Számos társasház mûködése során vetõdött fel a kérdés: Gyakorolhatja-e meghatalmazotti jogait a közös képviselõ vagy az intézõbizottság elnöke (a továbbiakban: közös képviselet) a társasházi közgyûlésen akár általános, akár eseti meghatalmazás alapján. Érvényes-e a közös képviselõ, mint meghatalmazott mások helyett leadott szavazata, ha a napirend az õ mûködésének jóváhagyása.
A Ptk. XIX. fejezete szabályozza az ügyleti képviseletet illetve az erre irányuló meghatalmazást. A 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) 11.§-a és a 33.§ (3) bekezdése alapján e szabályok irányadók a társasházi közgyûlésen történõ képviseletre és meghatalmazásra is.
A társasházak esetében általános szabály, hogy a tulajdonostársat teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt eseti vagy általános meghatalmazással bármilyen cselekvõképes személy (jogi személy) képviselheti. E lehetõség a közös képviselet esetében sem más.
Csak a Ptk. 221.§ (3) bekezdésében foglalt esetek azok, melyek korlátozhatják vagy kizárhatják a közös képviselet tulajdonostársakkal összefüggõ képviseleti jogának gyakorlását. Az szmsz a Ptk. 221.§ (3) bekezdéséhez képest tartalmazhat további korlátozásokat is és rendelkezhet úgy, hogy közös képviselet tulajdonostársat közgyûlésen meghatalmazás alapján egyáltalán nem képviselhet. Amennyiben azonban ilyen megszorító szabályt az szmsz nem tartalmaz, a törvényi elõírások érvényesülnek.
A Ptk. 221.§ (3) bekezdés szerint „A képviselõ nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél õ maga vagy olyan személy, akit ugyancsak õ képvisel. Ha a képviselõ jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat.”
Vizsgálni kell, hogy a tulajdonostárs közös képviselet, mint meghatalmazott általi képviselete során a társasház közösség szemben álló vagy ellentétesen érdekelt félnek minõsül-e.
A társasház-közösség ú. n. személyegyesülés (társaság, Ptk. 578/I.§), tehát a törvény személyekre vonatkozó szabályainak hatálya alá tartozik. Joggal vetõdik fel a kérdés, hogy a közös képviselet gyakorolhatja-e meghatalmazásból eredõ jogait a társasház-közösség, mint személyegyesülés elõtt.
A törvény csak akkor engedi a közös képviselet meghatalmazotti lehetõségeinek a korlátozását, ha a közös képviselet olyan tulajdonostársat vagy haszonélvezõt képvisel, akivel a társasház-közösség szemben áll, vagy akihez képest a társasház-közösség ellenérdekelt. A harmadik eset, tehát az, hogy a szembenálló és ellenérdekelt fél maga a közös képviselet, csak akkor fordul elõ, ha a társasház-közösség arról szavaz, hogy a közös képviselettel szemben igényt érvényesít. Az, hogy a közgyûlés a közös képviselet tevékenységének jóváhagyásáról szavaz, még nem zárja ki a meghatalmazotti jogok gyakorlását.
Azt, hogy gyakorolhatja-e képviselõi jogait a közös képviselet, a fentírtak okán esetileg – az egyes közgyûlési napirendek tekintetében – kell vizsgálni. A Ptk. szerint a társasház-közösség csak akkor minõsül szemben álló félnek vagy ellenérdekeltnek, ha a társasház-közösség a tulajdonostárssal szemben érvényesít igényt, a tulajdonostárs jogait korlátozza, vonja meg vagy fordítva, a tulajdonostárs érvényesít igényt a társasházi közösséggel szemben.
A Társasházi tv. egyes ilyen tipizálható esetekre eleve kizárja azt, hogy a tulajdonostárs szavazzon vagy szavazatát a közgyûlésen figyelembe vegyék (pl. jelzálogjog bejegyeztetése – 30.§ (2) bekezdés). Ez azt jelenti, hogy képviselõjének e joga teljesen látószögön kívül marad, hiszen nem az a kérdés, hogy van-e a képviselõnek képviseleti joga, hanem az, hogy az, akit képvisel, egyáltalán rendelkezik-e szavazati joggal, hiszen akinek nincs szavazati joga, ahelyett nem lehet szavazni. Ha a tulajdonostársnak nincs szavazati joga, akkor nyilván képviselõje sem szavazhat vagy ha szavaz, e szavaz érvénytelen.
Amennyiben nem arról van szó, hogy a tulajdonosi közösség ellenérdekelt vagy szemben álló fél, hanem arról, hogy van olyan tulajdonostárs, aki nem ért egyet a többiekkel vagy velük szemben ellenérdekelt, a közös képviselet meghatalmazotti joga érvényesen gyakorolható. Ezen okból szavazatát akkor és azért sem lehet érvénytelennek tekinteni, ha a közgyûlés olyan napirendrõl szavaz, amelyben õ közvetlenül vagy közvetetten érdekelt. Megjegyzem, nincs olyan napirend, amelyben egy közös képviselõ vagy intézõbizottsági elnök ne lenne legalább közvetetten érdekelt, mert a közgyûlési határozatok végrehajtása az õ feladata és a végrehajtásért õ felelõs. Az érintettség okán történõ szavazatérvénytelenség ez által minden szavazásnál igaz lehetne és ez által a törvény olyan hamis értelmezést kaphatna, miszerint a társasházi közös képviselet soha nem kaphat meghatalmazást a tulajdonosi közösség tagjától vagy társasházon belüli haszonélvezõtõl. Ezt a felfogást – helyesen – sem a társasházak, sem a bíróságok gyakorlata nem igazolja vissza.
