2019. január 1-jén hatályba lépett a 18/2018.(XI.26.) MÜK-szabályzat az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről (Szabályzat). Eredeti mű, nincs előzménye, és bár az ügyvédi tevékenységről szóló törvény (Üttv.) szerint nem kiemelt jelentőségű, a pályán maradás, a szakmai minőségvédelem, ezáltal az ügyvéd- és ügyfélérdek szempontjából meghatározó. Előre bocsájtom, hogy cikkem nem a MÜK vagy bármelyik területi kamara autentikus véleménye, hanem csak az enyém. A Szabályzattal kapcsolatos legalapvetőbb gondolataimat kívánom megosztani minden érintettel, ezért az alább leírtakat nem lehet kimerítő tanulmánynak tekinteni, bár írása közben magam kicsit kimerültem…
A TÖRVÉNY
A Szabályzat tartalmát illetően az Üttv. a következőket rendeli:
149.§ (1) bekezdés:
„A területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag … f) a kamarai szabályzatban előírt továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, ….”
(7) bekezdés: „Akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott okból szünteti meg, a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásáig nem vehető fel tagként területi kamarába és nem vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba. A kamarai tagság hiányára vagy a kamarai nyilvántartásból való törlésre tekintettel nem tagadható meg az előírt kamarai továbbképzésen való részvétel.”
155.§ (2) bekezdés:
„A Magyar Ügyvédi Kamara országos illetékességgel … e) gondoskodik a képzési helyek akkreditációjáról, f) összeállítja a szakmai képzések és továbbképzések tematikáját, …”
158.§ (7) bekezdés:
„Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók továbbképzéséről szóló szabályzatban legalább öt éves továbbképzési ciklust kell meghatározni. amely továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez számonkérés nem írható elő.”
159.§ (4) bekezdés:
„Az elnökség … f) dönt az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettsége körében elfogadható képzésekről, szakmai és tudományos tevékenységekről,…”
161.§ (2) bekezdés:
„A területi kamara működési területén a) megszervezi, lebonyolítja, engedélyezi és ellenőrzi az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzését, továbbá az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak kötelező szakmai továbbképzését,…” (4) bekezdés: „A területi kamarák az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzése, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak továbbképzése kapcsán együttműködhetnek.”
177. § (1) Törölni kell az ügyvédi kamarai nyilvántartásból azt, … j) aki a kamarai szabályzatban előírt továbbképzési kötelezettségének nem tett eleget.
A SZABÁLYZAT
A MÜK-nek a törvényre és az ügyvédi érdekekre tekintettel olyan szabályzatot kellett alkotnia, amely
a) az autonóm szabályozás talaján részletszabályokká alakítja a kötelező szakmai továbbképzésre (Továbbképzés) vonatkozó szűkszavú törvényi rendelkezéseket;
b) országosan egységes feltételeket teremt a Továbbképzés számára;
c) alkalmas arra, hogy egy normán belül szabályozza
– az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, a kamarai jogtanácsosoka, az európai közösségi jogászok, az alkalmazott európai közösségi jogászok (a továbbiakban együtt: Ügyvéd), a Kötelezettséget elmulasztók (Mulasztó), a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a területi kamarák feladatait, jogait és kötelezettségeit,
– a Továbbképzés szakmai, minőségi, etikai, tárgyi, személyi és adminisztratív követelményeit,
– a kreditpontot biztosító továbbképzések szolgáltatóinak (Képzési Hely) kiválasztásával és feljogosításával (Akkreditáció), ennek megszűnésével, illetve megszüntetésével, valamint a szakmai tréningek, tanfolyamok, konferenciák és versenyek (Képzési Esemény) bejelentésével, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos eljárások szabályait;
d) ösztönöz az ismeretek aktualizálására, frissítésére, a szakosodásra, a szakmai elmélyülésre, a magas szintű hozzáértésre;
e) a Továbbképzést tervezhetővé teszi a Kamaráknak, az Ügyvédeknek és a Képzési Helyeknek térben, időben, szakmailag, módszertanilga és pénzügyileg egyaránt;
f) mindenkinek egyenlő esélyekkel teszi hozzáférhetővé és teljesíthetővé a Továbbképzést;
g) piacsemlegesen biztosítja az Akkreditációt;
h) azonos módon méri a továbbképzési kötelezettség (Kötelezettség) teljesítését;
i) biztosítja a Továbbképzés kiegyensúlyozottságát, folyamatosságát, elkerülhetővé teszi a Kötelezettség egyenlőtlen, kampányszerű teljesítését és az ezzel járó kreditbizniszt;
j) figyelembe veszi az alkalmazott ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok munkáltatóktól függő helyzetét és azt, hogy
k) a Továbbképzéssel kapcsolatos feladatok és szabályok a MÜK-nek, a Kamaráknak és az Ügyvédeknek is újszerűek, ezért teljesítésük és alkalmazásuk fokozott odafigyelést és kölcsönös türelmet igényel;
l) elkerülhetővé teszi
– az Ügyvédek nyilvántartásból való tömeges törlését az 5 éves képzési ciklusokat (Továbbképzési Időszak) követően, valamint
– a Továbbképzéssel kapcsolatos jogvitákat.
A Szabályzat célja továbbá, hogy
a) az Ügyvédek azokat a képzési helyeket keressék, ahol magas színvonalú szakmaiságra számíthatnak;
b) a nagyobb ügyvédi irodák és a nagyobb létszámú kamarai jogtanácsosi kört foglalkoztató munkáltatók törekedjenek arra, hogy Akkreditáció révén maguk is Képzési Hellyé váljanak, és önszervező módon oldják meg tagjaik és foglalkoztatottjaik továbbképzését;
A Szabályzat hatálya
A Szabályzat személyi hatálya
A Szabályzat személyi hatálya nem minden ügyvédi tevékenységet végzőre, hanem az előbbiekben Ügyvédként definiált személyekre és egy esetben nem Ügyvédre is kiterjed. Természetszerűen kiterjed a MÜK-re és a Kamarákra is. A kivételt a Mulasztók jelentik. Ők a törlést követően nem végezhetnek ügyvédi tevékenységet, nem minősülnek Ügyvédnek (v.ö. Üttv. 4.§), ezért rájuk csak annyiban terjed ki az Üttv. vonatkozó rendelkezéseinek és a Szabályzatnak a hatálya, hogy dönthetnek úgy, az Üttv. alapján, és a Szabályzat szerinti feltételekkel pótolják az elmulasztott Kötelezettségüket. Ez de facto azt jelenti, hogy önként a Szabályzat hatálya alá helyezik magukat (Üttv. 149.§ (7) bek; Szabályzat 3.8. és 6.1. pont, lásd még: A Kötelezettség elmulasztás c. fejezet). Alávetést a Kamara köteles elfogadni, és a Szabályzat 6. pontjában írt eltérésekkel, minden továbbképzésre vonatkozó normát alkalmazni.
Dilemmát okoz, hogy vajon kiterjed-e a Szabályzat hatálya a kamarai jogtanácsos munkáltatójára (Munkáltató, Üttv. 66.§ (1) bek;) és a MÜK-től illetve a Kamarától független, a MÜK-től akkreditációt kérő vagy már akkreditált jogalanyra. A MÜK szabályzatai ugyanis az Üttv. 158.§ (3) bekezdése szerint másra, mint a Kamarákra, a Kamara tagjaira, és az általuk kamarai nyilvántartásba vett személyekre nem lehetnek kötelezők. A dilemmát maga a Szabályzat is tükrözi (v.ö. 4.2.7. pont), de tény, hogy a Szabályzat több rendelkezésének hatálya a szabályozás tárgyának természetéből adódóan, okszerűen kiterjed a Munkáltatókra, az akkreditációt kérőkre (Kérelmező) és a Képzési Helyekre is. A kamarai jogtanácsos továbbképzési kötelezettségének teljesítése, nyilvántartása, ellenőrzése ugyanis elképzelhetetlen a Munkáltatóra irányadó szabályok nélkül. Ezt igazolja pl. az Üttv. 69.§ (6) bekezdése is („A munkáltató biztosítja a kamarai jogtanácsos számára az ügyvédi kamara által szervezett képzésben és a továbbképzésben történő részvétel lehetőségét, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíti.”) A Kérelmezőnek és a Képzési Helynek pedig az Üttv-ből is levezethető érdeke a Szabályzat létezése és követése (pl. 158.§ (1) bek. 21. pont).
A Szabályzat időbeli hatálya
A Szabályzat hatályba lépésével működésbe léptek azok az alapvető részletszabályok, melyek az operatív továbbképzési tevékenység beindításához szükségesek. Elkezdődött az a 6 hónapos időszak, amelyen belül a MÜK-nek meg kell alkotnia azt a másik szabályzatot, amely 5 évre (Szabályozási Időszak), első ízben 2023. december 31-ig meghatározza a Továbbképzés tudományos és szakmai követelményrendszerét, ellenőrzésének és nyilvántartásának rendjét, valamint az Akkreditáció szempontrendszerét (Tematikai Szabályzat, Szabályzat 3.1. pont). Hatályba léptek azok a rendelkezések is, amelyek szerint
– a MÜK Elnökségének (Elnökség) határozatot kell hoznia az Akkreditáció díjáról. Erre vonatkozóan a Szabályzat nem ír elő határidőt, de sürgős, ugyanis a Szabályzat 4.1.5. pontja szerint az Akkreditációért díjat kell fizetni, tehát a díjak előírása az Akkreditáció megkezdéséhez szükséges;
– az akkreditált Képzési Hely által bejelentett Képzési Esemény nyilvántartásba vételéért járó díjról. A Szabályzat erre vonatkozóan sem ír elő határidőt, de ez is sürgős. A Szabályzat 5.3.4. pontja szerint ugyanis a Képzési Esemény nyilvántartásba vételérét díjat kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy a díjak és az esetleges díjkedvezmények ismerete nélkül nem kezdődhet meg a Képzési Események nyilvántartásba vétele és a kredithozzárendelés.
