Polgári jog

A hibás teljesítés a szerződésszegés egyik esete, szabályait a Polgári Törvénykönyv 6. könyv, 2. rész, X. cím, XXIV. fejezete tárgyalja. A hibás teljesítés jogkövetkezményei bármely szerződéstípus esetén érvényesíthetők, de 2003. július 1 óta szigorúbb feltételeket...

A közjegyzõ által készített ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okirat pedig...

  Az engedményezés egy olyan jogügylet, amely során követelést átruháznak át, és ennek következtében a jogosult (hitelező) személyében változás következik be, hiszen az lesz a követelés jogosultja, aki a követelést az átruházás következtében megszerzi. A követelés...

A közös tulajdon jellemzői A különböző dolgokon - ingatlanon vagy ingóságokon - fennálló tulajdonjog alanya egy meghatározott személy vagy szervezet. Igen gyakran azonban egy azon dolog tulajdonjogában többen is osztoznak. Ekkor közös tulajdonról van szó. A...

A szerződések egyik garanciális eleme a kötbér, ami a szerződést biztosító mellékkötelezettségek egyike. A kötbér a szerződésszegés szankciója, kikötésével ugyanis a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére vállal kötelezettséget arra az esetre, ha olyan okból,...

A polgári jogi kártérítési felelõsség rendszere A károsult kára eredhet szerzõdésszegésbõl vagy úgy, hogy semmilyen szerzõdéses kapcsolat nem állt fent közte és a...

A haszonélvezet sajátos jogviszony, amely alapján a haszonélvező más személy tulajdonában álló ingatlant birtokolja, ingyen használja és hasznait szedi. Tárgya lehet az egész ingatlan, eszmei hányad, vagy az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg területileg...

Az ingatlan adásvétel lényege ingatlan tulajdonjogának és birtokának ellenszolgáltatás fejében történő átruházása. Az ingatlan adásvétel szigorú alaki, alakszerűségi és tartalmi szabályokhoz kötött. Az ingatlan adásvételi szerződések megkötése az átlagosnál is nagyobb...

A Legfelsõbb Bíróság Polgári Kollégiuma 2005. június 15-én véleményt nyilvánított többek között a semmiségi ok hivatalbóli észlelésekor...

Egyesek a földhivatali gyakorlat kritikájaképpen azt állítják, hogy nem helyes, hogy a földhivatalok elvárják, hogy a meghatalmazások az általuk létrejött okiratok alakszerűségeihez igazodjanak. Ennek egyik ellenzője annak cáfolataként, hogy az ellenjegyzés...

A gazdálkodó szervezetek szerzõdéskötéseik során gyakran alkalmazzák az általuk kidolgozott általános szerzõdési feltételeket, mivel így a szerzõdéskötés...

Lehet jogosultság egy ingatlanon úgy, hogy az másnak tulajdonát képezi. Ilyen jogosultság a telki szolgalom is, amely olyan dologi jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti,...

2014. június 13. napján lépett hatályba a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) sz. kormányrendelet, amely az Európai Parlamentnek és Tanácsnak ugyanezen tárgyú 97/7/-EK irányelvét hatályon kívül helyező...

1999. március 1. napján lépett hatályba a távollévõk között kötött szerzõdésekrõl szóló 17/1999. (II.5.) sz. kormányrendelet, amely az Európai Parlamentnek és...

  A szerződés megszűnésének alapesete, ha a felek teljesítik. Előfordulhat azonban, hogy a szerződés, teljesítés nélkül szűnik meg. Ez a felek akaratából szerződéssel vagy egyoldalú nyilatkozattal, bírósági, hatósági határozat révén és egyéb okból (pl. halál,...

  Az érvénytelenség fogalma és jellege Egy szerződés vagy egy egyoldalú jognyilatkozat érvénytelenségének lényege az, hogy a szerződés, illetőleg jognyilatkozat valamely, a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére. Fontos...