A szerződések egyik garanciális eleme a kötbér, ami a szerződést biztosító mellékkötelezettségek egyike.
A kötbér a szerződésszegés szankciója, kikötésével ugyanis a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére vállal kötelezettséget arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.
A kötbér elsődleges szerepe, hogy a kötelezettet a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésére ösztönözze, másrészt pedig kártérítési átalány, mivel a jogosultnak nem kell bizonyítania a tényleges kár bekövetkeztét vagy összegét, a kikötött kötbér teljes összegére mindenképpen igényt tarthat, ha a kötelezett megszegi a szerződést. Megfizetését ugyanakkor követelni lehet abban az esetben is, ha a jogosultnak ténylegesen nem keletkezett kára. Meghatározott pénzösszeg mellett más vagyoni érték is kiköthető kötbérként, azonban a kötbérkikötés minden esetben csak írásba foglalva érvényes, és a kötbér összege utáni esetleges kamatkikötés semmis, ettől eltérni nem lehet. A szerződés megszegése miatt csak akkor lehet kötbért követelni, ha a szerződésszegésért a kötelezett felelős.
A szerződés megszegése esetén a kötelezett tehát mentesülhet a kötbérfizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Lényeges különbség van a nem teljesítés esetére kikötött és a késedelem vagy hibás teljesítés esetére kikötött kötbér között. A nem teljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése esetén a szerződés teljesítése többé nem követelhető, míg a hibás teljesítés, illetve a késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt, érvényesítheti ugyanakkor a kötbér mértékét meghaladó kárát.
A kötbér mértéke tekintetében általános szabály, hogy azt a felek szerződésükben maguk határozhatják meg, tehát annak mértéke a felek megállapodásától függ, azonban Polgári Törvénykönyvünk szerint a bíróság a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére mérsékelheti. A kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után azonban a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni. A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
A kötbért meg kell különböztetnünk egy másik szerződéses biztosítéktól, a foglalótól. Míg a kötbért szerződésszegés esetén, tehát a szerződés megszegése után kell megfizetni, ezzel szemben a foglalót a szerződés megkötésekor adják a kötelezettségvállalás jeléül. Ha a foglalónak szánt összegét nem a szerződéskötéskor adják át (utalják át) akkor is elveszti e jogi természetét, ha a szerződő felek kifejezetten úgy rendelkeztek, hogy a foglaló átadására később kerül sor. Legtöbbször a késve átadott foglaló előlenek minősül.
2008 január (módosítva 2015 november) dr. Hidasi Gábor