– A hatályba lépés okán, a MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottságának (OAB), amely az Üttv. és a Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a MÜK Továbbképzéssel kapcsolatos feladatait végzi, 2019. július 1-ejéig meg kell alkotnia saját ügyrendjét (Szabályzat 7.2. pont). Az OAB a MÜK 2019. februári választása után alakul meg [Alapszabály III.1.g); VII.2.d), 22;22.1.pont].
– A Kamaráknak, a Szabályzat keretei között, saját szerveikre és tisztségviselőikre kötelező erővel, normatív módon, határozatban kell szabályozniuk a Továbbképzéssel kapcsolatos feladataikat, ekként többek között a Továbbképzés szervezésével, lebonyolításával, ellenőrzésével kapcsolatosakat, valamint tagjaik / nyilvántartottjaik továbbképzési teljesítményei és mulasztásai nyilvántartását (Szabályzat 3.9; 3.10; 3.13; 3.14; 3.15. pont), ideértve a Mulasztók nyilvántartását is.
A Szabályzat hatályba lépése tehát nem jelenti azt, hogy megkezdődött a továbbképzési kötelezettség teljesítésének ideje. A hatályba lépéssel csak a MÜK és a területi kamarák további szabályozási kötelezettsége kezdődött el. Az Ügyvédek legkorábban azon a napon kezdhetik el továbbképzési kötelezettségük teljesítését, amit a MÜK elnöke határozati úton ír majd elő. Ez a nap nem lehet korábbi, mint 2019. szeptember 1. (Szabályzat 2.3. pont, 7.4. pont). A startpisztoly tehát az elnök kezében van.
A második és minden ezt követő Továbbképzési Időszakról szóló elnöki határozat tartalmát pedig a Szabályzat 2.2. pontja befolyásolja („A Továbbképzési Időszak záró napját követő napon új Továbbképzési Időszak kezdődik.”)
Az első Továbbképzési Időszakról szóló elnöki határozat közzétételéig tehát nem indul el a Továbbképzés. Az elnök nyilván akkor fogja meghozni a szükséges határozatot, ha a MÜK-ben a Továbbképzés megindulásának minden szabályozási, szervezeti, szervezési, nyilvántartási és ellenőrzési akadálya elhárult. (A területi kamarák a Továbbképzésre vonatkozó normatív önszabályozási aktusaikkal (Szabályzat 3.9. pont) valószínűleg be fogják várni a MÜK fentírt normáinak megszületését.
Mivel az OAB eseti akkreditációs határozata nélkül csak a területi kamarák minősülnek Képzési Helynek, a Szabályzat és a fent írtak nem teszik kétségessé, hogy az Akkreditációra szoruló jogalanyok jogi értelemben csak akkor válnak képessé Képzési Esemény bejelentésére (nyilvántartásba vételének kérésre), ha az elnök meghozta az említett határozatát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az akkreditációs kérelmeik elbírálása nem kezdődhet ezt megelőzően. Az OAB ugyanis a MÜK 2019 februári választása után röviddel „feláll”. Ha a MÜK elnökség akkreditációs díjakról szóló határozata is megszületik, a Kérelmezők benyújthatják az Akkreditáció iránti kérelmeiket (Szabályzat 5.2.2.). Megkezdődhet az Akkreditáció. A Képzési Események nyilvántartásba vételének díjáról szóló elnökségi határozat után pedig a Képzési Események nyilvántartásba vétele és a kreditpont hozzárendelés iránti kérelmek is elbírálhatók lesznek (Szabályzat 5.3.). Mivel a Kamarák nem szorulnak akkreditálásra, az akkreditálásra szoruló Képzési Helyektől eltérően, már az OAB létrejöttétől és a Képzési Események nyilvántartási díjairól szóló határozat kihirdetésétől kezdve jelenthetik be Képzési Eseményeiket, azaz kérhetik ezek nyilvántartásba vételét és a kreditpont-hozzárendelést (Szabályzat 5.2.1., 5.3. pont).
A Képzési Hely és az Akkreditáció
A Képzési Hely
A Képzési Hely – a szó tényleges jelentése ellenére – nem helyszín vagy dolog, hanem ekként nyilvántartásba vett jogalany. Ezt fejezi ki az Üttv. 155.§ (1) bek. e) pontja, a Szabályzat 1.2.d) pontja („Képzési Hely: az OAB által e szabályzat szerint nyilvántartásba vett jogalany, …”) valamint a 4.1.4. pont is, mely szerint csak az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező jogalany akkreditálható.
A Szabályzatból kiderül, hogy
– a területi kamarákon kívül, akkreditálás nélkül, senki nem vehető nyilvántartásába Képzési Helyként, de a területi kamara e nélkül is Képzési Hely;
– az Akkreditáció csakis határozott ideig tarthat.
– az akkreditáció hatálya idején minden akkreditált jogalany Képzési Hely, de a területi kamara határidő nélkül az.
Ki válhat Képzési Hellyé? Ki akkreditálható?
Az akkreditálás és a Képzési Helyként történő nyilvántartásba vétel személyi, etikai, tárgyi, szakmai, szervezési, nyilvántartási és ellenőrzési feltételei azonosak.
A Szabályzat értelmében az a jogalany akkreditálható (nyilvánítható Képzési Hellyé), aki az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkezik. Nem természetes személyek esetében további konjunktív feltétel, hogy legalább egy tagja a képzési tevékenységben közvetlenül, személyes közreműködés útján vegyen részt, és legyen olyan munkavállalója, aki legalább hároméves oktatásszervezési gyakorlattal rendelkezik és az akkreditációs kérelem (Kérelem) benyújtását megelőző naptári évben ténylegesen végzett jogi, közigazgatási, jogi szaknyelvi, illetve az ügyvédi tevékenység szempontjából más hasznos oktatási tevékenységet (Szabályzat 4.1.4. pont). Evidens, hogy csak az akkreditálható, aki mindezt és amit a Szabályzat tőle ezen túlmenően elvár, igazolni képes az OAB előtti akkreditációs eljárásban.
A Kamara, mint képzési Hely
A Kamara ex lege Képzési Hely (Üttv. 161.§ (2) bek.), de a Szabályzat 4.1.3. pontja úgy szól, hogy a Szabályzat erejénél fogva válik Képzési Hellyé. A Szabályzat e pontja ugyanakkor azt is előírja, hogy a Kamarát Képzési Helyként hivatalból kell nyilvántartásba venni. Ez pedig tulajdonképpen azt jelenti, hogy nyilvántartásba vétel nélkül is Képzési Hely.
Abból, hogy a Szabályzat az Akkreditáció hatályáról (4.1.1; 4.2.12. pont) és nem a Képzési Helyként történt nyilvántartásba vétel hatályáról szól, nyilvánvaló, hogy az Akkreditációt nem igénylő Kamarákat határozatlan időre kell nyilvántartásba venni. A Kamara, mint Képzési Hely nyilvántartása tehát „örök”. Az OAB az Akkreditációkról és a Képzési Helyekről ugyanazt a nyilvántartást vezeti, de a Kamara esetében a nyilvántartásnak mutatnia kell a hivatalbóliságot és a törölhetetlenséget. Mindez azt mutatja, hogy az Akkreditáció és a Képzési Hely nyilvántartása akkor sincs teljes fedésben, ha az Akkreditáció nem képzelhető el Képzési Helyként nyilvántartás nélkül.
Az Akkreditáció
Az Akkreditáció egyidejűleg jelenti
– a Szabályzat és a kapcsolódó normák szerint Továbbképzésre alkalmasnak ítélt jogalanyok (Képzési Helyek) kiválasztását és feljogosítását kreditponttal járó továbbképzési tevékenységre,
– az erre irányuló eljárást és határozathozatalt,
– a Képzési Hellyé nyilvánítást
– a Képzési Hely nyilvántartásba vételét,
– és az erre irányuló eljárást,
Az Akkreditáció magas szintű referencia, minőségvédelmi intézkedés, hitelesítés, az oktatási piacon elismertséget, előnyt és mindebből eredően jelentős értéket (reklámértéket is) fog képviselni.
Az Akkreditáció nem tartozik a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. Törvény hatálya alá. Az Akkreditáció nem közhatalmi jellegű eljárás, tehát nem kamarai hatósági ügy. A Szabályzat nem alkalmazza az Üttv. 170.§ (2) bekezdés a) pontját, azaz nem rendeli el ebben az eljárásban a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó egyes szabályok alkalmazását, bár a Szabályzat 4.7. pontja szerinti kifogás, mint sajátos jogorvoslat, hajaz erre.
A félreértések elkerülése végett fontos, hogy a Kötelezettség elmulasztása miatti törlés nem a Szabályzat által előírt, hanem az Üttv. 170. (1) bek. b) pontja szerinti ügy, ezért közhatalmi jellegű, amire az ÁKR-t kell alkalmazni.
Evidens, hogy akit az OAB akkreditált, és emiatt Képzési Helyként nyilvántartásba vett, ettől kezdve, de legkorábban a Továbbképzési Időszak kezdetétől, jogosult Képzési Eseményt tartani, feltéve, hogy kérelmére az OAB a Képzési Eseményt is nyilvántartásba vette. (Lényeges, hogy az Akkreditáció konkrét Képzési Esemény bejelentése nélkül is lehetséges, tehát az Akkreditáció és annak hatálya nem függ egy vagy több Képzési Esemény nyilvántartásba vételétől, a tényleges továbbképzési tevékenység megkezdésétől.)
