Magyarországon a választottbírósági eljárást az 1994. évi LXXI. tv. szabályozza. A törvény az eljárás szabályait eltérést megengedõ jelleggel rendezi, teret engedve a felek akaratának. A törvény hatálya kiterjed mind az egyetlen per eldöntésére létrehozott eseti választottbíróságra, mind pedig a köztestületek által létesített ú.n. állandó választottbíróságra. Az állandó választottbíróság állandó (normaív) eljárási szabályzat alapján mûködik, eseti választottbíráskodás esetén lehetséges, hogy az eljárás szabályait a peres felek alkotják meg az adott eljárásra vonatkozóan.
Általános rendelkezések
Az állami bíróság helyett választottbíróság igénybevételére kizárólag a felek erre vonatkozó kikötése, azaz választottbírósági kikötés vagy választottbírósági szerzõdés esetén van lehetõség, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerûen foglalkozó személy és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
Nincs helye választottbírósági eljárásnak a Polgári perrendtartás különleges eljárásai esetében (pl. személyi állapottal kapcsolatos perekben közigazgatási perekben) illetve ha azt a törvény kizárja.
A választottbírósági szerzõdés nem más, mint a felek megállapodása arról, hogy az általuk meghatározott, akár szerzõdéses, akár szerzõdésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkezõ vitájukat választottbíróság elõtt rendezik. A választottbírósági szerzõdés kizárólag írásban érvényes és más szerzõdés részeként vagy önálló szerzõdésként is létre jöhet. A törvény írásbelinek minõsíti azt a megállapodást is, amely a felek közötti levélváltás, táviratváltás, géptávírón vagy más, a felek üzenetét tartósan rögzítõ eszközön történt üzenetváltás útján jött létre. Azonos megítélés alá esik, ha az egyik fél a keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbírósági szerzõdés jött létre.
Ha a választottbírósági szerzõdés tárgyát képezõ ügyben állami bíróság elõtt keresetet nyújtottak be, a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti kivéve, ha megítélése szerint a választottbírósági szerzõdés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan. A fenti keresetlevél benyújtása azonban nem akadálya a választottbírósági eljárás megindításának.
A választottbírák kijelölése, kizárása és a bírói megbízatás megszûnése
A választottbírák függetlenek, pártatlanok és annak ellenére, hogy a felek jelölik õket, nem képviselõi a feleknek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el és teljes titoktartásra kötelezettek. Minderrõl állandó választottbíróság esetében írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.
Választottbírói tisztséget nem tölthet be aki:
24. életévét nem töltötte be,
akit jogerõs bírói ítélet a közügyektõl eltiltott,
akit a bíróság jogerõsen gondnokság alá helyezett,
akit a bíróság jogerõsen végrehajtható szabadságvesztésre ítélt, amíg a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól nem mentesül. A választottbíróság lehet egyedül eljáró bíró vagy több bíróból álló tanács. A felek megállapodásának hiányában háromtagú tanácsban jár el. A felek egy-egy bírót jelölnek ki, akik maguk jelölik ki a tanács harmadik tagját – több tag esetén a többi bírót. Ha valamelyik fél kijelölési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a kijelölt bírók a harmadik bíró személyében nem tudnak megegyezni, a hiányzó bírót bármelyik fél kérelmére az illetékes megyei bíróság jelöli ki. Választottbírósági eljárással kapcsolatos ügyekben az a megyei bíróság illetékes, amelynek területén az alperes székhelye található vagy amelynek területén a jogvitához vezetõ szerzõdéskötés történt. Ha az illetékes bíróság ily módon nem állapítható meg, a Fõvárosi Bíróság jár el.
A választottbírói megbízatás annak elfogadásával jön létre és lemondással, kizárással vagy a felek megállapodásával szûnik meg. Olyan körülmény fennállása esetén, amely jogos kétséget ébreszt a bíró függetlensége vagy pártatlansága tekintetében vagy, ha nem rendelkezik a felek által megkívánt szakképzettséggel, a felek kizárási kérelmet terjeszthetnek elõ. A kizárási kérelmet a választottbíróság összetételérõl vagy az okot adó körülményrõl való tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül kell elõterjeszteni. A kérelemrõl a választottbíróság dönt. Ha a kizárási indítvány nem vezet eredményre a kérelmezõ harminc napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat.
Ha a választottbírói tisztség betöltését kizáró ok a kijelölés elfogadása után merül fel, vagy a bíró ténylegesen képtelenné válik feladatai ellátására, vagy más okból kellõ idõben nem jár el, a tisztségérõl lemondhat, illetve a felek megállapodhatnak a megbízatás megszûnésében.
