A szabálysértés
Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormány vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít, és melynek elkövetõit a szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
A szabálysértési hatóságok
Szabálysértés miatt a községi, városi, megyei jogú városi, fõvárosi kerületi jegyzõ jár el. A rendõrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendõrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendõri szervek járnak el. Ha az eljárás alá vont személlyel szemben a jegyzõ vagy a rendõrség hatáskörébe tartozó szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a jegyzõ a közlekedésrendészeti és a vámszabálysértések kivételével, a rendõrség pedig a vámszabálysértések kivételével az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.
Szabálysértés miatt eljáró más szervek többek között a vámhivatal, a határvámhivatal, mely mint vámhatóság a pénzügyi szabálysértések, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt jár el. A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják a határõrség, az egészségügyi államigazgatási szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság, a bányafelügyelet, a munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság, a Nemzeti Hírközlési Hatóság; a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv, az állami adóhatóság és a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal.
Kifogás
A pénzbírság kiszabását, a figyelmeztetést, a jármûvezetéstõl eltiltást, az elkobzást megállapító határozattal szemben a marasztaló határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétõl számított nyolc napon belül kifogást benyújtásának van helye. A kifogás elõterjesztésére jogosult személyek elsõsorban az elkövetõ, annak törvényes képviselõje vagy védõje, illetõleg meghatározott kártérítést illetõen a sértett is jogosult kifogás elõterjesztésére, ha a szabálysértési hatóság az elkövetõt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére is kötelezte.
A kifogás bírósági elbírálása
A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás elbírálására a szabálysértési hatóság székhelye szerinti városi és kerületi bíróság az illetékes.
A kifogást a szabálysértési hatóságnál kell benyújtani, amely ennek a határozatát visszavonhatja, vagy a kifogást tevõ javára módosíthatja. Amennyiben a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem módosítja, illetõleg nem vonja vissza, az iratokat nyolc napon belül az illetékes helyi bírósághoz teszi át.
A bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el. A bíróság szabálysértési ügyben végzéssel határoz. A határozat rendelkezõ részbõl és indokolásból áll. Az ügydöntõ határozat indokolása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – tartalmazza a tényállást, a bizonyítékok értékelésével a határozat rendelkezéseinek indokait, és megjelöli a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat. A pervezetõ végzést nem kell indokolni.
A bíróság a kifogás beérkezését követõen nyolc napon belül megvizsgálja, hogy van e helye az ügy áttételének, az eljárás felfüggesztésének vagy az eljárás megszüntetésének, és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. Ha a határozatot a szabálysértési hatóságnak törvényben kizárt tagja hozta, vagy a szabálysértési hatóság nem a hatáskörében járt el, illetõleg a hatáskörét túllépte, a bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az iratokat a szabálysértési hatóságnak megküldi.
A bíróság a kifogást 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül, az iratok alapján bírálja el. Határozatában a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartja, ha a kifogás alaptalan vagy megváltoztatja, ha a hatóság a jogszabályt helytelenül alkalmazta. A bíróság az eljárási költség viselésérõl is rendelkezik.
A bíróság nyilvános tárgyalást tart, ha a szabálysértési hatóság határozata elleni kifogást elbíráló végzéssel kapcsolatban, ha az eljárás alá vont személy, a védõ és a sértett a kézbesítéstõl számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kéri. A sértett kizárólag kártérítéssel kapcsolatban kérheti tárgyalás tartását. A tárgyalás tartására irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.
A bíróságot a tényállás ténybeli és jogi elbírálásában a szabálysértési hatóság határozata nem köti, az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést hozhat akkor, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minõsítést kell alkalmazni, vagy jelentõs mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni.
Az ügydöntõ határozat
Az ügydöntõ határozat indokolása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – tartalmazza a tényállást, a bizonyítékok értékelésével a határozat rendelkezéseinek indokait, és megjelöli a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntõ végzésben kell kifejteni. A bíróság a tárgyalás mellõzésével hozott végzést a tárgyalás eredményétõl függõen hatályban tartja, vagy határozatot hoz, amelyben a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. Ha a bíróság megállapítja a szabálysértés elkövetését, pénzbírságot szab ki, intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik az eljárási költség viselésérõl. Ha az eljárás alá vont személy vagy a védõ kizárólag az elkobzásra vagy a kártérítésre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság a tárgyaláson csak ezekben a kérdésekben határoz.
A határozat a közlés (kézbesítés) napján válik jogerõssé.
2008. február Dr. Lévai András ügyvédjelölt
