Hatályba lépett az 5/2008. (X.27.) MÜK Szabályzat, amely többek között az ügyvédi reklám tekintetében is módosította Az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól szóló 8/1999. (III.22.) MÜK. szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat). Olvasásakor eszembe jutott egy cikk az Ügyvédek Lapjában (2003. évi 3. szám) melyet egy pályakezdõ kollégánk írt „Az ügyvédi reklámról” címmel. Aki nem olvasta, szegényebb egy provokatív élménnyel. A cikk nyomán írt, de fiókban hagyott egykori válaszomnak az „új” Szabályzat megint aktualitást adott.
Tisztelt Kollégám!
Nem ismerlek, de írásod szerint áldozat vagy. Bizonyára nem lennél az, ha – mint írod – nem esett volna meg veled, hogy „a kisváros egyik ”elismert” ügyvédje olyan felkészületlenségrõl árulkodó jogi tanácsot adott …, hogy arra gondoltál, ha EZ ügyvéd tudott lenni, én nála csak jobb lehetek.” Szerintem, ha EZ – a kisvárosi ügyvéd – csak egy picit felkészültebb, Te ma nem ügyvéd vagy, hanem boldog és nem történik meg veled az a tényleg példátlan tragédia, hogy szakvizsga után pályakezdõ lettél. Éppen Te, aki lehettél volna akár körülrajongott sztárügyvéd is, ha hirdethetted volna magad.
Minden jónak, tehetségnek elnyomója, a MÜK azonban nem engedi, mert – ahogy írod – „bornírt módon tagadni próbálja”, hogy az emberi természet egyik mozgatórugója a becsvágy, ráadásul erkölcstelennek tartja, ha egy ügyvéd ország-világ elõtt azt állítja, hogy õ a legjobb a szakmában. Az a víziód, hogy ez a Kamarát befolyásolni képes, befutott, ügyvédeknek és jó nevû ügyvédi irodák tulajdonosainak ármánykodása miatt van. Írod, hogy õk a „régi harcostársak”, a „pártközeliek”, akik megõrizték régi kapcsolataikat, „pedig az, hogy befutottak, nem feltétlenül jelenti azt is, hogy kiváló szakemberek”. Szerinted féltik a kenyerüket, gondolom tõled, aki – mint írod – ha nem tiltanák, elmondaná magáról, hogy Európa szerte a legjobb, több nyelven beszélõ, kártérítésekre specializálódott ügyvéd, pontosabban vállalkozó. A vállalkozót sem én írom, hanem Te. Ebbõl vezeted le ugyanis roppant lényeglátón, hogy jogod van a reklámra úgy, mint a többi vállalkozónak. Kolléga! Jól teszed, hogy a Coca-Cola-t hozod fel példának, bár õ még soha sem mondta magáról, hogy a legjobb, legfeljebb azt, hogy az igazi. De én értelek. Végtére is az igazi a legjobb. És ha Te vagy a legjobb, akkor Te vagy az igazi. A többi, különösen a befutott ügyvéd, csak halvány epigon, sunyi sarlatán, felülrõl szervezett áruló, akik közül – mint írod – néhány a legszigorúbb büntetést kérte védencének. Kolléga, ítélkezz! Jogod van rá! Ez a küldetésed, no meg az, hogy beszólj, … és teszed is. Azt írod, hogy „Az érvényesülés, az esélyegyenlõség lehetõségét veszi el a Kamara, amikor megtiltja tagjainak, hogy hirdessenek.” Király, mikor azt írod, hogy a farizeusok „löttyös dumája”, hogy a reklám a jómódú és nem a tehetséges ügyvédet hozza elõnybe. „Hogyan, mibõl éljen meg a frissen szakvizsgázott ügyvéd, ha nem hirdetheti magát?” – kérded. … És tényleg, mibõl? Kedves Kollégám! Én – a demagóg – eddig úgy tudtam, tudásból, szorgalomból, minõségbõl, kreativitásból, kitartásból, alkalmazkodásból, helyzetkeresésbõl, kapcsolatteremtõ képességbõl és nem utolsó sorban tisztességbõl. Megpróbálhatod reklámból is, különös tekintettel arra, hogy a pályáralépõk számára ez soha nem volt tilos, de ha a „befutottak” sértegetésével, utálkozással, értelmetlen történelmi és nemzetközi összehasonlításokkal próbálkozol, garantáltan felkopik az állad. Az ügyfelet ugyanis nem érdekli, hogy kit irigyelsz és meg vagy-e elégedve önmagaddal. Csakis annak hisz, aki meg volt elégedve veled. Az ügyvédi hirdetés egyébként kétélû fegyver. Hozhat is, vihet is. Nem csak felkeltheti az érdeklõdést irántad, hanem azt a képzetet is keltheti, hogy jó lenne, ha lenne ügyfeled, de nincs. Az ügyfél nélküli ügyvéd pedig inkább riaszt, mint vonz. Reklámból tartósan még senki sem tudott megélni, jó termékbõl viszont igen. A mi jó termékünk az okos és tisztességes ügyvitel. Ezt kell megmutatni. Ez a legjobb reklám, amit semmilyen hirdetés nem pótol.