Az Akkreditáció időbeli hatálya
A Szabályzat 4.1.2. pontja szerint „Az Akkreditáció legkésőbb annak a Szabályozási Időszaknak az utolsó napján, amelyben hatályba lépett, hatályát veszti” illetve a 4.2.12. pont értelmében „A Kérelemnek helyt adó Határozat tartalmazza a) az akkreditáció hatályát, …”.
A fentiekre tekintettel lényeges kérdés, hogy az OAB mikortól és meddig akkreditálja a Kérelmezőt. Az akkreditált jogalany mikortól meddig minősül Képzési Helynek?
A Szabályzatból csak az ismerhető meg, hogy az eseti akkreditációs határozat ettől eltérő rendelkezése (vagy az akkreditáció megvonása) nélkül az Akkreditáció hatályát a Szabályozási Időszak lejárta szünteti meg. A Szabályzatból nem tűnik ki, hogy melyik az Akkreditáció első napja. A Szabályzatnak azonban négy rendelkezése is szól arról, hogy az OAB a Kérelemnek helyt adó határozatában írja elő az akkreditáció hatályát.
– „A Kérelemnek tartalmaznia kell Kérelmező által folytatni kívánt Továbbképzés …
b) folytatására irányuló Akkreditáció kért hatályát, ha ez a Szabályozási Időszaknál rövidebb, …” (4.2.4. pont)
– „Az egyszerűsített akkreditáció iránti Kérelemnek tartalmaznia kell
az Akkreditáció kért hatályát, ha ez a Szabályozási Időszaknál rövidebb, …” (4.3.5. pont)
– Az OAB kérelemre határoz az Akkreditációról, annak hatályáról, a Képzési Hellyel szemben támasztott feltételekről” (4.1.1. pont);
– „A Kérelemnek helyt adó Határozat tartalmazza a) az akkreditáció hatályát, … „(4.2.12. pont).
Az OAB a hatályt feltehetően nem feltételben, hanem határozott időpontban vagy határidőben fogja megjelölni. Ez azt jelenti, hogy az Akkreditáció, miáltal a Képzési Helyként nyilvántartás csakis határozott időre jön létre. A határozott idő a Szabályozási Időszak utolsó napja esetében a Küldöttgyűlés vonatkozó határozatából (Szabályzat 3.1; 4.1.2. és 7.3. pont) megismerhető, de nyilván az eseti akkreditációs határozat is tartalmazni fogja, ha egyébként nem határoz meg ennél rövidebb hatályt. Ha az OAB Akkreditációról szóló határozata netán mégsem jelölné meg a hatályt, hiányosnak minősül, és ki kell egészíteni. A hatályt azonban a fent írt bontó feltétel (a Szabályozási Időszak lejárta) mindenképpen megszünteti. Egyébként az OAB a megszűnés tényét utólag mindig, tehát akkor is köteles határozattal megállapítani, ha a hatály az akkreditációs határozatban pontosan meg van jelölve (Szabályzat 4.4.2.). Ennek elmaradása azonban nem azt jelenti, hogy a hatály nem szűnik meg, mert a megszűnésről szóló határozat csak deklaratív jellegű, tehát a megszűnést nem ő okozza.
Kérdés, hogy az OAB, a határozatában, az Akkreditáció hatályának kezdetét megállapíthatja-e a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőlegesen. Meggyőződésem, hogy igen, mert ebben sem jogszabály, sem a Szabályzat nem akadályozza. Ugyanakkor meggyőződésem az is, hogy az ilyen jellegű visszamenőlegességnek csak erre irányuló határozott és indokolt Kérelem esetén van helye. A Szabályzat 4.2.4. és 4.3.5.a) pontját nézetem szerint úgy kell értelmezni, hogy a Kérelmezőnek a hatály tekintetében is határozott Kérelmet kell előterjesztenie. Ha nem teszi, vélelmezhető, hogy a Szabályozási Időszak végéig kéri az akkreditálást. A Kérelmező kérheti természetesen azt is, hogy a hatály ne a Kérelem benyújtásának vagy a nyilvántartásba vételnek a napján, hanem egy azt követő későbbi időpontban kezdődjön, ami leginkább akkor képzelhető el, ha még nem járt le a korábbi Akkreditációja. Kérheti azt is, hogy az Akkreditáció ne a Szabályozási Időszak végéig tartson, hanem énnél rövidebb ideig (v.ö. Szabályzat 4.2.4. pont.). Ha a hatályt illetően nem terjesztett elő kérelmet, az OAB-nak úgy kell rendelkeznie, hogy a hatály a Képzési Helyként nyilvántartásba vételről szóló határozat meghozatalának napján kezdődik, és a Szabályozási Időszak végéig tart. Az OAB indokolt esetben a kérelemtől eltérően is megállapíthatja az Akkreditáció hatályát.
Annak a kérelemnek nem lehet helyt adni, amely arra irányul, hogy az Akkreditáció már a Kérelem benyújtása előtti időponttól legyen hatályos, illetve tartson a Szabályozási Időn túl, mert az utóbbit a Szabályzat nem engedi (4.1.2. pont), az előbbinek pedig azért nem, mert Akkreditáció azonos a Képzési Hellyé nyilvánítással, és a Képzési Hely kreditpontszerzésre csak akkor alkalmas, ha a Képzési Eseményt bejelentik nyilvántartásba vétel érdekében.
A Kamara (Kamarák) vagy a MÜK (a MÜK és a Kamarák) által Továbbképzés céljára alapított jogi személyek nem a Szabályzat erejénél fogva, hanem az OAB általi Egyszerűsített Akkreditáció és Képzési Helyként történő nyilvántartásba vétellel nyerik el ezt a státuszt [v.ö. Szabályzat 4.3.1.a) pont]. Rájuk, és valamennyi egyszerűsített akkreditációjú szervezetre is igaz tehát, hogy az Akkreditáció az erről szóló határozatban írt időpontig tarthat, ami nem lehet későbbi a Szabályozási Időszak utolsó napjánál. Mivel bizonyos feltétellel a Munkáltatót is egyszerűsített eljárásban kell akkreditálni, az ő akkreditációja sem addig hatályos, amíg kamarai jogtanácsost foglalkoztat, hanem az itt írtak szerinti időpontig.
A Szabályzat logikája szerint az akkreditáció nem hosszabbítható meg, de a korábban már akkreditált jogalany – kérelemre – ismételten akkreditálható.
Az akkreditációs eljárás
A Kérelem
Az akkreditációs kérelem (Kérelem) kellékeit és tartalmát a Szabályzat részletesen előírja, de nem korlátozza. A Szabályzat nem szól a Kérelem kötelező mellékleteiről, de lehetővé teszi az OAB-nak, hogy a Kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül egyetlen alkalommal – legfeljebb harminc napos határidővel – hiányok pótlására, illetve a Kérelembe foglalt nyilatkozatok igazolására szolgáló okiratok csatolására szólítsa fel a Kérelmezőt (4.2.9. pont). E pontban az is olvasható, hogy „További hiánypótlási vagy okiratcsatolási felhívásra akkor van lehetőség, ha azt a Kérelmező kifejezetten kéri.” Az, hogy lesz-e olyan Kérelmező, aki kéri, hogy többször is hívják fel hiánypótlásra, majd eldől, azt azonban inkább el tudom képzelni, hogy nem az ismételt felhívást, hanem a hiánypótlási határidő meghosszabbítását fogják kérni. A meghosszabbításra nyilván csak akkor lesz lehetőség, ha az előírt hiánypótlási határidő nem érte el a 30 napot.
A Szabályzat 4.2.6. pontja szerint, az OAB a Kérelmezőt az e pontban felsorolt nyilatkozatokat igazoló okiratok csatolására hívhatja fel, ha az okiratok az OAB-nak egyébként nem hozzáférhetők (pl. foglalkoztatni tervezett oktatók jegyzéke, oktatási referenciák, továbbképzési terv).
A Kérelmet az OAB a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírálja el. A 30 nap a hiánypótlás idejével, de legfeljebb az előírt hiánypótlási határidővel meghosszabbodik.
Egyoldalú kötelezettségvállalások az akkreditációs kérelemben
Éppen azért, mert a Szabályzat hatályának kiterjedése a Képzési Helyekre bizonytalan, a Szabályzat 4.2.7. pontja előír néhány olyan nyilatkozatot, amelyet a Kérelmezőnek már a Kérelemben meg kell tennie. Ezek jellemzően olyan egyoldalú kötelezettségvállalások, melyek biztosítják, hogy a Képzési Hely eleget tegyen a Szabályzat és az akkreditáló határozat előírásainak. A 4.2.7. pontban felsoroltak nem minősülnek kimerítő taxációnak, tehát nem zárják el az OAB-ot attól, hogy a Kérelembe foglalt egyoldalú kötelezettségvállalásokon túl is szabjon egyedi minőségi, személyi, etikai, tárgyi, ellenőrzési, nyilvántartási és igazolási követelményeket. A Továbbképzés minősége és biztonsága érdekében meg is kell tennie, hiszen a Kérelembe foglalt generális elfogadó nyilatkozat okán a Képzési Helyen a feltételek be nem tartása számonkérhető. A Szabályzat 4.2.7. a) pontja alapján a Kérelmezőnek ugyanis a Kérelemben mindenekelőtt és általánosságban arra kell kötelezettséget kell vállalnia, hogy akkreditációja esetén betartja a Szabályzat és az Akkreditációról szóló egyedi határozat rá vonatkozó rendelkezéseit.
