Az engedményezés egy olyan jogügylet, amely során követelést átruháznak át, és ennek következtében a jogosult (hitelező) személyében változás következik be, hiszen az lesz a követelés jogosultja, aki a követelést az átruházás következtében megszerzi. A követelés átruházása történhet jogszabály vagy hatósági rendelkezés folytán (ezt nevezzük átszállásnak) vagy a felek között létrejött szerződés alapján. A jogviszonyban a korábbi jogosult az engedményező, míg az új jogosult az engedményes.
Mivel az engedményezés a kötelezett pozícióját nem érinti (neki lényegében mindegy, hogy kinek teljesít), az engedményezési szerződés érvényességének nem feltétele a kötelezett értesítése. Ugyanakkor az engedményezés a kötelezettel szemben csak akkor hatályos, azaz vele szemben ez alapján csak akkor lehet fellépni, ha őt erről hitelt érdemlő módon, írásban értesítették.
A kötelezettet az engedményező, az engedményes, valamint más személy is értesítheti; a választás az engedményest illeti meg. Az első esetben a kötelezett csak az új jogosultnak teljesíthet, a második és harmadik esetben viszont az engedményezőtől követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását, ennek hiányában az új jogosult felé csak a saját veszélyére teljesíthet. (Ennek indoka, hogy ilyenkor a kötelezett nem a régi jogosulttól, hanem olyan személyektől kapja az információt, akik esetében nem lehet biztos abban, hogy az általuk adott információ tényleg megfelel-e a valóságnak, ezért kell kérnie a régi jogosult megerősítését is). Az értesítésen túl az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással is ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.
A jogszabály az értesítésre vonatkozó kötelező alakisági feltételt ír elő. Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet, a törvényben meghatározott tartalommal, az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni. Abban az esetben, ha az engedményes maga értesíti a kötelezettet, ehhez az engedményező köteles az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni. Az értesítést követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek. Az értesítés a kívánt joghatást akkor váltja ki, ha az az engedményezőtől származik, vagy az engedményes okirattal vagy más hitelt érdemlő módon tudja igazolni az engedményezés megtörténtét.
Tekintettel arra, hogy az engedményezés a követeléssel való rendelkezésnek minősül, az arról szóló értesítés az elévülést megszakítja.
A személyhez kötött, valamint a jogszabály által kizárt követeléseken kívül valamennyi követelés átruházható, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. Harmadik személlyel szemben hatálytalan a követelés engedményezését kizáró kikötés; felel azonban az engedményező, ha megszegi az engedményezést kizáró kikötést. Semmis a szerződés azon kikötése, amely e szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít, vagy kötbérfizetési kötelezettséget ír elő.
A Ptk. külön is nevesíti a jövőbeli követelések engedményezését, a követelések részleges és tömeges engedményezését, valamint a biztosítéki célú engedményezést is. Ez utóbbi esetén az engedményes (új jogosult) arra szerez jogot, hogy az engedményezővel (korábbi jogosult) szemben fennálló követelését – nem fizetés esetén – az átruházott követelésből kielégítse. Ha a fizetés megtörtént, úgy az engedményesnek az átruházott követelést vissza kell szolgáltatnia.
Tekintettel arra, hogy az engedményezés folytán az új jogosult teljes egészében a régi helyébe lép, annak joghatásaként az új jogosultra átszállnak az átruházott követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok és a kamatkövetelés is. Ugyanakkor gyengíti az engedményes pozícióját az, hogy a kötelezett vele szemben beszámíthat minden olyan ellenkövetelést és érvényesítheti azon kifogásokat, amelyek jogalapja az engedményezővel szemben már az engedményezésről szóló értesítés időpontjában fennállt.
Az engedményező és az engedményes viszonylatában az engedmény joghatása az, hogy az engedményező a kötelezett szolgáltatásáért – az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig – kezesként felel. Itt tehát nem az átruházott követelés értékének, hanem az ezért kapott ellenértéknek van jelentősége. Nem áll fenn az engedményező kezesi felelőssége az ingyenes engedményezéskor, valamint visszterhes engedményezés esetében akkor, ha az átruházott követelés kifejezetten bizonytalanként volt megjelölve, vagy ha az engedményező a felelősségét kizárta.
A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, (ennek hiányában székhelyét) természetes személy esetén lakóhelyét, (ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét), vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet, de csak akkor, ha az utasítás az engedményezőtől származik, vagy az engedményes engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, akkor teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat. Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.
Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít. Ha pedig az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít. A kötelezett engedményezéssel okozott költségeinek a megtérítésére az engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek.
2008. szeptember dr. Lévai András
