TÁJÉKOZTATÓ AZ ÜGYVÉDI MUNKADÍJAKRÓL ÉS KÖLTSÉGEKRŐL

 

 Az ügyvéd és a megbízó megállapodása az ügyvédi munkadíjról és az eljárási költségekről

Ügyvédi Irodánk a rábízott feladatokat megbízási díj ellenében végzi, amely ügyvédi munkadíjból és az eljárás során felmerülő költségekből áll.

A megbízási díj szabad megállapodás tárgya, tehát nincs olyan jogszabály, amely megszabja egy adott ügyvédi tevékenység munkadíját és a költségfelszámítási rendjét, valamint a megbízási díj esedékességét. Többek között erről is szól az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, amely a megbízás teljesítése során várhatóan felmerülő eljárási költségekről úgy rendelkezik, hogy ezekről az ügyvéd már a megbízási szerződés megkötéskor köteles tájékoztatni a megbízóját. A törvény megengedi, hogy tételes költségfelszámítás helyett az ügyvéd és megbízója költségátalányban állapodjon meg, tehát olyan összegben, amely figyelembe veszi a várható költségráfordításokat (közlekedési költség, szakértői eljárások díjai, iratkezelési és kommunikációs költségek) de nem igényli, hogy az ügyvéd ezekkel tételesen elszámoljon.

Ügyvédi Irodánk az általa felszámított munkadíjakat és költségeket általános szerződési feltételként évente, január 1. és december 31. közötti időszakra határozza meg, de az egyedi ügyekben az általános szerződési feltételektől az ügy nehézségi fokától, az ügyintézés munkaterhétől és kockázataitól, valamint időigényességétől függően eltérő ajánlatot is tehet vagy fogadhat el.

A megbízási szerződés akkor minősül létrejöttnek, ha a megbízó és Ügyvédi Irodánk az ügyvédi feladatokban és a megbízási díjban a megbízóval megállapodott. A szóban létrejött megállapodást Ügyvédi Irodánk foglalja írásba, hogy az a felek által aláírható legyen. Esetenként előfordul, hogy Ügyvédi Irodánk az ajánlatát megbízási szerződés tervezetként küldi meg. Amennyiben szóbeli megállapodásra nem került sor, a megbízási szerződés tervezetének megküldése ajánlattételnek minősül.

Az ajánlat, illetve a megbízási szerződés melléklete Ügyvédi Irodánk Általános Szerződési Feltételei, amelyeknek az a jelentősége, hogy ezek az irányadók olyan kérdésekben, amelyeket a megbízási szerződés kifejezetten nem szabályoz. Az Általános Szerződési Feltételekben szereplő munkadíjak és költségek az áfát nem tartalmazzák.

Ügyvédi Irodánk nem él azzal a lehetőséggel, hogy honlapján nyilvánosságra hozza a munkadíjait és költségfelszámítását tartalmazó általános szerződési feltételeit, de az iroda ügyfélvárójában ez ki van függesztve, megtekinthető.

Az ügyvédi munkadíjat és bizonyos kivétellel a költségeket is általános forgalmi adó terheli, ami jelenleg 27%.

Ügyvédi Irodánk az ajánlatait jellemzően óradíjban vagy az ügyértékéhez igazodóan százalékosan meghatározott összegben, esetleg ezek kombinációjában teszi meg. Az időszakos elszámolású munkadíjak esetében az előző havi teljesítménnyel a következő hónap 10. napjáig számolunk el, és küldünk erre vonatkozó teljesítés kimutatást, valamint számlát.

Minden esetben alapdíj vagy munkadíj- és költségelőleg fizetéséhez kötjük, hogy a vállalt feladatok teljesítését megkezdjük. Amennyiben az ügy sürgőssége és a megbízói érdekek védelme miatt a feladatok elvégzését a megbízási szerződés írásbeli megkötése előtt meg kell kezdenünk, az előlegre az írásbeli megbízási szerződés megkötésekor tartunk igényt.