A Szabályzat 4.2.7.b) pontja szerint a Kérelem szükségszerű kelléke az a nyilatkozat is, miszerint a Kérelmező vállalja, hogy biztosítja a területi kamara tisztségviselőjének, hogy a Képzési Eseményen a MÜK képviseletében, „Továbbképzési Kötelezettsége teljesítésén kívül” részt vegyen, ellenőrzés céljából. Ebben a rendelkezésben túlzottan megszorító, hogy a Képzési Helynek csak a Szabályzat és az akkreditációról szól határozat betartására kell kötelezettséget vállalnia és nem arra, hogy valamennyi, a Továbbképzést szabályozó MÜK és a Képzési Hellyel megállapodó Kamara által alkotott normát betartja. Az is oktalanul megszorító, hogy a Képzési Hely csak azt köteles biztosítani, hogy a MÜK vagy a Kamara tisztségviselője legyen jelen ellenőrként. Ez akár azt is jelentheti, hogy ha nem az Üttv. szerinti tisztségviselőről van szó, a Képzési Hely nem köteles biztosítani a részvételt, és ez nem kérhető számon rajta. Mindez akár korlátozhatja is a MÜK-öt és a területi kamarát abban, hogy tisztségviselő helyett bármelyik tagját, munkatársát, vagy bárki mást bízzon meg az ellenőrzéssel.
A „Továbbképzési Kötelezettsége teljesítésén kívül” szövegrész tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kérelmezőnek már a kérelemben ki kell jelentenie, hogy a magát kamarai ellenőrként és tisztségviselőként igazoló személy részvételét akkor is biztosítja, ha e személy nem kötött vele az adott Képzési Eseményre vonatkozó szolgáltatási szerződést.
A Szabályzat 4.2.7. d) pontja előírja, hogy a Kérelmezőnek a Kérelemben azt a kötelezettséget is vállalnia kell, hogy az Akkreditáció felfüggesztése vagy megvonása esetén azon Képzési Események díját, melyek megtartására ezen okokból elvesztette jogosultságát, visszafizeti.
E rendelkezésnek legfeljebb szimbolikus jelentősége van, mert ezt a kötelezettséget egyrészt nem a MÜK-el szemben kell vállalni, hanem azzal szemben, aki a díjat megfizette. Másrészt, ha a Képzési Hely az akkreditációs jog felfüggesztése vagy megvonása ellenére megtartja az eseményt (amit megtehet, hiszen az akkreditáció megvonása nem a továbbképzést akadályozza, hanem azt, hogy az Ügyvéd ez által kreditponthoz jusson), az óvatlan Ügyvéd pedig részt vesz rajta, egy, a szolgáltató és az Ügyvéd közötti jogvitában, csupán a Szabályzatra és az akkreditációs határozatra hivatkozás valószínűleg kevés lesz a teljes díj eredményes visszakövetelésére, hiszen a szolgáltatásra sor került. Erre tekintettel, az Ügyvéd kellő érdek- és jogvédelme okán, az akkreditációs határozatban nem csak azt szükséges előírni, hogy az Akkreditáció felfüggesztése vagy megvonása esetén a beszedett díjakat vissza kell fizetni, hanem azt is, hogy a Képzési Esemény meghirdetése során (tehát a nyilvános ajánlatban) a Képzési Hely közölni köteles, és az Ügyvéddel létrejövő továbbképzési szerződésbe bele kell foglalni, hogy a szolgáltatási (továbbképzési) szerződés lényegesnek minősülő feltétele, hogy a Képzési Helyet nem illeti meg díjazás, és a már átvett díjat meghatározott időn belül vissza kell fizetnie, ha a Képzési Esemény az Akkreditáció felfüggesztés vagy megvonása miatt kreditpontszerzésre alkalmatlan. Azt is elő kell írni, hogy a Képzési Helyet akkor sem illeti meg a díj, és azt vissza kell fizetnie, ha a kreditpontszerzésnek nem a felfüggesztés és a megvonás az akadálya, hanem az akkreditáció hatályának bármilyen okból történő megszűnése.
Az Egyszerűsített Akkreditáció
Az Egyszerűsített Akkreditáció nem a Képzési Hellyel szembeni szakmai, személyi, szervezési, nyilvántartási és ellenőrzési kompromisszum, nem az elvárások alacsonyabb szintje, hanem csupán eljárási könnyítés és gyorsítás az alanyi kör közismert reputációja, a vele szembeni közbizalom vagy munkáltatói státusz miatt. Az Egyszerűsített Akkreditáció a Kérelem tartalmának és az akkreditálási feltételek vizsgálatának egyszerűsítése. Az Egyszerűsített Akkreditáció során a képzési gyakorlat nem vizsgálható. A Kérelem elbírálásakor vélelmezni kell, hogy a Kérelmező megfelel a Szabályzat és a kapcsolódó normák szakmai, etikai, személyi, tárgyi és szervezési követelményeinek. Az Egyszerűsített Akkreditáció iránti kérelemben a fentírt egyoldalú kötelezettségvállalásokat nem kell megtenni, de az OAB körültekintően gondos eljárása a feltételek és követelmények egyedi akkreditációs határozatban történő meghatározása itt sem mellőzhető. A fent említett lemondás itt is lehetséges.
Egyszerűsített kérelemre és eljárásra jogosult
– a Kamara, illetve a MÜK által Továbbképzés céljára alapított, kizárólag Kamara, és/vagy a MÜK tagságával működő jogi személy,
– a Magyar Jogászegylet és területi szervezetei,
– a magyarországi egyetemek okleveles jogász szakképzettség megszerzését biztosító karai,
– a Nemzeti Közszolgálati Egyetem,
– a Munkáltató.
A Munkáltató csak akkor jogosult az egyszerűsített eljárásra, ha kizárólag olyan kamarai jogtanácsosoknak szervez Képzési Eseményt, akiknek ő az ügyfele (Üttv. 66. § (1) bek. – Szabályzat 4.3.2. pont). Ha a Munkáltató ennél szélesebb körnek akar Képzési Eseményt tartani, az általános szabályok szerint, tehát nem Egyszerűsített Eljárásban köteles kérni az Akkreditációját.
Lemondás az Akkreditációról
Adódik a kérdés, hogy vajon a Kérelemben előzetesen, tehát az adott határozatba foglalt egyedi feltételek ismerete nélkül megtett elfogadó nyilatkozat kötelezi-e a Kérelmezőt arra, hogy olyan feltételt is elfogadjon, amelyet nyilatkozata megtételekor nem ismert, vagy nem kíván, illetve nem képes betartani. Feltehetően nem. A Szabályzat 4.2.3. pontja hidalja át ezt a problémát. A Kérelmező az akkreditációs határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül jogosult lemondani az Akkreditációról, ha az Akkreditációt a kérelmétől eltérő feltételekkel kapta meg. A le nem mondás az elfogadás megerősítésének minősül.
A Szabályzat szerint a lemondás azzal azonos hatályú, mintha a kérelmező az akkreditációt nem szerezte volna meg (4.2.3. pont). A „nem szerezte volna meg” fordulat valós tartalma nem az, mintha a Kérelmét eleve elutasították volna, hanem az, hogy bár nem utasították el, akkreditálták, de ő ennek ellenére, a kérelmétől eltérő határozati tartalom, a vele szembeni konkrét eseti előírások okán nem kíván Képzési Hellyé válni. Ennek az értelmezésnek az akkreditációs díj visszakövetelhetősége tekintetében van jelentősége. Azt ugyanis, a kérelem elutasítása esetén, a MÜK 15 napon belül köteles visszafizetni (Szabályzat 5.3.10.b) pont).
OAB az Ügyvédek ügyvédje
A fentiekből következik, hogy a Szabályzat által előírt kérelmezői nyilatkozatok csak akkor okozzák az Ügyvéd valódi érdekvédelmét és biztonságát, ha az egyedi akkreditációs határozat is tartalmaz célszerű feltételeket és kötelezéseket, mégpedig sokkal részletesebben, mint maga a Szabályzat. Ez viszont az OAB-al szembeni és a Szabályzaton túlmutató, arra vonatkozó alapvető elvárás, hogy az akkreditációs határozatban a lehető legnagyobb körültekintéssel, az ügyvédi és kamarai érdek maximális szem előtt tartásával részletezze a Képzési Hellyel szemben támasztott generális, és speciális feltételeket. Így (is) védje az Ügyvédek érdekeit. Az adott Képzési Hellyel szembeni ügyvédi és kamarai elvárások csak ezáltal válnak hatékonyan számonkérhetővé, és megszegésük csak ekkor szankcionálható biztonsággal.
Az akkreditációs díj
A Szabályzat szerint az Akkreditációért fizetett díj az erre irányuló eljárásnak, ideértve a Képzési Helyként történő nyilvántartásba vételt is, a Képzési Hely ellenőrzésének, a továbbképzési rendszer fenntartásának és valamennyi, az Akkreditációval kapcsolatos más eljárásnak az ellenszolgáltatása (4.1.5. pont). Ebből adódó okszerű következtetés, hogy az Akkreditáció, a Képzési Helyként nyilvántartás, az ehhez szükséges rendszer fenntartása, valamint az ellenőrzés a MÜK szolgáltatása a Képzési Helyeknek.
A Képzési Esemény és annak bejelentése
A Képzési Esemény
Az Ügyvéd jogosult bármilyen, a saját kamarája által szervezett/bonyolított Képzési Eseményen részt venni. Egyéb Képzési Hely Képzési Eseményén, vagy másik Kamara által szervezett, illetve bonyolított Képzési Eseményen történő részvétel lehetősége az adott Kamarától, a Kamarák megállapodásától, vagy a Képzési Hely által alkalmazott feltételektől függ. Bárhol is vegyen részt Képzési Eseményen, az Ügyvéd jogosult arra, hogy kreditpontigazolást kapjon, tehát a Képzési Hely köteles ezt kiadni neki, és arra is köteles, hogy elektronikusan megküldje az érintett Kamarának (Szabályzat 5.5.2. pont).
A nyilvántartásba vett Képzési Eseménynek ugyanis egyik leglényegesebb attribútuma, hogy mindenki, aki azon részt vett, jogosult a hozzárendelt kredit „elszámolására” a Továbbképzési Időszak végén. Jogosult akkor is, ha csak a részvételről kapott igazolást és a vele járó kreditpontról nem, valamint akkor is, ha a Képzési Hely a területi kamara részére nem küldte meg közvetlenül az Ügyvéd kreditpontigazolását.
