Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. Az ügyvéd nem mûködhet közre olyan jogügyletben, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. Az ügyvédet a hivatásának gyakorlása során tudomására jutott valamennyi tény és adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, mely az ügyvédi mûködés megszûnése után is fennmarad.
Az ügyvéd a tevékenysége ellátásáért polgári-, büntetõ- és fegyelmi felelõsséggel tartozik. Polgári jogi felelõssége körében az ügyvéd a tevékenységével okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel, azaz köteles a tevékenysége során másnak jogellenesen és vétkesen okozott kárt megtéríteni. Az e körben okozott károk megtérítésére mind az ügyvéd, mind az ügyvédi iroda köteles ügyvédi felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni. Az ügyvédi felelõsségbiztosítási szerzõdés alapján a biztosító a biztosítási szerzõdésben megállapított mértékben mentesíti az ügyvédet az olyan kár megtérítése alól, amelyért felelõs. Amennyiben a biztosító által a károsultnak fizetett kártérítés a károsult teljes kárát nem fedezi, az ügyvéd saját vagyonával korlátlanul felel. Ügyvédi iroda esetében amennyiben az iroda vagyona a követelést nem fedezi, a kárt okozó ügyvéd felel saját vagyonával. Az ügyvéd vétkességére tekintet nélkül is felelõsséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért, és a felelõsség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külsõ ok idézte elõ.
Büntetõjogi felelõssége körében az az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi, bûntettet követ el. E cselekményt a törvény három évig terjedõ szabadságvesztéssel bünteti. Ha e bûncselekményt az ügyvéd haszonszerzés végett követi el, a büntetés öt évig terjedõ szabadságvesztés. A pénzmosásról szóló jogszabály alapján, ha az ügyvéd pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, valamint ha tevékenysége során gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévõ vagyonrész vagy ingatlan adásvételében, vagy gazdasági társaság cégügyeiben mûködik közre, akkor a pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén azonosítási és bejelentési kötelezettség terheli. Bejelentési kötelezettségét az ügyvéd a területi kamarájánál köteles teljesíteni. E bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthetõ az ügyvédi titoktartási kötelezettség megsértésének. A bejelentési kötelezettség elmulasztását – mind szándékos mind gondatlan elkövetés esetén – a törvény büntetni rendeli. Szándékos elkövetés esetén a bejelentési kötelezettség elmulasztása három évig terjedõ szabadságvesztéssel, gondatlan elkövetés esetén két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntethetõ. A pénzmosás bûncselekményét a törvény szigorúbban rendeli büntetni abban az esetben, ha azt ügyvéd követi el.
A ügyvéd fegyelmi vétséget követ, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredõ – jogszabályban vagy az ügyvédi etikai szabályzatban meghatározott – kötelességét vétkesen megszegi, vagy ha ügyvédi tevékenységén kívüli vétkes magatartásával az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja. Amennyiben a fegyelmi vétség elkövetését ügyvéddel szemben jogerõsen megállapítják vele szemben megrovás, pénzbírság, illetve a kamarából való kizárás szabható ki fegyelmi büntetésként.
2004. július Dr. Illés Attila