A választottbíróság hatásköre
A választottbíróság saját hatáskörérõl maga dönt. Ennek megítélése során a választottbírósági kikötést a szerzõdés egyéb rendelkezéseitõl független megállapodásnak kell tekinteni, vagyis a szerzõdés érvénytelensége vagy semmissége önmagában nem vonja maga után a választottbírósági kikötés semmisségét, érvénytelenségét. A választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást legkésõbb a válaszirat elõterjesztésével egyidejûleg, míg a hatáskör túllépésre vonatkozó kifogást a feltételezett túllépéskor kell elõterjeszteni. A választottbíróság bármelyik felet utasíthatja olyan ideiglenes intézkedés megtételére vagy biztosíték adására, amelyet a vita tárgya vonatkozásában szükségesnek tart. A fél állami bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással.
A választottbíróság eljárása
A választottbírósági eljárás szabályait a felek egyenlõ elbánásban részesítésének szem elõtt tartásával a felek szabadon határozzák meg. A felek megállapodásának hiányában a törvény rendelkezései érvényesülnek.
A választottbírósági eljárás az állami bíróságok eljárásával ellentétben nem nyilvános. Az eljárás nyelve eltérõ megállapodás hiányában a magyar. Eseti választottbíróság esetén a választottbíráskodás helyét az eset körülményeinek figyelembevételével a bíróság határozza meg. Az eljárás azon a napon indul, amikor az alperes a vita választottbíróság elé utalására irányuló nyilatkozatot kézhez veszi.
Állandó választottbíróság esetén az eljárás helyét az alapító okirat határozza meg, és az eljárás a keresetlevélnek a választottbírósághoz történõ megérkezése napján indul. A felek az elõírt határidõkön belül kötelesek a kereseti kérelmet vagy válasziratot illetve az azt alátámasztó tényeket elõterjeszteni. Az eljárás során bármelyik fél módosíthatja vagy kiegészítheti a keresetét vagy válasziratát. A bíróság meghallgatja a feleket, a tanúkat és a szakértõket, de pénzbírságot vagy más kényszerítõ eszközt nem alkalmazhat. A választottbírósági eljárásról jegyzõkönyvet kell készíteni.
Amennyiben felperes a keresetlevelét indok nélkül nem terjeszti elõ, a választottbíróság megszünteti az eljárást. Ha az alperes válasziratát nem nyújtja be, a bíróság köteles az eljárást folytatni.
Az állami bírósághoz hasonlóan a választott bíróság is jogosult szakértelmet igénylõ kérdés megítéléséhez szakértõt kirendelni. A bizonyítási eljárás lefolytatása során a választottbíróság megkeresésére a helyi bíróság, amelynek területén a bizonyítás lefolytatása a legcélszerûbb, a bizonyítás lefolytatásával valamint a bizonyítás során szükséges kényszerítõ eszközök alkalmazásával jogsegélyt nyújt. Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.
Tanácsaban eljáró bíróság szótöbbséggel hozza meg határozatát. Többségi álláspont hiányában a tanács elnöke dönt. A választottbírósági eljárás az ügy érdemében hozott ítélettel vagy az eljárást megszüntetõ végzéssel zárul le.
Ha a felek a jogvitában egyezséget kötnek, a bíróság az eljárást végzéssel megszünteti. Ha az egyezséget a felek közös kérelmére ítéletbe foglalja, az egyezség hatálya azonos az ítélet hatályával.
A választottbíróság az eljárást megszünteti, ha – a felperes a keresetét nem terjeszti elõ,
– a felperes a keresetét visszavonja,
– a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
– a bíróság úgy ítéli meg, hogy az eljárás folytatására bármely okból nincs szükség vagy az lehetetlen.
Az ítélet kijavítására, értelmezésére illetve kiegészítésére kérelemre és hivatalból is van lehetõség.
A választottbírósági ítélet érvénytelenítése
A választottbírósági ítélet ellen jogorvoslati lehetõség nincs. Az ítélet kézbesítésétõl számított hatvan napon belül azonban a fél, valamint az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz az alábbi okok fennállása esetén az ítélet érvénytelenítését kérheti az illetékes megyei bíróságtól ha:
– a választottbírósági szerzõdést megkötõ félnek nem volt jogképessége vagy cselekvõképessége,
– a választottbírósági szerzõdés a választott jog szerint, jogválasztó klauzula hiányában a magyar jog szerint érvénytelen,
– a választottbíró kijelölésérõl illetve a választottbíróság eljárásáról nem volt szabályosan értesítve vagy nem volt képes az ügyet elõterjeszteni,
– az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik,
– a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának vagy ennek hiányában a törvény rendelkezéseinek
– a vita tárgya a magyar jog szerint nem tartozik választottbírósgi útra,
– az ítélet a magyar közrendbe ütközik.
A bíróság a választottbírósági ítélet végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerõs bírósági ítéleté valamint végrehajtására is a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.
2007. szeptember dr. Puskás Péter ügyvédjelölt