A Szabályzat nem alkalmaz definíciót arra, mi a Képzési Esemény, de az 1.1 pontjában két alapvető feltételt támaszt: Képzési Eseménynek minősül az, amit a területi kamara Üttv. 161. § (2) bekezdés a) pontja alapján szervez és az is, amit nem ő szervez, de az OAB nyilvántartásba vett. (Megjegyzés: a Szabályzat további rendelkezéseiből kiderül, hogy a területi kamara saját szervezésű szakmai eseménye is csak akkor minősül Képzési Eseménynek, ha az OAB nyilvántartásba vette.)
A Szabályzat szól arról is, melyek a Képzési Eseménnyel szembeni alapvető tartalmi elvárások:
a) tudományos, illetve szakmai szempontból legyen alkalmas arra, hogy segíti az ügyvédi tevékenység gyakorlását, illetve javítja annak színvonalát (ez az 5.3.3. a) pontban olvasható, mely arról szól, hogy az OAB milyen szempontok szerint vizsgálja a Képzési Esemény alkalmasságát.)
b) Az 5.1. pont szerint az a szakmai tréning, tanfolyam, konferencia és verseny minősülhet Képzési Eseménynek, amely alkalmas arra, hogy segíti az ügyvédi tevékenység gyakorlását, és fejleszti a jogtudományi, államtudományi, joggyakorlati, közigazgatási jogi ismereteket, illetve a szakmai nyelvismeretet.
Mindezek a kritériumok függetlenek attól, hogy a Képzési Eseményt a Kamara vagy Munkáltató (most ideértve az alkalmazott ügyvéd munkáltatóját is), az akkreditált vagy akkreditálás nélküli Képzési Hely, külföldi vagy belföldi, külföldön vagy belföldön, online vagy offline bonyolítja-e.
A Képzési Esemény bejelentése, nyilvántartása, a kreditpont-hozzárendelés
Lényeges, hogy két esetkör kivételével Képzési Eseménynek csak az minősülhet, amit az OAB-nak előzetesen bejelentettek, és ő kreditpont hozzárendelésével nyilvántartásba vett. Ennek oka az Ügyvédek továbbképzési érdekeinek védelme. El kell kerülni, hogy a Szabályzat elvárásainak és a Tematikai Szabályzat szempontrendszerének meg nem felelő Képzési Eseményekre kerüljön sor. Az Ügyvédeket pedig olyan helyzetbe kell hozni, hogy eleve legyenek tisztában azzal, hogy amin részt vesznek (illetve amiért fizetnek), alkalmas-e arra, hogy Kötelezettségük teljesítésének minősüljön. A tervezhetőség érdekében pedig eleve ismerjék, hogy az adott Képzési Esemény hány kreditpontot ér.
A nyilvántartásba vétel, az utólagos is, csak kreditpont hozzárendelésével történhet. Ennek elmulasztása esetén a határozatot hivatalból ki kell egészíteni.
A Képzési Eseményként történő utólagos nyilvántartásba vételt, miáltal az ilyen eseményhez történő utólagos kreditpontrendelést a Szabályzat, két kivétellel, nem teszi lehetővé. Méltányosságból sem. Kizárt az is, hogy a területi kamara a Továbbképzési Időszak zárásakor a kreditpontra jogosítónak tekintsen nyilvántartásba nem vett szakmai tréninget, tanfolyamot (nyelvtanfolyamot), konferenciát, versenyt. Akkor is kizárt, ha ezt ő maga szervezte és/vagy bonyolította. Az Ügyvédeknek tehát alaposan ellenőrizniük kell, hogy amin részt vesznek, szerepel-e az OAB nyilvántartásában. Ez az OAB honlapján lesz megismerhető. Ha a honlapon nem szerepel, senkisem hivatkozhat arra, hogy nem tudott arról, hogy az adott esemény nem jogosít kreditre. A honlapon a nyilvántartásba vételt követő két munkanapon belül fog megjelenni a Képzési Esemény és az érte járó kreditpont. Az OAB a honlapján nem fogja közzétenni a Munkáltatónak a kizárólag saját kamarai jogtanácsosai részére szervezett Képzési Eseményeit, mert a Szabályzat ez alól mentesíti (Szabályzat 5.3.9. pont).
Képzési Esemény utólagos bejelentése és nyilvántartásba vétele
Mint említettem, az utólagos Képzési Eseménnyé nyilvánításnak és a kreditpont-hozzárendelésnek létezik két esete. Az egyik a nem akkreditál külföldi szervező szakmai tanfolyama, konferenciája és versenye. A másik az OAB mulasztása.
Az OAB egy nem akkreditált, Képzési Helynek tehát nem minősülő külföldi által, akár belföldön akár külföldön szervezett szakmai tanfolyamot, konferenciát, versenyt utólagosan nyilvántartásba vehet, és ezzel egyidejűleg kreditpontot kell hozzárendelnie. Erre akkor kerülhet sor, ha az eseményen ténylegesen jelen volt Ügyvéd vagy egy vagy több jogtanácsos Munkáltatója, az eseményt követő 60 napon belül kéri a Képzési Helyként történő nyilvántartásba vételt (5.2.3. pont). (A Szabályzat szerint az alkalmazott ügyvéd munkáltatója ilyen kérelemmel nem élhet. Ezt magának az alkalmazott ügyvédnek kell kérnie.)
Az OAB a nem akkreditált külföldi által szervezett Képzési Esemény utólagos nyilvántartásba vételéről és természetszerűleg a hozzárendelt kreditpontról (vagy a nyilvántartásba vétel megtagadásáról) az általános szabályok szerint, 15 napon belül hoz határozatot (Szabályzat 5.3.7.), és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül tájékoztatja azt a területi kamarát, amelynek az utólagos bejelentő a tagja, illetve nyilvántartottja (Szabályzat 5.3.12.). Ezt a szabályt a Munkáltató általi utólagos bejelentés esetén értelemszerűen kell alkalmazni.
A Képzési Helyként nyilvántartásba nem vett (nem akkreditált) külföldi szervező nincs elzárva attól, hogy az Ügyvéd vagy a Munkáltató kérelmére utólagosan nyilvántartásba vett Képzési Eseményről a nyilvántartásba vételt követően, tehát utólagosan, kreditpont igazolást adjon, és azt a területi kamarának elektronikus úton közvetlenül is megküldje. Ha nem teszi, az OAB vagy a területi kamara, az Akkreditáció hiányában, nem kérheti számon rajta.
A Szabályzatban szó van arról is, hogy a nem nyilvántartott (nem akkreditált) jogalany is jogosult arra, hogy kérje az OAB-tól egy általa szervezett (megtartott), tanfolyamnak, konferenciának, versenynek nem minősülő esemény Képzési Eseményként történő nyilvántartásba vételét, és kreditpontok hozzárendelését. (Ez itt tehát nem az utólagosság esete!) Ez az esetkör a 3.17. pontban olvasható. „A nem Képzési Helyek által szervezett, tanfolyamnak, konferenciának és versenynek nem minősülő Képzési Eseményeket a Továbbképzésre Kötelezett vagy a Munkáltató az OAB részére jelenti be nyilvántartásba vétel céljából. Ha a Továbbképzésre Kötelezett az e pont szerinti Képzési Eseményt a Kamaránál jelenti be, a bejelentést a Kamara haladéktalanul továbbítja az OAB részére. Az OAB az e pont szerinti Képzési Esemény nyilvántartásba vételéről haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül tájékoztatja a Kamarát.”
E szabályból több is kiderül, mint az, hogy nem csak a Képzési Hely, hanem bizonyos esetben az Ügyvéd és a Munkáltató is jogosult a Képzési Esemény nyilvántartásba vételét kérni. Az is kiderül, hogy létezhet és nyilvántartásba vehető nem akkreditált jogalany által szervezett nem tanfolyam, nem konferencia, nem verseny. Azt, hogy ez csak szövegezési probléma vagy valódi szabályozási akarat, a jövő dönti el. Annyi azonban bizonyos, hogy szöveghű értelemzést követve, az OAB nincs elzárva attól, hogy az Ügyvéd és a Munkáltató kérésére bármilyen eseményt nyilvántartásba vegyen Képzési Eseményként. Attól azonban ez a szabály is elzárja, hogy olyan eseményt vegyen nyilvántartásba, amiből hiányzik az 5.1.1. és az 5.3.3. pontok szerinti szakmai tartalom. A 3.17. pont szövegértelme ugyanis ez alól nem ad felmentést.
A Szabályzat nem szól arról, hogy az Ügyvéd vagy a Munkáltató általi bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel hatálya kiterjed-e azokra, akik nem éltek a bejelentés jogával. Álláspontom szerint igen, mert a nyilvántartásba vétel, a Kérelmező személyére tekintet nélkül, minden Ügyvéddel és a területi kamarákkal (értelemszerűen a MÜK-el) szemben is hatályos.
A területi kamarának és a Munkáltatónak a saját Képzési Eseménye nyilvántartásba vételét a meghirdetést megelőző 8. napig kell kérnie, mégpedig elektronikus úton. Az egyéb Képzési Helyek esetében ez az időtáv 15 nap (Szabályzat 5.2.1. és 5.2.2. pont). A bejelentési időköz szempontjából a területi kamara esetében fontos, hogy a bejelentésre már olyan időben kerüljön sor, amely alkalmas a Kötelezettség tervezésére. E tekintetben lényeges a Szabályzat 3.11. pontja, amely szerint „A Kamara a Továbbképzés következő naptári évre vonatkozó, általa szervezett, illetve bonyolított Képzési Eseményeit (a továbbiakban: Program) azok kreditpontértékével és esetleges díjával együtt december 15-ig a honlapján közzéteszi. A Kamara a Programon túlmenően is szervezhet Képzési Eseményeket.”
