Közigazgatási pernek azt a polgári peres eljárást nevezzük, melyben a bíróság az ügyfél kérelmére a közigazgatási határozat jogszabályoknak való megfelelõségét vizsgálja. A közigazgatási perben a felülvizsgálható határozatok köre a következõ:
• közigazgatási hatóság vagy vezetõje által hatósági ügyben hozott határozat,
• a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata,
• más szervnek, szervezetnek vagy személynek az a határozata, amely felülvizsgálatára a Polgári perrendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.
A határozat bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az közigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt. Ezen kívül törvény kizárja a felülvizsgálatát pl. a jogerõs bírósági határozat végrehajtását szolgáló, a lõfegyver, lõszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkezõ, a hadkötelesnek a sorozáson, orvosi vizsgálaton, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelõ, a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelölésérõl rendelkezõ határozat ellen.
Közigazgatási perben felperes az közigazgatási eljárásban ügyfélként részt vevõ magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, valamint a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél lehet. A helyi önkormányzat határozatának felülvizsgálatát az illetékes közigazgatási hivatal vezetõje jogosult felperesként kérni a bíróságtól. A közigazgatási perben az a közigazgatási szerv lesz az alperes, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. A közigazgatási perek a megyei (fõvárosi) bíróságok hatáskörébe tartoznak, és közülük az rendelkezik illetékességgel, amelynek székhelyén a közigazgatási eljárásban elsõ fokon eljáró közigazgatási szerv székhelye található.
A keresetlevelet mind az elsõ fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél, – a határozat közlésétõl számított harminc napon belül – kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásától számított nyolc napon belül a keresetlevelet az ügy valamennyi iratával a bírósághoz továbbítja a közigazgatási szerv.
A bíróság a támadott határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi. Amennyiben arra szükség van, a bíróság a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Ez utóbbi esetben a közigazgatási szervet a bírósági ítélet köti, tehát annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni. Törvény úgy rendelkezhet, hogy a bíróság az közigazgatási szerv által hozott határozatot megváltoztathatja. Ilyen határozat pl. az örökbefogadást engedélyezõ, illetve az örökbefogadást elutasító határozat, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító határozat; a szülõi felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelõ, felmentõ vagy az elmozdítását kimondó határozat; a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzésérõl rendelkezõ, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító határozata; az adó-, vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá esõ más fizetési kötelezettségrõl és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekrõl hozott határozat, stb.
A közigazgatási perben hozott ítélet ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed. További feltétel, hogy e szerv határozata a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. alapján megváltoztatható legyen. Ezek a szabályok nem vonatkoznak a menekültügyi perekre.
A közigazgatási perben hozott ítélet ellen rendkívüli jogorvoslatnak helye van, tehát az ítélettel szemben perújítással lehet élni, illetve az ítélet felülvizsgálatát lehet kérni a Legfelsõbb Bíróságtól.
Budapest, 2008 március Dr. Szomolányi Borbála ügyvédjelölt
