A haszonélvezet sajátos jogviszony, amely alapján a haszonélvező más személy tulajdonában álló ingatlant birtokolja, ingyen használja és hasznait szedi. Tárgya lehet az egész ingatlan, eszmei hányad, vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg kijelölt része is. A jogosultat – a rendelkezési jog kivételével – a tulajdonjogot képező összes jog megilleti és e jogok gyakorlásakor meg is előzi a tulajdonost, hiszen az jogait csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
A Ptk. szerint haszonélvezetet szerződés, illetve más jogcím keletkeztet, érvényességi kelléke még az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés. Jogszabályon alapuló keletkezésének egyetlen esete az elhunyt házastárs ingatlanán fennálló özvegyi jog.
A haszonélvezeti jogot egyidejűleg több jogosult javára is be lehet jegyezni; ebben az esetben a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A haszonélvezőt tehát megilleti a birtoklás, az ingyenes használat és a hasznok szedésének joga. Ennek megfelelően birtokvédelmet is kérhet az őt zavarókkal, így akár a tulajdonossal szemben is. Jogainak gyakorlása körében a rendes gazdálkodás szabályai szerint, az állag sérelme nélkül köteles eljárni. A haszonélvezeti jog el nem idegeníthető, nem is örökölhető, de annak gyakorlását át lehet engedni. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező csak akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett- a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.
Mivel a haszonélvezet a tulajdonjog szinte teljes korlátozását jelenti, így fennállását a Ptk. csak korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig, illetve jogi személyek esetén korlátozott időre, de legfeljebb 50 évre (határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog esetén szintén 50 évre) engedi meg. A haszonélvező viseli az ingatlan fenntartásával és használatával kapcsolatos terheket és közterheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével. A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti.
Felelős az ingatlanban bekövetkezett károkért, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni – a birtokháborítást is ideértve – és köteles tűrni, hogy a tulajdonos a szükséges intézkedéseket megtegye. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező – a tulajdonos tiltakozása ellenére is – rendeltetésellenesen használja, rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, vagy az ingatlan visszaadását és állagát egyébként veszélyezteti, úgy a tulajdonos biztosítékot követelhet. Ennek elmaradása esetén a bíróság kérelemre a haszonélvezet gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja.
Amennyiben özvegyi jogon alapul a haszonélvezet, úgy az örökösök az ingatlanon – a házastárs által lakott lakást kivéve – fennálló haszonélvezet olyan mértékű korlátozását kérhetik, amely a haszonélvező szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.
A haszonélvezet megszűnik a meghatározott időtartam lejártával, az arról való lemondással és a jogosult halála, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén, valamint akkor is, ha a haszonélvező megszerzi a dolog tulajdonjogát.
A haszonélvezet jogügylettel való megszűntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozata, ingatlanon illetve ingatlan-nyilvántartásba, vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a nyilvántartásból való törlése is szükséges. A lemondó nyilatkozatot dolog haszonélvezete esetén a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén a haszonélvezet tárgyát képező jog jogosultjához vagy a jog megalapítójához kell intézni. Ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a lemondó nyilatkozatot írásban kell megtenni. A haszonélvezet megszűntével a jogosult köteles lehetővé tenni, hogy a tulajdonos az ingatlan birtokába léphessen. A haszonélvezettel bizonyos elszámolási viszony jön létre a jogosult és a tulajdonos között. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni. A haszonélvezet keletkezésekor meglévő természetüknél fogva elhasználható dolgokat, felszerelést, árukészletet és pénzt köteles pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni. Amennyiben a tulajdonosnak a pótlás vagy az értékmegtérítés iránti követelése veszélyeztetve van, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet. A haszonélvező követelheti a tulajdonostól az indokolt kiadásainak megtérítését.
Ha az ingatlan egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. Amennyiben helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti annak a ráfordított összeghez mért korlátozását. Ha nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha helyébe más ingatlan lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha az ingatlan helyébe pénzösszeg vagy követelés lépett, a tulajdonos és a haszonélvező is követelheti ennek az összegnek az ingatlan helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás szabályainak megfelel. A tulajdonos a helyreállítást vagy pótlást maga elvégezheti, vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezőnek átengedheti.
A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használatra járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
2008. január (módosítva 2015 november) dr. Hidasi Gábor