Remélem, dühösen vádaskodó ifjú kollégánk idõközben sokat költött reklámra és azt is remélem, hogy rájött, nem emiatt lett befutott. Remélem, ma már nem érzi gátolva azt, hogy dobra verje önmagát, hiszen …
… A média tavaly heteken-hónapokon át tájékoztatott arról, hogy megengedetté vált az ügyvédi reklám. Volt nagy felhajtás. Mindenki, de leginkább a sajtó és a reklámszakemberek azt hitték, hogy megjelenik a reklámpiacon egy nagyon fizetõképes fogyasztó: az ügyvéd. Biztosan csalódtak. Az avatottak persze már akkor is tudták, hogy nem fog történni semmi lényeges változás. Eddig sem valamely tilalom okán tartózkodtunk a gazdasági reklámtól, hanem inkább az ügyvédi tradíciók és a méltóságõrzés, no meg a kapcsolódó anyagi terhek miatt. Az ügyvédi hírverés elsõ számú fóruma az internet volt és szerintem marad is.
Elmondható ugyanakkor az is, hogy nem csak mi õrizzük tradícióinkat, hanem ügyfeleink is. Nem várják el tõlünk az óriásplakátokat és a tv-spotokat, sõt … Meggyõzõdésem, hogy a magamutogatás kereskedelmi módszerei ügyfeleinkben ellenérzéseket és bizalmatlanságot váltanának ki. A magyar még ügyfélként sem a hírverésnek, hanem a híresztelésnek hisz. Egy ajánlás az ismeretségi körbõl, a tudás vagy a sikeres ügyvitel szolid megjelenítése, a susogó propaganda (ha pozitív) többet jelent ezer hirdetésnél.
Az internetes megjelenés persze más. Társadalmi elvárás és alapszükséglet, mégpedig nem csak az ügyvédé, hanem a nagyközönségé is. Igényt tart arra, hogy kereshessen és találhasson. Ez már nem ügyvédi öncél, hanem közszükséglet. A leghatásosabb ügyvédi megjelenés az interneten is az, ami tartalmas és disztingvált. Az ügyvédi honlapok zöme erre törekszik, de sok az információszegény és bulvár, ami nem a tudást és kreativitást üzeni, hanem az ügyvéd puszta létezését élõhelyén. Tarka képsorok jelennek meg az irodáról, a recepcióról (és ha csinos, a recepciósról). Láthatunk aktákat, polcokat és íróasztalokat, paragrafusokat állva és hanyatt, törvénykönyvnek látszó tárgyakat, a Parlamentet és Justitiát minden méretben és még gémeskutat is. Ott, ahol jogi-szakmai információk is fellelhetõk, elsõ sorban a jogszabályokat ismerhetjük meg (kellõen elbutítva) és nem azt, ahogy az ügyvéd bánni képes velük. Mindemellett az ügyvédi honlapok általánosítható érdeme, hogy egyre inkább tükrözik fenntartójuk specializálódását.
