeléseinek kielégítésérõl.
Egyszerûsített felszámolás
Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendõ, vagy a nyilvántartások illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezõk közötti felosztását a törvény szerinti sorrend alapján, valamint az adós megszüntetését.
2002. december Dr. Harron Tünde
(módosítva 2008. március)