Az általános és a fenti kivételes esetekben is, az OAB 15 napon belül hoz indokolással ellátott határozatot arról, hogy nyilvántartásba veszi-e a Képzési Eseményt. Ha a Képzési Eseményt a területi kamara vagy a Munkáltató jelenti be, és kéri a nyilvántartásba vételt, a határozathozatali határidő 8 nap (Szabályzat 5.3.1. pont).
A Szabályzat 5.3.11. pontja úgy szól, hogy
„A nem Képzési Hely által szervezett Képzési Eseményt a Továbbképzésre Kötelezett, vagy a Munkáltatója jelenti be. A nem Képzési Hely által szervezett Képzési Esemény bejelentésére és nyilvántartásba vételére a Képzési Hely által bejelentett Képzési Esemény bejelentésére és nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy
a) a bejelentésben akkreditációs nyilvántartási szám helyett a bejelentőt nyilvántartó bíróság vagy hatóság nevét és a bejelentő nyilvántartási számát kell feltüntetni, valamint
b) a bejelentő nem fizet nyilvántartásba vételi díjat.”
A korábban említett hasonló rendelkezésekhez képest ennek a szövegnek a lényegi tartalma a nyilvántartásba vételi eljárás általános szabályaitól történő eltérés.
A Program
A Szabályzat 3.11. pontja szerinti ú. n. Program esetében tehát nyilvánvalóan nem az eseményt megelőző 8 nap, hanem legkésőbb december 7. a szükséges időpont ahhoz, hogy az OAB betarthassa a 8 napos határozathozatali határidőt. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem minősül utólagos nyilvántartásba vételnek, ha nem december 15-ig, hanem ez után, de a Program valamely eseménye előtt kerül sor a nyilvántartásba vételre.
Az OAB mulasztása
A Szabályzat foglalkozik azzal az esettel is, amikor az OAB a 15 napos határidőn belül nem hozza meg a Képzési Esemény nyilvántartásba vételéről szóló határozatát (pontosabban, ha ezen időn belül nem közli a Képzési Hellyel vagy más bejelentővel). A 15 nap határozatközlés nélküli eltelte feljogosítja a bejelentőt arra, hogy a Képzési Eseményt meghirdesse és megtartsa. Azt, hogy mennyi az ehhez tartozó kreditpont, nyilván a Képzési Eseményről szóló, a bejelentő által közzétett tájékoztatóból, illetve a Képzési Hellyel létrejövő konkrét szolgáltatási szerződésből lehet megtudni. Ha azonban a bejelentésben, a tájékoztatóban (és/vagy a szerződésben) 5 kreditpontnál több szerepel, az e fölötti mértéket a területi kamara csak akkor tudja „jóváírni” az Ügyvédnek, ha az eseményt az OAB utólag Képzési Eseményként nyilvántartásba vette, és ahhoz ezzel egyidejűleg 5 pontnál többet rendelt. A Szabályzat szerint ugyanis az OAB a Képzési Eseményt akkor is „haladéktalanul” veszi nyilvántartásba, ha elmulasztotta a 15 napos hatéridőt, valamint szintén haladéktalanul „felülvizsgálja, hogy az e pont (értsd: Szabályzat 5.3.13. pont, Szerz.) szerinti kreditpontérték megfelel-e az e szabályzat egyéb rendelkezéseinek, és ha a Képzési Eseményért az a) alpontban meghatározottnál (értsd: 5 pontnál, a Szerz.) magasabb kreditpontérték jár, erről indokolt határozatot hoz.” E szabályból azt a következtetést vonom le, hogy csak a bejelentésnél több kreditpontról hozható határozat. A kevesebbről azért nem, mert a Szabályzat ételmében ilyenkor nem lehet kevesebb a kreditpont annál, mint amennyit a Képzési Hely bejelentett, és amiről az Ügyvédet tájékoztatta. Az ellenkező eset ugyanis sértené az Ügyvéd érdekeit és a megkötött szolgáltatási szerződést. Ha a bejelentés és a szerződés (tájékoztató) között eltérés van, a bejelentés szerinti kreditpont az irányadó a Szabályzat 5.3.13. a pontja okán. Az OAB vonatkozó határozata alapján a Képzési Hely (vagy az ennek nem minősülő szervező) korrigálhatja a korábbi kreditpontigazolását.
Kreditpontok
A Szabályzat 1.1. pontja szerint az Ügyvéd „az e Szabályzatban meghatározott időszakban (a továbbiakban: Továbbképzési Időszak) köteles az e szabályzatban meghatározott számú kreditpontot … megszerezni (a továbbiakban: Továbbképzési Kötelezettség)”. A 2.1. pont szerint „A Továbbképzési Időszak tartama öt év.” A 2.10. pont úgy rendelkezik, hogy „A Képzési Kötelezettségét az … teljesíti, aki a Továbbképzési Időszakban legalább 80 … ebből egy naptári éven belül legalább 16 … kreditpontot megszerez.”
A területi kamara tehát kreditpontokkal méri a Kötelezettség teljesítését. Kérdés, hogy az évi 16 (8) pont el nem érése olyan vétkes kötelességszegés-e, amely a kamarai nyilvántartásból történő törlés okának (Üttv. 177.§ (1) bek. j) pont) vagy fegyelmi vétségnek minősül. Nézetem szerint nem, mert a Továbbképzési Időszakon belül a kreditpont elmaradások pótolhatók (lásd még: Mentességek, kedvezmények, megszorítások c. fejezet). Más megítélés alá esik a teljes Továbbképzési Időszakra előírt Kötelezettség teljes vagy részleges elmulasztása. Ez már minősülhet fegyelmi vétségnek, és felelősségre vonásra annak ellenére sor kerülhet, hogy a Mulasztót törlik a nyilvántartásból (Üttv. 177.§ (1) bek. j) pont).
A Kötelezettség teljesítésének mérésről szóló rendelkezések együttes alkalmazása csakis úgy történhet meg, hogy azon Ügyvédek esetében, akik a már folyó Továbbképzési Időszakon belül kerülnek a Szabályzat hatálya alá, a Kötelezettség teljesítését arányosítással, esetleg akár napokra lebontott számítással kell vizsgálni (v.ö. 2.14) pont. Aki pl. a Továbbképzési Időszak 3. évének szeptember 15-én lesz Ügyvéd, annak elég a 80-ból 48 kreditpontot szereznie, hiszen évente 16 pont az elvárás, ami a 4. és 5. évben együttesen 32, a töredék évben pedig az arányosított érték, ami ebben az esetben 12 kreditpont. (A Szabályzat szerint a töredék pontot felfelé kell kerekíteni – 5.4.1. pont),
Az Ügyvéd nem köteles előzetesen nyilvántartásba vetetni, hogy Képzési Eseményen, illetve mely Képzési Eseményen akar részt venni. A részvétel utólagos igazolására is csak akkor köteles, ha a Kamara erre felszólította. Ennek az az oka, hogy az OAB az akkreditációkor, de legkésőbb a Képzési Esemény nyilvántartásba vételekor a Képzési Hellyel szemben azt az elvárást támasztja, hogy a Képzési Esemény végét követő tizenöt napon belül küldjön igazolást elektronikus úton a Kamarának az adott Kamaránál nyilvántartott Ügyvéd által megszerzett kreditpontokról. (Szabályzat 5.5.2.).
Ettől függetlenül az Ügyvéd köteles a Képzési Eseményen való részvételét, a megszerzett kreditpontokat, az erről szóló igazolásokat nyilvántartani, megőrizni, mégpedig az adott Továbbképzési Időszak utolsó napját követő 5 éven át úgy, hogy annak a Kamarának a felhívására, melynek tagja / nyilvántartottja, képes legyen igazolni a megszerzett kreditpontjait, illetve a Kötelezettsége teljes vagy időarányos teljesítését. Erre a Szabályzat 2.13. és 2.14. pontja kötelezi. Előfordulhat ugyanis, hogy a Képzési Hely nem, vagy nem az érintett területi kamarának, illetve neki, de egyébként hibásan igazolja a Képzési Eseményen való részvételt és a megszerzett kreditpontokat. Amennyiben a területi kamara és az Ügyvéd kreditpont-nyilvántartása nincs összhangban, annyi kreditpontot kell teljesítettnek tekinteni, amennyit az Ügyvéd hitelt érdemlően igazol (Szabályzat 2.13.).
Ha az Ügyvédnek a Továbbképzési Időszak lezárultával igazolnia kell a területi kamara előtt, hogy a Kötelezettségét teljesítette, tulajdonképpen elég, ha igazolja, hogy részt vett a Képzési Eseményen, és elég utalni az OAB nyilvántartásában ehhez rendelt kreditpontokra. Ez egyébként minden olyan esetben is így van, amikor csak a részvételről áll rendelkezésére igazolás, a megszerzett kreditpontokról nem. Ha a Szabályzat 5.4. pontja szerinti kreditpontok száma nem csak eseménytől, hanem a Képzési Eseményen eltöltött időtől is függ (5.4.1.a-b-c pont), nem csak a részvételt, hanem az azzal eltöltött időt is az Ügyvédnek kell igazolnia, ha e kérdésben a saját és a kamarai nyilvántartás között nincs összhang. Ennek alapja a Szabályzat 2.13. pontja:
„… Ha az e szabályzat szerinti nyilvántartás és a Továbbképzésre Kötelezett által hitelt érdemlően igazolt kreditpontok között eltérés áll fenn, a Továbbképzésre Kötelezett által hitelt érdemlően igazolt kreditpontokat kell figyelembe venni.”
Mentesítés, mentességek, kedvezmények, korlátozások
A MÜK (OAB) és a területi kamara a Szabályzat által engedett mentességeken, mentesítéseken és kedvezményeken túl további egyedi vagy csoportos engedményeket nem tehet az Ügyvéddel és a Mulasztóval szemben.
