Magyarországon a külföldi természetes személyek és gazdasági társaságok is szerezhetnek ingatlantulajdont, szemben azzal a korábbi, hosszú évekig érvényesülõ szabályozással, amelynek a célja a földnek az állam kezében való összpontosítása, s a magántulajdon, különösen a külföldiek tulajdonszerzésének korlátozása volt. A kül-földiek ingatlanszerzésére vonatkozó szabályokat a 7/1996. (I. 18.) Kormányrendelet tartalmazza.
Forgalomképtelen ingatlanok
Polgári Törvénykönyvünk kimondja, hogy kizárólag az állam tulajdonában vannak a föld méhének kincsei, a felszín alatti vizek, a folyóvizek és természetes tavak valamint ezek medre, a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget, országos közutak, egyes vasutak, a nemzetközi kereskedelmi repülõtér, továbbá az ország területe feletti légtér. Ezek a kizárólag az állam tulajdonát képezõ dolgok forgalomképtelenek, sem bel-, sem külföldi természetes vagy jogi személyek tulajdonába nem kerülhetnek.
Részleges forgalomképtelenség
Részlegesen forgalomképtelenek az erdõk, természetvédelmi területek és a termõföld, amelyek külföldi természetes illetve jogi személy tulajdonába nem kerülhetnek.
A forgalomképtelen illetve a részlegesen forgalomképtelen kategóriába nem tartozó ingatlanokat külföldi természetes személyek, jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok betartásával szerezhetik meg.
Eljárásjogi szabályok
Az ingatlanszerzés engedélyezéséhez szükséges kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes regionális közigazgatási hivatalnál kell benyújtani az alábbi mellékletekkel:
1) a vevõ honosságát igazoló okirat (ez az útlevél közjegyzõ által hitelesített másolatát jelenti);
2) az adásvételi szerzõdés két eredeti példánya;
A közigazgatási hivatalhoz benyújtott kérelmen 50.000,- Ft eljárási illetéket kell leróni.
Mûemlék, mûemléki terület vagy régészeti lelõhely, továbbá a védett természeti területen fekvõ épület tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos eljárásban az ingatlan védettsége szerint illetékes hatóság szakhatóságként mûködik közre.
A közigazgatási hivatal az engedélyt megadhatja, ha a vevõ tulajdonszerzése önkormányzati vagy egyéb köz-érdeket nem sért. Ez ügyben a közigazgatási hivatal megkereséssel fordul az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez, aki nyilatkozatot ad ki arról, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket vagy sem. Ennek a nyilatkozatnak a figyelembevételével dönt a közigazgatási hivatal az engedély megadásáról.
Az engedélyezéssel a korábban már érvényesen megkötött adásvételi szerzõdés létrejöttnek tekintendõ, a kiadott engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnál is be kell nyújtani.
Öröklés
Magyarországi ingatlan külföldi állampolgár általi megöröklése esetére nem vonatkoznak az elõbb részletezett szabályok. Ebben az esetben a külföldi örökös külön engedély nélkül, az örökség megnyíltakor megszerzi az örökség tárgyát képezõ ingatlan tulajdonjogát, s vonatkoznak rá az Illetéktörvény rendelkezései.
Külföldiek által Magyarországon alapított gazdasági társaság ingatlanszerzése
Az engedélyeztetési eljárást el lehet kerülni abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonjogát megszerezni kívánó külföldi Magyarországon gazdasági társaságot alapít, amely ily módon Magyarországon bejegyzett, magyaror-szági székhelyû cég lesz, amely tehát belföldinek minõsül, s így a belföldiekkel azonos elbírálás alapján szerezheti meg magyarországi ingatlan tulajdonjogát. Mindez azt jelenti, hogy a közigazgatási hivatal engedélye nélkül, a ha-zai gazdasági társaságokkal azonos módon juthat ingatlantulajdonhoz azzal, hogy termõföldnek minõsülõ ingatlan tulajdonjogát nem szerezheti meg. A cégalapítás részletes szabályairól és lehetõségeirõl külön ismertetõnkben adunk tájékoztatást.
Az ingatlanszerzés illetékjogi vonzatai
Ingatlan-vásárlás esetén a vevõ az illetékhivatal felhívása alapján visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni. Ennek mértékét a megszerzett ingatlan forgalmi értéke alapján, az illetéktörvény elõírásai szerint határozza meg az illetékhivatal, amelynek általános mértéke a megszerzett vagyon általános forgalmi adóval növelt értékének 10%-a. Lakástulajdon szerzése esetén az illeték mértéke 4 millió forint forgalmi értékig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%.
Amennyiben cég szerez ingatlantulajdont és fõtevékenysége szerint ingatlan forgalmazásra jogosult, az illeték mértéke az ingatlan bruttó értékének 2%-a, feltéve, hogy az ingatlant annak megszerzésétõl számított két éven belül tovább értékesíti.
Budapest, 2001. július Dr. Hidasi Gábor
(módosítva: 2008. március)