Reklámozási szabályaink frissülése jelentõs. A változásokat leginkább úgy érzékelhetjük, ha összehasonlítjuk a régivel. Ez volt eddig:
11. Az ügyvédi reklám
11/1. Az ügyvéd köteles tartózkodni az ügyfélszerzés minden tisztességtelen formájától, így különösen ügynököt és felhajtót nem vehet igénybe. Az ügyvéd másnak sem anyagi, sem egyéb ellenszolgáltatást nem nyújthat azért, mert õt a jogkeresõ személy részére ajánlotta.
11/2. Az ügyvéd nem keltheti személyének olyan hírét vagy látszatát, hogy egyes hatóságoknál az ügyben vagy egyes ügyekben a többi ügyvédnél kedvezõbb eredményt tud elérni, vagy az ügyet gyorsabban tudja elintézni.
11/3. Az ügyvéd semmilyen módon nem tudathatja, híresztelheti, hogy egyes ügyeket más
ügyvédeknél kedvezõbb anyagi feltételek mellett vállal, és intéz. Nem hasonlíthatja össze
tevékenységét más ügyvéddel.
11/4. Nem minõsül tiltott reklámnak, ha az ügyvéd (ügyvédi iroda)
a) irodája, alirodája székhelyének létesítését, áthelyezését, telefon, telefax számának
megváltozását legfeljebb két hónapon keresztül közzéteszi,
b) ügyfeleit arról tájékoztatja, hogy szakmai tevékenységének köre megváltozott, illetve
kiegészült,
c) mindenki számára nyilvánosságot biztosító helyen (pl. telefonkönyv, szaknévsor, szakmai
jegyzék stb.) az iroda nevét, székhelyét, alirodájának székhelyét, telefon-, telefaxszámát,
nyelvtudását, szakterületét megjelenteti. A megjelentetés formája azonban nem lehet sem
betûtípusban, sem a hirdetés nagyságában kiemelt,
d) mint szakember publikál, írott sajtóban és elektronikus médiában nyilatkozik,
e) ha jogszabályban meghatározott egyéb ügyvédi tevékenységet folytat; így többek között
ingatlanközvetítés, társasház szervezés stb., és az e tevékenységével kapcsolatos
információkat hirdetés útján közzéteszi. A hirdetés kizárólag az ügyvéd (az ügyvédi iroda) nevét, címét, telefonszámát és elérhetõségének idejét, valamint magát a tevékenységet tartalmazhatja.
Az, hogy mi minõsült tiltott reklámnak, a módosítás elõtt nem derült ki. Azt tudtuk meg, hogy mi nem minõsült annak, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden más tilos volt. Az ügyvédi iroda és az ügyvédi tevékenység változásairól szóló hirdetés biztosan nem volt az, de vajon tiltott volt-e reklámozni a piacra lépést és a piaci jelenlétet. A normaszöveg alapján nem. Arról sem szólt a Szabályzat, hogy az ügyfelek tájékoztatása milyen publicitást kaphat. Ebbõl pedig az is következik, hogy az ügyfeleket a sajtóban is lehetett tájékoztatni (tájékoztatták is). Hogy mégsem voltak tele az újságok ügyvédek hirdetéseivel, az nem annyira a Szabályzatnak, hanem önfegyelmünknek és takarékosságunknak volt köszönhetõ. Az sem a Szabályzat miatt volt, hogy Budapesten egyetlen kamarai eljárás sem indult tiltott/tisztességtelen ügyvédi reklám miatt. (Ilyen eljárást a kamarák még bejelentés esetén sem kötelesek lefolytatni, maguk döntik el, hogy indítanak-e vizsgálatot. Nem indítottak és szerintem a jövõben ez még inkább így lesz.)
A módosítás után ez lett:
11/1. Az ügyvéd jogosult az általa nyújtott szolgáltatásokról a nyilvánosságot tájékoztatni feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem félrevezetõ és nem sérti a jelen Etikai Szabályzat Preambulumában megfogalmazott ügyvédi alapelveket és alapértékeket.