A Ptk. XIX. fejezete szabályozza az ügyleti képviseletet illetve az erre irányuló meghatalmazást. A 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) 11.§-a és a 33.§ (3) bekezdése alapján e szabályok irányadók a társasházi közgyûlésen történõ képviseletre és meghatalmazásra is.
A társasházak esetében általános szabály, hogy a tulajdonostársat teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt eseti vagy általános meghatalmazással bármilyen cselekvõképes személy (jogi személy) képviselheti. E lehetõség a közös képviselet esetében sem más.
Csak a Ptk. 221.§ (3) bekezdésében foglalt esetek azok, melyek korlátozhatják vagy kizárhatják a közös képviselet tulajdonostársakkal összefüggõ képviseleti jogának gyakorlását. Az szmsz a Ptk. 221.§ (3) bekezdéséhez képest tartalmazhat további korlátozásokat is és rendelkezhet úgy, hogy közös képviselet tulajdonostársat közgyûlésen meghatalmazás alapján egyáltalán nem képviselhet. Amennyiben azonban ilyen megszorító szabályt az szmsz nem tartalmaz, a törvényi elõírások érvényesülnek.
A Ptk. 221.§ (3) bekezdés szerint „A képviselõ nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél õ maga vagy olyan személy, akit ugyancsak õ képvisel. Ha a képviselõ jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat.”
Vizsgálni kell, hogy a tulajdonostárs közös képviselet, mint meghatalmazott általi képviselete során a társasház közösség szemben álló vagy ellentétesen érdekelt félnek minõsül-e.
A társasház-közösség ú. n. személyegyesülés (társaság, Ptk. 578/I.§), tehát a törvény személyekre vonatkozó szabályainak hatálya alá tartozik. Joggal vetõdik fel a kérdés, hogy a közös képviselet gyakorolhatja-e meghatalmazásból eredõ jogait a társasház-közösség, mint személyegyesülés elõtt.
A törvény csak akkor engedi a közös képviselet meghatalmazotti lehetõségeinek a korlátozását, ha a közös képviselet olyan tulajdonostársat vagy haszonélvezõt képvisel, akivel a társasház-közösség szemben áll, vagy akihez képest a társasház-közösség ellenérdekelt. A harmadik eset, tehát az, hogy a szembenálló és ellenérdekelt fél maga a közös képviselet, csak akkor fordul elõ, ha a társasház-közösség arról szavaz, hogy a közös képviselettel szemben igényt érvényesít. Az, hogy a közgyûlés a közös képviselet tevékenységének jóváhagyásáról szavaz, még nem zárja ki a meghatalmazotti jogok gyakorlását.
Azt, hogy gyakorolhatja-e képviselõi jogait a közös képviselet, a fentírtak okán esetileg – az egyes közgyûlési napirendek tekintetében – kell vizsgálni. A Ptk. szerint a társasház-közösség csak akkor minõsül szemben álló félnek vagy ellenérdekeltnek, ha a társasház-közösség a tulajdonostárssal szemben érvényesít igényt, a tulajdonostárs jogait korlátozza, vonja meg vagy fordítva, a tulajdonostárs érvényesít igényt a társasházi közösséggel szemben.
A Társasházi tv. egyes ilyen tipizálható esetekre eleve kizárja azt, hogy a tulajdonostárs szavazzon vagy szavazatát a közgyûlésen figyelembe vegyék (pl. jelzálogjog bejegyeztetése – 30.§ (2) bekezdés). Ez azt jelenti, hogy képviselõjének e joga teljesen látószögön kívül marad, hiszen nem az a kérdés, hogy van-e a képviselõnek képviseleti joga, hanem az, hogy az, akit képvisel, egyáltalán rendelkezik-e szavazati joggal, hiszen akinek nincs szavazati joga, ahelyett nem lehet szavazni. Ha a tulajdonostársnak nincs szavazati joga, akkor nyilván képviselõje sem szavazhat vagy ha szavaz, e szavaz érvénytelen.
Amennyiben nem arról van szó, hogy a tulajdonosi közösség ellenérdekelt vagy szemben álló fél, hanem arról, hogy van olyan tulajdonostárs, aki nem ért egyet a többiekkel vagy velük szemben ellenérdekelt, a közös képviselet meghatalmazotti joga érvényesen gyakorolható. Ezen okból szavazatát akkor és azért sem lehet érvénytelennek tekinteni, ha a közgyûlés olyan napirendrõl szavaz, amelyben õ közvetlenül vagy közvetetten érdekelt. Megjegyzem, nincs olyan napirend, amelyben egy közös képviselõ vagy intézõbizottsági elnök ne lenne legalább közvetetten érdekelt, mert a közgyûlési határozatok végrehajtása az õ feladata és a végrehajtásért õ felelõs. Az érintettség okán történõ szavazatérvénytelenség ez által minden szavazásnál igaz lehetne és ez által a törvény olyan hamis értelmezést kaphatna, miszerint a társasházi közös képviselet soha nem kaphat meghatalmazást a tulajdonosi közösség tagjától vagy társasházon belüli haszonélvezõtõl. Ezt a felfogást – helyesen – sem a társasházak, sem a bíróságok gyakorlata nem igazolja vissza.
2009. május dr. Hidasi Gábor
