A hibás teljesítés a szerződésszegés egyik esete, szabályait a Polgári Törvénykönyv 6. könyv, 2. rész, X. cím, XXIV. fejezete tárgyalja. A hibás teljesítés jogkövetkezményei bármely szerződéstípus esetén érvényesíthetők, de 2003. július 1 óta szigorúbb feltételeket állapít meg a törvény a fogyasztói szerződésekre, mint az egyéb szerződésekre.
A fogyasztó és a fogyasztói szerződés
Fogyasztó a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy, fogyasztói szerződés pedig az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti, és a szerződés tárgya ingó dolog.
A hibás teljesítés
Visszterhes, vagyis olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek. Nem teljesít azonban hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Ebben az esetben nemcsak kellékszavatossági, de kártérítési igény sem érvényesíthető vele szemben. Fogyasztó és vállalkozás közti szerződésben semmis az a kikötés, amely a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Természetesen, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen vagy ennek ellenkezőjét a kötelezett bizonyítja, akkor mentesül a felelősség alól. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
A kellékszavatosság
A hibás teljesítésért a kötelezett felelősséggel tartozik. Ez azt jelenti, hogy a jogosult a törvényben meghatározott szavatossági jogokat érvényesítheti a kötelezettel szemben. Ezt a felelősséget nevezzük kellékszavatosságnak.
A szavatossági igények
A jogosult ötféle szavatossági jog közül választhat. Ezek a kijavítás, a kicserélés, az árleszállítás, a jogosult saját maga általi kijavítás/kijavíttatás és az elállás.
Azt, hogy a jogosult melyik szavatossági jogot kívánja érvényesíteni, maga döntheti el, de be kell tartania a törvényben meghatározott sorrendet.
Az első lépcsőben a hibás dolog kijavítását vagy kicserélését lehet kérni. Amint arra már utaltunk azt, hogy kijavításra, vagy cserére kerüljön sor, a jogosult dönti el. Ha azonban a választott szavatossági igény, tehát a kijavítás vagy a kicserélés teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, akkor nem lehet választani, hanem a másik szavatossági jog érvényesül. A kötelezettnek törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a kicserélést ésszerű határidőn belül, és a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül végezze el. A javítás költségei természetesen a kötelezettet terhelik. A jogosultnak arra is lehetősége van, hogy a vételár arányos részét visszatartsa, amíg a kötelezett kijavítási vagy kicserélési kötelezettségének nem tesz eleget.
A második lépcsőben a jogosult az árleszállítás vagy az elállás közül választhat, de csak akkor, ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs lehetősége. Így például akkor, ha a kötelezett a javítást nem vállalta, vagy azt megfelel időben nem végezte el, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Amennyiben a kötelezett a javítást megfelelő határidőn belül nem vállalja vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga is kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja. Jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak. Az elállás felbontja a szerződést, vagyis az a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Elállás esetén tehát a hibás dolgot vissza kell adni, az ellenértéket pedig vissza kell fizetni. Árleszállítás esetén az ellenértéket (vételárat, vállalkozói díjat stb.) kell mérsékelni olyan szintre, hogy az a hibás dolog értékének megfeleljen.
A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt azonban köteles a kötelezettnek megtéríteni kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. A bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezhet olyan kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.
A szavatossági jogok érvényesítésének határideje
A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés (az áru átadása, az ingatlan birtokbavétele stb.) időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az estben sem köthető ki érvényesen. Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el. Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
A szavatossági jogok érvényesítése fogyasztói szerződés esetén
A fogyasztói szerződés hibás tejesítése esetén a fogyasztó igényét az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat (számla, nyugta stb.) birtokában tudja érvényesíteni, amelyet köteles bemutatni. A kötelezett köteles a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a fogyasztó nevét, címét, a fogyasztási cikk megnevezését, vételárát, a vásárlás időpontját, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, és a kifogás rendezésének módját. A jegyzőkönyv másolatát át kell adni a fogyasztónak. Amennyiben a kötelezett az igény teljesíthetőségéről azonnal nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót. A kötelezettnek törekedni kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést 15 napon belül elvégezze.
A javításra átadott árut elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a termék azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.
A kötelezett mentesülése a szavatossági felelősség alól
A kötelezett mentesül a felelősség alól, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett. Mentesül a felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
Termékszavatosság
A Ptk. bevezeti a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállását a fogyasztóval szemben és a fogyasztónak ezzel választási lehetőséget biztosít arra nézve, hogy a szerződéses partnerével szemben érvényesíti szavatossági igényét, vagy a gyártóval szemben termékszavatossági igényét.
Vállalkozás által fogyasztóknak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalkor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. Gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója.
A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.
A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős. A gyártót a termékszavatosság a termék általa történő forgalomba hozatalától számított jogvesztő határidőként két évig terheli. A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesíti a gyártóval szemben.
Kártérítés
A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítéssel okozott kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett azt nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült.
Hibás teljesítés eredmény létrehozására irányuló szerződéseknél
Ha a kötelezett valamely dolog, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni. A kijavítás vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése – a jogosult szerződésszerű teljesítéséhez fűződő érdekei figyelembevételével – a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő módjával is megvalósulhat; az ebből eredő többletköltségek a kötelezettet terhelik. A kötelezett mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a jogosult által adott anyag alkalmatlanságára, vagy hibájára, adat hiányosságára vagy hibájára, vagy utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza és e körülményekre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette.
Hibás teljesítés használatra vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél
Ha a jogosult más dolgának, vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára, felhasználására, vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a kellékszavatosság szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy a dolog vagy az oltalom tárgya a szerződésszerű használatra, felhasználásra vagy hasznosításra alkalmas.
Ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára, felhasználására vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a jogszavatosság szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy a dolognak vagy az oltalom tárgyának szerződésszerű használatát, felhasználását vagy hasznosítását harmadik személy joga nem akadályozza, és nem korlátozza.