Eddig sem lehetett pontatlanul, az Etikai Szabályzat Preambulumában írt alapelveket és alapértékeket sértõen tájékoztatást adni. Ez szerencsére a jövõben sem változik.
11/2. Az ügyvéd tevékenységére vonatkozó tájékoztatás nem ütközhet a tisztességtelen piaci
magatartás tilalmára, a gazdasági reklámra, az elektronikus úton közzétett reklámokra vonatkozó jogszabályok és a jelen Szabályzat rendelkezéseibe.
Eddig is evidencia volt, hogy az ügyvéd tevékenységére vonatkozó tájékoztatás (sem) sérthet törvényt vagy etikai szabályzatot. Jó, hogy így maradt.
11/3. Az ügyvéd a tevékenységére vonatkozó tájékoztatás (reklámozás) során fokozott gondossággal és körültekintéssel köteles biztosítani az ügyvédi titoktartási kötelezettség és az ügyvédi hivatás méltóságának megtartását, továbbá az ügyvédi reklámnak összeegyeztethetõnek kell lennie az ügyvédnek az igazságszolgáltatásban és a demokratikus társadalomban betöltött szerepével.
Eddig sem adhattunk tájékoztatást gondatlanul és körültekintés nélkül, ügyvédi titkot sértõen. E szokásunkon most sem kell változtatni. A titokõrzésnek azonban szerintem nincsenek fokozatai. A titkot akkor is fokozottan kell õrizni, ha nem reklámozunk. Eddig sem létezhetett olyan ügyvédi reklám, amely összeegyeztethetetlen volt az ügyvédnek az igazságszolgáltatásban és a demokratikus társadalomban betöltött szerepével. Emiatt e szabály sem lep meg, ugyanakkor itt vélem felfedezni azt a szándékot, hogy a MÜK definiálni próbálja, mi is az ügyvédi reklám.
Az ügyvédi reklám a Szabályzat szerint az ügyvéd tevékenységére vonatkozó tájékoztatás. Ez eléggé leegyszerûsítõ, ennél fogva – azt hiszem – praktikus zavarokat okozhat. E definíció szerint az is ügyvédi reklám lenne, ha nyilvánosan kijelentem, hogy ügyvédként az a feladatom, hogy megbízás alapján képviseljem az ügyfelemet, adjak jogi tanácsot, készítsek szerzõdést, beadványt, más iratot, végezzek pénz és értéktárgy letéti kezelést. Ez az Ütv. 5.§ (1) bekezdése. Ha nyilvánosan idézem, lehet, hogy reklámozom magam? Remélem nem. Szerintem ügyvédi reklám az, ami a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3.§ d) pont szerint is az lenne, igazodva az ügyvédi hivatás sajátosságaihoz. Ennek megfelelõen az ügyvédi reklám az a közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász szolgáltatásának értékesítését vagy igénybevételének más módon történõ elõmozdítását szolgálja, vagy e céllal összefüggésben az ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász neve, megjelölése, tevékenysége megismertetésére, népszerûsítésére vagy ismertségének növelésére irányul. A reklámozási szabályokat nem szûkíteném le a Magyarországon nyilvántartásba vett ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, hanem mindenkit ide értenék, aki üzletszerûen, az ügyvédihez hasonló jogi szolgáltatásokat nyújt, és ezt Magyarországon reklámozza. A Reklámtörvénybõl vett analógia nyilvánvalóan nem csak azt tekinti reklámnak, ha az ügyvéd önmagát reklámozza, hanem azt is, ha más reklámozza õt. Kivenném a reklámozás fogalma alól azonban azt az esetet, ha a közlés, tájékoztatás, megjelenítési mód ügyvédi megbízásban vagy jogszabályban elõírt kötelezettségbõl ered.