Ügyvédi Irodánk kizárja annak a lehetőségét, hogy kizárólag sikerdíjért vállaljon megbízást. Amennyiben Ügyvédi Irodánk a hagyományos ügyvédi munkadíj (pl. óradíj vagy ügyértéktől függő egyösszegű munkadíj) mellett ú. n. sikerdíjban is megállapodik, a megbízási szerződésben határozza meg, mi minősül sikernek, és a sikerdíj mikor válik esedékessé.

Ügyvédi Irodánk a megbízás megszűnésekor a megfizetett munkadíjakkal és költségekkel a megbízó igényei szerint elszámol. Ügyvédi Irodánk a megbízási szerződés megsértésének tekinti az ügyvédi munkadíj késedelmes megfizetését, és eredménytelen fizetési felszólítást követően tájékoztatja a megbízóját a megbízási szerződés szerinti tevékenység felfüggesztéséről vagy a szerződést 15 napos felmondási idővel egyoldalúan megszünteti.

A bíróság által megítélt perköltség

A bírósági és bizonyos hatósági eljárásokban a megbízó joggal várja el, hogy eredményes eljárás esetén az ellenérdekű fél megtérítse azokat a kiadásait, amelyeket az ügyre fordított.

A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.

A bírósági eljárásokban a bíróság rendelkezik a perköltség viseléséről. Az ügyvédi munkadíj és az üggyel összefüggésben felmerülő igazolt költségek a perköltség részét képezik. A bíróság a perköltségről csak kifejezetten erre irányuló munkadíj- és költségfelszámítás esetén határoz, ami azt jelenti, hogy a követelt összegeket pontosan meg kell jelölni.

A fél maga dönti el, hogy a megbízási szerződés vagy a jogszabályban előírt alábbi számítás szerint követel-e perköltséget. Ügyvédi Irodánk a megbízó utasítása szerint jár el, vagy utasítás hiányában a megbízó számára pénzügyileg kedvezőbb megoldást választja. Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, Ügyvédi Irodánk minden esetben a megbízási szerződés alapján követeli a perköltséget.

A bíróságok – kérelemre – eltérhetnek a fél által felszámított perköltség összegétől. Az eltérést részletesen indokolniuk kell. Ha a peres fél az ügyvédi munkadíjat az ügyvédjével kötött megbízási szerződés szerinti összegben számítja fel, a bíróság kérelemre sem kötelezheti a másik (a pervesztes) felet arra, hogy a pernyertes félnek a megbízási szerződésbe foglaltnál magasabb összeget ítéljen meg, például azért, mert az ügy a vártnál bonyolultabb volt. Az viszont nem kizárt, hogy az ügyvéd és megbízója módosítsa a megbízási szerződést, és ennek alapján a korábban felszámítottnál magasabb összegű ügyvédi munkadíj megfizetésére kérje kötelezni az ellenérdekű felet.

Egyes bíróságok kérik annak igazolását, hogy a megbízási szerződés szerinti összeget a megbízó már megfizette. Igazolásul igényt tartanak az ügyvédi munkadíjról és költségekről szóló számla peres iratokhoz történő csatolására.

Ügyvédi Irodánk csak akkor felel azért, hogy a bíróság a követelt összegtől eltérően kötelezte a másik felet a felszámított perköltség megtérítésére, ha a perköltséget nem a perrendtartásnak megfelelően követelte, vagy jogszabályt sértően nem kérte a másik fél által követelt munkadíj vagy egyes költségek felszámítottnál alacsonyabb összegben történő megállapítását, illetve azt, hogy ezeket a bíróság egyáltalán ne vegye figyelembe.

Az ügyvédnek járó, megbízási szerződésbe foglalt sikerdíj megtérítésére a bíróságok csak akkor kötelezik a pervesztes felet, ha a sikerdíj az észszerű és piacszerű ügyvédi munkadíj határokon belüli. Az ügyvédi munkadíjak észszerűsége és piacszerűsége tekintetében még nem alakult ki megfelelő bírói gyakorlat, és erre vonatkozóan ügyvédi kamarai iránymutatások sem léteznek. A fél akkor is felszámíthat ügyvédi munkadíjat perköltségként, ha az ügyvéddel kizárólag sikerdíjban állapodott meg, ami – mint az előzőekben utaltunk rá – Ügyvédi Irodánkkal nem lehetséges.

