A törvény meghatározása szerint termõföldnek az a földrészlet minõsül, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szõlõ, gyümölcsös, kert, rét, legelõ (gyep), nádas, erdõ, fásított terület mûvelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. A termõföldek adásvételére az általánostól lényegesen eltérõ szabályok vonatkoznak. Az alábbiakban tárgyalt tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseket a haszonélvezeti jog és a használat jogának szerzõdéssel való alapítására is megfelelõen alkalmazni kell.
Belföldi magán és jogi személyek tulajdonszerzése
Belföldi magánszemély termõföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékû termõföld legyen. A belföldi magánszemély azonban nem szerezheti meg a termõföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az õ és közeli hozzátartozója tulajdonában lévõ termõföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termõföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt. Ezen számítás során figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6000 m2 területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levõ termõföldet.
Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termõföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével – nem szerezheti meg. További kivételt jelent ezen szabály alól, hogy egyházi jogi személy végintézkedés, illetõleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerzõdés alapján termõföldre tulajdonjogot szerezhet, valamint hogy jelzálog-hitelintézet is szerezhet termõföldet a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és idõtartamra.
Külföldiek tulajdonszerzése
A külföldi magánszemély és jogi személy termõföld tulajdonjogát nem szerezheti meg, ez a korlátozás azonban nem érinti a külföldi személy azon jogát, hogy az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termõföldnek nem minõsülõ más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint megszerezze.
A tulajdonszerzés ellenõrzése
A szerzõ félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik a fent írt szerzési korlátozásokba. A nyilatkozat valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenõrizheti. Tulajdonszerzési korlátozásba ütközõ szerzõdés vagy szerzõdési kikötés esetén az egész szerzõdés érvénytelen, azaz a kívánt joghatás kiváltására alkalmatlan. A termõföld tulajdonjogára vo-natkozó szerzõdés vagy szerzõdési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész jogosult pert indítani.
Elõvásárlási jog termõföld átruházása esetén
Termõföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elõvásárlási jog illeti meg
• a haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlõ esetén annak helyben lakó természetes személy tagját illetve helyben lakó részvényesét, amennyiben a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesmûvelés) legalább három éve fennáll;
• a helyben lakó szomszédot;
• a helyben lakót;
• a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
Ezek az elõvásárlási jogok azonban nem állnak fenn a közeli hozzátartozók és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén. Fontos szabály, hogy a fentiekben meghatározott sorrend az elõvásárlásra jogosultak egymás közötti viszo-nyában is irányadó. Elõvásárlási jog fennállása esetén a termõföld vagy a tanya eladója az ingatlanra vonatkozó elfogadott vételi ajánlatot a szerzõdés megkötése elõtt köteles az elõvásárlásra jogosultakkal közölni. Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzõség hirdetõtáblájára való kifüggesztéssel, igazgatási szolgáltatási díj ellenében történik. Az elõvásárlásra jogosult a kifüggesztés kezdõnapját követõ 15 napon belül tehet az ajánlat elfogadásáról jognyilatkozatot.
A Nemzeti Földalap
A termõföldek tekintetében az állam a Nemzeti Földalapon keresztül gyakorolja tulajdonosi jogait. A törvény meghatározása szerint a Nemzeti Földalap mint a kincstári vagyon része az állam tulajdonában lévõ, folyamatosan változó mennyiségû és elhelyezkedésû termõföldek és – kivételesen – azon mûvelés alól kivett földek összessége, amelyet az állam mezõ- és erdõgazdasági céllal részben vagyonkezelés útján, valamint más jogcímen történõ használatba adással hasznosít, részben pedig a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelõen, illetve valamely közcél érvényesítése érdekében értékesít. A fenti sorrend szerint az államot elõvásárlási jog illeti meg minden termõföldre, kivéve azt, ami a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépése elõtt zártkerti földrészletnek minõsült. Az elõvásárlási jogot az állam képviseletében a földalapkezelõ szerv gyakorolja. Az elõvásárlási jog értelmében a tulajdonos a vételi ajánlatot a földalapkezelõ szervnek köteles megküldeni.
Budapest, 2003. február dr. Deák Dávid ügyvédjelölt
(módosítva 2008. március)