11/4. Az ügyvédi reklám
a) nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat,
b) nem lehet agresszív és nem járhat az ügyfél zaklatásával a közvetlen személyes üzletszerzés érdekében,
c) nem tehet a minõségre, eredményességre illetve díjazásra vonatkozó összehasonlítást más ügyvéddel,
d) nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára (pl. a megnyert perek számára, arányára, az ügyfelek számára illetve fontosságára.
e) nem használhatja ki a (potenciális) ügyfél kiszolgáltatott (kényszer-) helyzetét, így különösen az ügyvéd nem használhatja ki az általa ismert konkrét szerencsétlenség vagy az ügyfél ítélõképességét súlyosan korlátozó körülményt annak céljából, hogy az ügyfél ügyvédválasztásával kapcsolatos döntését befolyásolja.
Az ügyvédi reklám eddig sem lehetett agresszív, nem zaklathatta az ügyfelet közvetlen személyes üzletszerzés érdekében. Az adott összehasonlítás sem volt megengedett. Nem volt szabad, hogy kihasználjuk az ügyfél kiszolgáltatott kényszerhelyzetét, felkeressük tömegszerencsétlenségek színhelyét azért, hogy megbízásra beszéljük rá az áldozatokat. Az új szabályhoz éppen ezért nem lesz nehéz alkalmazkodni.
11/5. Az ügyvéd, ügyvédi iroda Interneten való megjelenése (pl. az ügyvédi honlap megnyitása és fenntartása) általánosságban nem ütközhet a jelen Szabályzat rendelkezéseibe.
11/5.1. Az ügyvédi honlap elnevezése során a MÜK Névhasználati Szabályzatának rendelkezései irányadók. Az ügyvédi honlap elnevezése nem tartalmazhat olyan elemet, amely az Interneten való keresés során az ügyvéd javára más ügyvédekkel szemben tisztességtelen elõnyt eredményez, vagy amely a hivatás gyakorlása során szokásosan használt általános megjelölés használatát más ügyvédek számára nem tenné lehetõvé.
E szövegben a MÜK Elnökségének 2/2001 (IX. 3.) számú állásfoglalása jelenik meg. A Szabályzatba való átültetéskor lett némi újdonság, igaz, nem a névhasználat tekintetében, hanem ott, ahol megtudtam, képes lehetek a honlapomat úgy elnevezni, hogy azzal más ügyvédekkel szemben tisztességtelen elõnyre teszek szert, sõt még arra is képes lehetek, hogy a hivatásom gyakorlása során szokásosan használt általános megjelölés használatát más ügyvéd számára ellehetetlenítem. Még nem jutottam el az evolúcióban odáig, hogy rájöjjek, ha a honlapon irodámat minden normát sértõ módon legfõbb ügyvédi irodának vagy magamat ügyvéd-generalisszimusznak hívom, hogyan is lehetetlenítem el a kar többi tagját. Addig viszont eljutottam, hogy ezzel garantáltan ellehetetlenülnék, ezért visszafogom magam.
11/5.2. Az ügyvédi honlapon nem tartható fenn vendégkönyv. (Nem tartható fenn a honlap-látogatások számát a nyilvánosság számára hozzáférhetõ módon feltüntetett számláló, illetve nem gyûjthetõk a látogatók elektronikus levélcímei sem).
11/5.3. Az ügyvédi honlapon – a jogszerû felhasználásra vonatkozó engedély birtokában – az ügyvédi hivatás alapelveivel és alapértékeivel összeegyeztethetõ szerzõi (pl. zene, irodalmi, audiovizuális stb.) mûveket lehet felhasználni a honlap grafikai szerkesztéséhez és felépítéséhez.
11/5.4. Az ügyvédi honlap nem tartalmazhat a hivatás méltóságával össze nem egyeztethetõ hatáskeltõ szlogent. Az ügyvédi honlaphoz nem kapcsolható a képernyõn látható bármely reklám közlésre szolgáló felület („banner”).