Mentesítés
A Kötelezettség alóli teljes vagy részleges mentesítésnek csak egy esetben van helye (Szabályzat 2.16. pont). A területi kamara részben vagy egészben mentesítheti az Ügyvédet a folyó Továbbképzési Időszakra vonatkozó Kötelezettségének teljesítése alól, ha ezt az Ügyvéd az adott Továbbképzési Időszakon belül kéri. A mentesítés feltétele, hogy az Ügyvéd önhibáján kívül nem volt képes teljesíteni a Kötelezettségét, és ezt valószínűsíti. A mentesítésre a területi kamara elnöksége vagy az alapszabályában meghatározott más szerv jogosult. Minthogy a területi kamarák alapszabályai korábbiak, mint a Szabályzat, feltételezhető, hogy módosítás hiányában az elnökségek fognak dönteni a mentesítési kérelmekről. Az önhiba valószínűsítése alól az Ügyvéd méltányosságból sem mentesíthető.
A részleges mentesítés annak megengedése, hogy a Szabályzat szerintinél kevesebb kreditpont is minősülhessen a Kötelezettség teljesítésének. Olyan típusú mentesítés nem megengedett, amely szerint az Ügyvéd a nyilvántartottnál több kreditpontot „számolhasson el”, vagy esetében a Szabályzat szerinti határidők ne érvényesüljenek; legyen a Szabályzattól eltérő hosszabb Továbbképzési Időszaka, illetve esetben olyan esemény is jogosítsa kreditpontra, amely a Szabályzat szerint nem jogosíthatná.
Mentesség
A mentességi eseteket az Üttv. és a Szabályzat is tartalmaz.
A mentesség törvényi esete, ha a szüneteltetés és a felfüggesztés ideje alatt az Ügyvédet nem terheli a Kötelezettség (Üttv. 55.§ (1) bek., 130.§ (6) bek; 180.§ (6) bek.). A Szabályzat 2.6. pontja e törvényi tényállásokat azzal építi be a Szabályzatba, hogy kimondja: az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének, illetve felfüggesztésének az időtartama a Továbbképzési Időszakba nem számít bele. E pontban az is olvasható, hogy „Ha az ügyvédi tevékenység szüneteltetése, illetve felfüggesztése időszaka az öt évet meghaladja, az ügyvédi tevékenység folytatásának a napjával új Továbbképzési Időszak kezdődik”. Ezt a rendelkezést érdemes összevetni a 2.3. ponttal, mely szerint „A Továbbképzési Időszak kezdő és záró napját a Továbbképzési Időszak kezdő napját megelőző hónap első napjáig a MÜK elnöke határozatban állapítja meg, és azt a MÜK honlapján közzéteszi.” Az összevetés azért fontos, mert általában kizárt, hogy létezzenek individualizált Továbbképzési Időszakok. (Kivételt a Mulasztók képeznek, v.ö. Szabályzat 6.3. pont és „A Kötelezettség elmulasztása” c. fejezet). Azt tehát, hogy az ügyvédi tevékenység folytatásának napjával új Továbbképzési Időszak kezdődik, úgy kell érteni és alkalmazni, hogy ha az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének vagy felfüggesztésének tartama az öt évet meghaladta, az Ügyvéd a folyó Továbbképzési Időszakba kapcsolódik be. Ez azt jelenti, hogy a szüneteltetés / felfüggesztés kezdete előtt szerzett kreditpontokat nem érvényesítheti, és a folyó Továbbképzési Időszakba úgy kapcsolódik be, hogy Kötelezettségének teljesítését a Továbbképzési Időszak hátralévő részéhez mérten kell arányosítani.
A mentességi okokat a 2.15. pontja tartalmazza. Az adott Továbbképzési Időszakban megszerzett tudományos fokozat, a tudományos és oktatói tevékenységek, és az alábbi d) pontban írt feltétel teljesülése minősül mentességi körülménynek. Mentesség megállapítására ad okot:
a) tudományos fokozat szerzése a jogtudomány, az államtudományok vagy a közigazgatástudomány területén,
b) szakjogászi oklevél vagy más olyan oklevél szerzése mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben, amely alapján a Legum Magister vagy Master of Laws (rövidítve: LL. M.) cím használata megengedett,
c) legalább heti négy – legalább negyvenöt perces – tanóra oktatói tevékenység négy tanulmányi félév átlagában, egyetem okleveles jogászképzettség megszerzését biztosító karán, akkreditált jogi vagy közigazgatási felnőttképzési intézményben, illetve Képzési Helyen,
d) az Ügyvéd (de leginkább a kamarai jogtanácsos) a Továbbképzési Időszakban legalább egymást követő két éven át teljesítette a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet, illetve az állami tisztviselők képzéséről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerinti, felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére előírt továbbképzési kötelezettségét.
A Szabályzatból úgy tűnik, hogy a tudományos és a Legum Magister vagy Master of Laws fokozat megszerzése is csak annak a Továbbképzési Időszaknak a mentességi oka lehet, melyben az Ügyvéd megszerezte.
Az a) és c) pontból pedig az következik, hogy nem csak Magyarországon szerzett tudományos fokozat, és nem csak magyarországi egyetemen végzett oktatói tevékenység lehet mentességi körülmény.
A d) pont szerinti eset azért nem korlátozódik a kamarai jogtanácsosokra, mert a Továbbképzési Időszakban bekövetkező formaváltás esetén elképzelhető, hogy ügyvéddé vált kamarai jogtanácsos fog hivatkozni erre a mentességre (v.ö. Szabályzat 2.4. pont „A Továbbképzési Időszak számítását nem befolyásolja a Továbbképzésre Kötelezett kamarai formaváltása, illetve átjegyzése.”)
A mentességi kérelmek előterjesztésének kizárólag a d) pont esetben van határideje. Ez a Továbbképzési időszakot követő 60 nap. Az a-b-c) pont szerinti mentességi kérelmeket a Szabályzat értelmében határidő nélkül lehet nyújtani, és elbírálásuk sem határidőhöz kötött.
Abból, hogy a Kamara a Továbbképzési Időszakon belül, évente is ellenőrizheti a Kötelezettség teljesítését, és a Szabályzat 2.14. pontja szerint „A Továbbképzésre Kötelezett a Kamara felhívására a Továbbképzési Időszak alatt és azt követő öt éven át köteles igazolni a megszerzett kreditpontjait, illetve a Továbbképzési Kötelezettsége teljes vagy időarányos teljesítését.”, következik, hogy a mentességi (illetve előzetes vizsgálati) kérelmek az időközi ellenőrzések vagy a Továbbképzési Időszak zárását követő „elszámoltatás” során válnak aktuálissá, és ehhez igazodó ésszerű időn belül kell elbírálni őket.
A mentességi eljárásokra nincs szabály. Az OAB méltányossági jogköréről sincs szó a Szabályzatban. Igaz, hogy sok minden az ügy természetéből adódik, arra azonban, hogy van-e helye igazolási kérelemnek, és ennek mi a határideje, semmiből nem lehet következtetni. Ugyanis a mentességi eljárás sem kamarai hatósági ügy.
A mentesség hiányának megállapítása vagy a d) pont szerinti esetre előírt 60 napos határidő elmulasztása miatti hivatalbóli elutasítás, elegendő kreditpont hiányában, azt vonhatja maga után, hogy a Kamara az Ügyvédet, hatósági jogkörében eljárva, hivatalból törli a nyilvántartásból akár olyan esetben is, mikor a mentességi ok egyébként ténylegesen létező. A több kamarai jogtanácsost foglalkoztató Munkáltató a határidő elmulasztásával akár „tömegszerencsétlenséget” is okozhat, tehát fokozott gondosság szükséges.
A Szabályzat nem utal rá kifejezetten, de a Továbbképzési Időszakra vonatkozó szabályokból, tehát abból, hogy a Kötelezettség megsértésének szankciója (törlés a kamarai nyilvántartásból) csak az 5 éves Továbbképzési Időszakot követően alkalmazható, arra kell következtetni, hogy a mentességi körülmény megvalósulását csak a Továbbképzési Időszak után kell vizsgálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az érintett nem kérheti az előzetes vizsgálatot annak érdekében, hogy már a Továbbképzési Időszakon belül tisztában legyen azzal, hogy nincs szüksége az előírt kreditpontok megszerzésére. A szerzett jogok védelme okán abból kell kiindulni, hogy az OAB-ot az előzetes véleménye köti őt.
Sajátos módon nem a területi kamara, hanem az OAB vizsgálja a mentességi körülmények megvalósulását, és ezért nyilván az előzetes vizsgálat iránti kérelmekkel is hozzá kell fordulni. Nem a Szabályzatból, hanem a helyzetből adódik, hogy az OAB-nak e körben külön eljárást kell lefolytatnia, és határozatot kell hoznia a mentességről, előzetes vizsgálat esetében pedig arról, hogy az igazolt körülmény mentességet fog-e okozni.
Nagy és oktalan terhet jelent az OAB-ra nézve, hogy a d) pont szerinti mentességi eljárásokra is előtte kerül sor. Ez, a nem kamarai jogtanácsosnak minősülő Ügyvédek mentességi kérelmein túlmenően, további többszáz vagy akár többezer kérelmet is jelenthet a kamarai jogtanácsosok, illetve a Munkáltatók részéről, Az, hogy a kérelmet a Munkáltatók is előterjeszthetik, nem mentesíti az OAB-ot az alól, hogy egyedileg vizsgálódjon. Akkor sem, ha az OAB a mentességről szóló határozatait bejelentőnként, tehát adott esetben Munkáltatónként fogja meghozni. Minderre tekintettel az OAB e hatásköréről szóló szabályt célszerű felülvizsgálni. Erre már csak azért is szükség van, mert az Ügyvéd és a Munkáltató – az utólagos bejelentésen, a nem Képzési Hely által szervezett esemény bejelentésén és azon eseten kívül, ha őt az OAB közvetlenül szólítja fel adatszolgáltatásra – soha nem kerül közvetlen kapcsolatba az OAB-al. A mentesítési eljárásokat, az ellenőrzéseket és az elsődleges nyilvántartásokat a Kamara végzi. Az OAB a Kamara nyilvántartásai és adatközlései alapján vezeti saját nyilvántartását (Szabályzat 3.14; 3.15; 3.16. pont).