Ha a fél a bírósági eljárásban nem az ügyvédi megbízási szerződésre hivatkozva követel perköltséget, pertárgyérték alapján élhet követeléssel, vagy ha a pertárgyérték nem meghatározható, a 17/2024.(XII.9.)IM rendelet 3.§ szerinti óradíjak felszámításával.

Meghatározható pertárgyérték esetén a számítási mód a következő:

  1. a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább az alábbiak szerinti minimális munkadíj,
  2. b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a,
  3. c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a.

Ha a pertárgyérték nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint a bírósági eljárást megelőző, a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben megállapított azon óradíj kétszerese, amely kirendelt (tehát nem a fél által megbízott) ügyvédnek jár. Az így számított nettó munkadíj mértéke nem lehet kevesebb az óradíj ötszörösénél. Ez azt jelenti, hogy 2025. évben a megítélt ügyvédi munkadíj meg nem határozható pertárgyérték esetén nem lehet kevesebb nettó 35.000 forintnál. Fontos, hogy a bíróságok ezt is csak felszámítás esetén ítélhetik meg, és ennél alacsonyabb munkadíj megfizetésére akkor sem kötelezhetik a pervesztes felet, ha a pernyertes fél által felszámított összeget mérséklik.

Perköltség a Polgári Perrendtartás szerint

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény–– Pp. – ügyvédi munkadíjat is érintő, az előzőekben nem ismertetett leglényegesebb szabályai a következők:

  1. A perköltség a félnél – a perben vagy azt megelőzően – a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.
  2. A perköltség felszámítása során meg kell jelölni a felmerülés lényeges körülményeit és azt, hogy a perben érvényesített joggal (követeléssel, igénnyel) összefüggésben merült fel. Mindezeket a felszámítással egyidejűleg – szükség szerint – okirattal is igazolni kell. A perköltség összegét jogszabályi rendelkezésre utalással is fel lehet számítani.
  3. A felszámítás alapjául szolgáló okiratokat a fél legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig terjesztheti elő.
  4. A bíróság a felszámított perköltség viseléséről jellemzően az eljárást befejező határozatban hivatalból dönt. Fel nem számított perköltségről tehát a bíróság nem dönt.
  5. A bíróság meghatározza a perköltség összegét és azt is, hogy azt a fél kinek köteles megtéríteni.
  6. A bíróság a perköltség összegét a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapulvételével határozza meg. A felszámítani elmulasztott vagy a felszámítottnál magasabb összegű költséget a fél javára nem lehet figyelembe venni.
  7. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg.
  8. Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg.
  9. Amennyiben az ellenérdekű fél a követelt összeget vitatja, a bíróság előírhatja a követelt ügyvédi munkadíj és költségek igazolását.
  10. A Díjazásról szóló tájékoztatónk alapjául szolgáló jogszabályok és ügyvédi kamarai normák:
  • évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről
  • évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
  • 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről
  • 6/2018. (III.26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól

-.-

Köszönjük, hogy ügyének intézésével Irodánkat bízza meg. Munkatársaink e-mail címét a www.hidasi.hu című honlapunkon találja meg, de leveleit az info@hidasi.hu címen is fogadjuk.
Tájékoztatjuk arról, hogy Ügyvédi Irodánk tevékenységével kapcsolatos panaszeljárásra a Budapesti Ügyvédi Kamara rendelkezik hatáskörrel. A Budapesti Ügyvédi Kamara elérhető a 1055 Budapest, Szalay u. 7. alatt vagy az elnokseg@bpbar.hu címen, illetve (+36 1) 353 0155, (+36 1) 353 0810 telefonszámokon.

 

  1. január Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda

Dr. Hidasi Gábor ügyvédet a Budapesti Ügyvédi Kamara az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosultak nyilvántartásába 2024. október 18-án felvette.