Ezek az elõírások is szerepeltek az említett MÜK-állásfoglalásban. Kérdés azonban, hogy mit fogunk érteni a hivatás méltóságával össze nem egyeztethetõ és ráadásul még hatást is keltõ szlogen alatt. Lehet, hogy a hatáskeltésre alkalmatlan, de a hivatás méltóságával össze nem egyeztethetõ szlogen megengedett? Nyilván nem, csak a normaszöveggel van baj. Remélem, hogy ezt a felelõsségre vonások során úgy fogják majd érteni, hogy az ostoba, feldicsérõ, félrevezetõ és ízléstelen kereskedelmi szlogenek nem megengedettek, minden más igen. Írás közben támadt néhány félrevezetõ és ízléstelen ötletem (ne tessék lelopni!): Azt is elintézem, amit más soha! / Velem jogban jársz! / Majd én megvédelek! / Jogbiztonságot nálam, olcsón! / Ne tûrj! Válj! Segítek!
11/5.5. Az ügyvédi honlapon csak szakmailag indokolt és az ügyvédi hivatás méltóságával
összeegyeztethetõ ún. „hyperlink” helyezhetõ el. Más ügyvédi honlapra utalás esetén a Kamara felhívására az ügyvéd, ügyvédi iroda köteles a kapcsolás indokoltságát alátámasztó tényeket igazolni.
Ez a szabály sem ismeretlen (lásd MÜK Elnökségének 2/2001.(IX.3.) számú állásfoglalása) és nem olyan, amely az eddigi normák szerint nem volt kezelhetõ, feltéve, hogy akartuk kezelni. Hyperlinkekkel ugyanis eddig is találkozhattunk. Olyanokkal is, amelyek szakmailag nem voltak indokoltak, de szerintem a más ügyvédi irodára utaló hyperlink akkor sem lehet üldözendõ, ha szakmailag indokolatlan. Egyébként nem érdemli meg, hogy közénk tartozzon, aki nem fog tudni tényeket felsorakoztatni a kapcsolás indokoltságára.
11/5.6. Az ügyvédi honlap nyitólapján jól látható és olvasható módon fel kell tüntetni a Kamara által jóváhagyott egységes szövegû tájékoztatást és a Kamara honlapjára közvetlen kapcsolódást biztosító hyperlinket.
E szabály nagyon új, és nincs is vele semmi baj. Az egységes szöveg alkalmazásával egyetértek, de azzal már nem, amit és ahogyan tartalmaz. A Szabályzat lábjegyzete ugyanis így kezdõdik: „A hyperlink javasolt szövege”. Kérdés tehát, hogy kötelezõ vagy javasolt a szöveg? Egyébként maga a szöveg a következõ: „„Ezt a honlapot ________a ________Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd / iroda / európai közösségi jogász tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.” Kerestem a MÜK honlapján az ügyféljogokról szóló tájékoztatást. Hiába. Ha tehát ezt a szöveget használom, egyelõre biztos csalódást okozok annak, aki rám szörfölt.
11/5.7. Az ügyvéd által ellátott ügy és képviselt ügyfél a honlapon nem nevezhetõ meg. Ez nem zárja ki azt, hogy tevékenysége ismertetése körében az ügyvéd az általa ellátott ügy típusát általánosságban megjelölje (pl. biztosítási ügyek, házassági bontóperekben képviselet stb.).
Vajon miért szükséges az, hogy mi csak az ügytípus megjelölésével ismertessük tevékenységünket? Mire jó az, hogy az ügyvédkeresõk ne tudják meg, milyen tapasztalatokat szereztünk konkrét ügyekben? Ha a bíróságok anonimizáltan vagy hozzájárulás esetén beazonosíthatóan is hozzáférhetõvé tehetik a határozataikat, mi miért nem adhatunk tájékoztatást az ügyeinkrõl, természetesen az ügyvédi titkot (fokozottan) õrizve? Miért ne történhetne meg, hogy egy ügyvéd BH-szerûen – beazonosításra alkalmatlan módon, csupán elvi, szakmai tartalomismertetéssel – közöljön egy általa végigvitt pert? Ha az összes érintett felmentést ad a titoktartás alól, még azt sem tartom kizártnak, hogy az ismertetés beazonosítható legyen.