A mentességi körülmény egyébként nem mentesíti az Ügyvédet az alól, hogy a MÜK által kötelezőként előírt Képzési Eseményeken (Szabályzat 2.7 pont) részt vegyen, de ha nem vesz részt, és e nélkül is elegendő kreditpontja van, vagy az OAB mentességi körülményt igazolt, a Kötelezettsége teljesítettnek minősül. Ezt a mulasztást tehát a Szabályzat nem szankcionálja. A fegyelmi felelősségre vonás azonban lehetséges.
Kedvezmények
A Szabályzat két kedvezményt ismer:
a) Ha a Mulasztónak nem minősülő volt Ügyvéd a tagsága / nyilvántartottsága megszűnését követő két éven belül ismét Ügyvéddé válik, a tagság / nyilvántartottság előtt megszerzett kreditpontjait a folyó Továbbképzési Időszakban szerzettekhez hozzá kell számítani (2.12. pont). Más megközelítésben, két év elteltével a korábban szerzett kreditpontok elvesznek. A tagság / nyilvántartottság megszűnését követően az Ügyvédet elméletileg nem terheli a Továbbképzéssel kapcsolatos iratok megőrzésének, de az itt írt okból saját érdeke, hogy éppen úgy őrizze, mintha Ügyvéd maradt volna.
b) A Továbbképzési Időszakban a 75. életévét betöltő Ügyvédnek (Korkedvezményes) nem évi 16 (öt évre 80) kreditpontot kell szereznie, hanem csak évi 8-at (öt évre 40-et). Ez azt jelenti, hogy aki a 70. születésnapján vagy azt megelőző öt éven belül kezd egy Továbbképzési Időszakot, eleve tervezhet 40 kreditponttal. A Szabályzat azt a méltányossági esetet sem ismeri, miszerint a területi kamara Elnöksége megengedheti, hogy 40 pontot szerezzen az is, aki nem a Továbbképzési Időszakban, hanem utána, de még abban a naptári évben lesz 75. éves, amelyben a Továbbképzési Időszak véget ér. A Kötelezettség tekintetében közömbös, hogy a Korkedvezményes ténylegesen folytat-e praxist (Szabályzat 2.10. pont).
Korlátozások
A Szabályzat a Kötelezettség teljesítésének folyamatossága, egyenletessége és halogatásának elkerülése érdekében három korlátozást vezet be:
a) A következő naptári évre és a következő Továbbképzési Időszakra legfeljebb 16 (a Korkedvezményeseknél 8) kreditpont vihető át. Ez tehát olyan eset, amikor az Ügyvéd az adott évben vagy az adott Továbbképzési Időszakban több pontot szerzett, mint a minimálisan elvárt 16 (8), illetve 80 (40).
b) A Továbbképzési Időszak utolsó évében legfeljebb 32 – Korkedvezményesek esetében 16 – kreditpont vehető nyilvántartásba, szól a Szabályzat 2.11. pontja. Szerintem azonban ez nem nyilvántartási, hanem elszámolhatósági tilalom. Ha ugyanis a többletpontokat mégis nyilvántartásba vették, ez nem teszi érvényesíthetővé őket.
c) A kötelező Képzési Eseményen megszerzendő kreditpontok aránya egy Továbbképzési Időszakon belül nem haladhatja meg a Kötelezettség teljesítéséhez szükséges kreditpontok negyedét (Szabályzat 2.9.). Ez nem a MÜK visszatartása attól, hogy ne írjon elő 20 (Korkedvezményesek esetében 10) kreditpontot jelentőnél több kötelező Képzési Eseményt (Szabályzat 2.7. pont), hanem az Ügyvédeké annyiban, hogy akkor is kell szerezniük legalább 60 (Korkedvezményeseknél 30) kreditpontot, ha a kötelező Képzési Események okán ennél kevesebb is elég lenne a nyilvántartásból törlés elkerüléséhez. Megjegyzem, a MÜK nem tehet kötelezővé többet, kevesebbet vagy mást a Korkedvezményeseknek (és más csoportoknak sem), mert ezt a Szabályzat nem teszi lehetővé (2.7. pont). A MÜK által kötelezővé tett Képzési Esemény is nyilvántartás köteles, és az OAB a nyilvántartásba vételkor rendel hozzá kreditpontot.
Az a-b) szerinti korlátozások egyébként Ügyvédi érdeket szolgálnak annyiban, hogy ezek célja, hogy elkerüljük a Képzési Események drágulását az utolsó évi hajrában.
Mentesítés a kreditátviteli korlátozások alól
A korlátozásokat tartalmazó 2.11. pont lehetőséget ad arra, hogy a területi kamara elnöksége vagy alapszabály szerinti más szerve, mentesítsen az átviteli korlátozások alól. Ezt az Ügyvéd kérelmére teheti, feltéve, hogy az Ügyvéd valószínűsíti, hogy a Kötelezettségét önhibáján kívül nem tudta teljesíteni. Akkor alkalmazható ez a szabály, ha az Ügyvéd önhibáján kívül olyan helyzetbe került, hogy nem gyűlt össze a szükséges kreditpont-állománya a Továbbképzési Időszak végére, de van olyan tartaléka, amit az átviteli korlátozások miatt nem tudott vagy tud érvényesíteni. Ezt a kérelmet az Ügyvéd nem csak az adott Továbbképzési Időszakban terjesztheti elő, sőt leginkább nem ekkor fogja előterjeszteni, hiszen a „rejtett tartalékok” érvényesítésére az adott Továbbképzési Időszakot követően, az „elszámoltatás” idején van szükség. A kérelem benyújtására a Szabályzat nem ír elő határidőt, tehát akár a törlési eljárás idején is előterjeszthető.
A Kötelezettség elmulasztása
A Kötelezettségét elmulasztó Ügyvédet a területi kamara az Üttv. 177.§ (1) bekezdés j) pontja alapján hivatalból, igazgatási jogkörben törli a tagi, illetve az egyéb kamarai nyilvántartásból. A törlésre az Üttv. és a ÁKR. szabályai az irányadók. A törlési határozat végső soron közigazgatási törvényszék előtt is támadható.
A törlést követően a Mulasztónak nincsenek többé továbbképzési kötelezettségei. Jogai viszont vannak. Több, mint a nem mulasztóknak. A Szabályzat az alábbi többletjogosítványokkal kívánja őt a pályára visszasegíteni:
Jogosult arra, hogy
a) határidőhöz és más feltételhez nem kötötten alávesse magát a Szabályzat hatályának, azaz annak érdekében, hogy ismét taggá / nyilvántartottá váljon, teljesítse az Ügyvédekre irányadó továbbképzési Kötelezettséget, megtegye az ehhez szükséges címzett nyilatkozatokat, az Üttv. és a Szabályzat nem korlátozza abban, hogy e nyilatkozatokat egy általa választott, tehát nem csak a törlést elrendelő Kamarához, bármikor, határidő és egyéb feltétel nélkül intézhesse (Üttv. 149.§ (7) bek.);
b) bármelyik területi kamara és bármelyik más Képzési Hely Képzési Eseményén részt vegyen és természetesen arra is, hogy arról kreditpontigazolást kapjon; a területi kamara és a többi Képzési Hely pedig nem tagadhatja meg tőle a Képzési Eseményen való részvétel jogát, ideértve az utólagosan bejelentésre kerülőt is;
c) abban a Továbbképzési Időszakban megszerzett kreditpontjait, melyben mulasztott, a kamarai tagsága megszűnésének, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlésének az évében és az azt követő öt évben megszerzett kreditpontként érvényesítse (esetében tehát hosszabb a Továbbképzési Időszak, mint a nem Mulasztók esetében):
d) ne csak legfeljebb 16 (a Korkedvezményesek esetében 8) kreditpontot vigyen át a következő évre, hanem mindent, amivel rendelkezik;
e) a folyó Továbbképzési Időszaknál rövidebb időn belül szerezze meg a Szabályzat által elvárt kreditpontokat, és amint megszerezte, kérje az ismételt felvételét / nyilvántartásba vételét.
f) a Kamara és az OAB valamennyi, tehát nem csak a Kamarától kapott kreditpontját tartsa nyilván. Arról, hogy erre igényt tart-e, külön nyilatkozatot kell tennie (Szabályzat 6.8. pont). A Szabályzat nem mondja, de nyilvánvaló, hogy a nyilatkozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy melyik területi kamara tartsa nyilván a kreditpontjait. Nyilvánvaló, hogy ezt a nyilatkozatot a választott területi kamarához kell intéznie,
Amennyiben a Mulasztó alávetette magát a Szabályzatnak, akkor is csak jogosult és nem köteles teljesíteni a Kötelezettségét, és ha nem teljesíti, ezért nem lehet felelősségre vonni.
Mire nincs joga a Mulasztónak? Egyedül arra, hogy MÜK által kötelezővé tett, és ezért ingyenes kamarai Képzési Eseményeken díj fizetése nélkül vegyen részt. A Szabályzat ugyanis előírja, hogy a területi kamara elnöksége a Mulasztók esetében az ilyenkor díjtalan Képzési Eseményt is díjkötelessé teszi (Szabályzat 2.7. és 6.6. pont).
dr. Hidasi Gábor