11/5.8. Az ügyvéd, ügyvédi iroda felelõsséggel tartozik az ügyvédi honlap tartalmáért. Külföldi ügyvéddel, ügyvédi irodával, európai közösségi jogásszal illetve külföldi jogi tanácsadóval, könyvvizsgáló, illetve más bel-, vagy külföldi gazdálkodó szervezettel, illetve egyéb jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezettel bármely jogviszonyban együttmûködõ ügyvéd felelõséggel tartozik a vele együttmûködõk honlapjának a magyar ügyvédre vonatkozó tartalmáért is.
Remélem, hogy ezt úgy kell érteni, hogy csak azért az idegen honlapon elhelyezett szövegért tartozunk felelõsséggel, ami nekünk felróható módon került fel vagy nem került le. A szöveggel egyébként komoly bajom nincs, kivéve az utolsó szót: ’is’. Lehet, hogy nem csak a magyar ügyvédre vonatkozó tartalomért kell felelnünk?
11/6. Az ügyvéd, ügyvédi iroda köteles a megbízó rendelkezésére bocsátani az alábbi információt:
(a) az ügyvéd, ügyvédi iroda neve, az ügyvédi tevékenység végzésének jogi formája (egyéni
ügyvéd vagy ügyvédi iroda), irodájának (és alirodájának, amennyiben van) címe, telefon-, telefax száma és e-mail címe;
(b) az ügyvéd bejegyzését nyilvántartó kamara neve és címe;
(c) az ügyvéd, ügyvédi iroda EU ÁFA száma;
Ez nem reklám kérdése, hiszen a normaszöveg megbízóról, tehát szerzõdéses jogviszonyon belüli kötelezettségrõl szól, és a felsorolt adatokat reklám ide, reklám oda, a megbízó tudomására kell hozni. Különös is lenne, ha ezeket az adatokat a megbízó elõl eltitkolnánk (bár elviekben kizárni tényleg nem lehet). Azt egyébként nem értem, hogy miért kell válogatás nélkül – például a belföldi ügyféllel is – közölni az uniós adószámunkat, valamint azt sem értem, hogy ez miért etikai kérdés, miért nem adózási.
A honlappal összefüggõ MÜK-állásfoglalásából nem került a Szabályzatba két mondat. „Az ügyvéd honlapja nem tartalmazhat sem jogi tanácsadásra, sem bármely más jogi, az ügyvéd által nyújtható szolgáltatásra irányuló ajánlatot vagy ajánlattételre felhívást, …. Nem tartalmazhat továbbá megbízási szerzõdés kötésére vonatkozó felhívást vagy ajánlatot, vagy a honlapról lehívható megbízási szerzõdést vagy meghatalmazást.” Ezt ezek szerint a jövõben szabad. Ez engem akkor is zavar, ha a Gazdasági Versenyhivatalt megnyugtatja. A honlapon nyújtott, ügyfél- és megbízás-független jogi tanácsadással járó ügyvédi felelõsség veszélyeit biztosan nem kell kommentálnom. Minden, az ügyvédi honlapon megjelenõ ügyvállalási ajánlkozást, ajánlatot, pláne ajánlattételi felhívást ízléstelennek és hivatásunkhoz méltatlannak tartok (remélem tömeges egyetértésre lelek). Nem szeretném, ha az ügyvédi honlap egy szálloda szobafoglalási oldalához hasonlítana. Az ügyvéd által alkalmazott díjakra vonatkozó ajánlat, illetve bármely közvetlen vagy közvetett díjközlés már nem olyan gusztustalan, de azon kívül, hogy bizonyos tipizálható és elõre tervezhetõ tevékenységek díját vagy az óradíjunkat leközöljük, mást – a jóízlés határain belül – nehezen tudok elképzelni.
Fontosnak tartom, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara újra szabályozta a reklámozást és a honlap-tartalommal összefüggõ elõírásokat. Fontosnak tartom, hogy a honlappal összefüggõ MÜK-állásfoglalás a Szabályzatba épült. Remélem azonban, hogy a reklámozási gyakorlatban mindez nem hoz lényeges változást.
2009. március
