Ügyfélbiztonság
… és ügyletbiztonság
A 2007. évi LXIV. törvény a jogügyletek biztonságának erõsítése érdekében több törvényt módosított. A módosítások ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseit 2008. január 1-étõl kell alkalmazni és ugyanekkortól hatályos az 54/2007.(XII.21.) IRM rendelet is, amely a jogügyletek biztonságának erõsítése érdekében az ügyvéd által végzett személyazonosság- és igazolvány-ellenõrzés részletes szabályait tartalmazza. Az ügyvédek operatív személyazonosítási és ellenõrzési tevékenységét szabályozza a fenti jogszabályok végrehajtására a Magyar Ügyvédi Kamara által alkotott 2/2007.(11.19.) sz. szabályzat is.
Az ügyvéd az ügyfelét a személyazonosító okmánnyal, a személyazonosító okmányt pedig a központi nyilvántartások adataival veti össze. Ez jelenti az ügyfélazonosítást.
Az új szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az ügyvéd megelõzhesse azt, hogy bárki áldozatul essen hamis okmányokkal fellépõ szélhámosoknak, elkerülhetõk illetve felderíthetõk legyenek a terrorizmust finanszírozó vagy azt elõsegítõ ügyletek, megakadályozható legyen a pénzmosás, az ilyen jellegû ügyleteknek ügyvéd akaratlanul se legyen részese.
Az új szabályozás elvárásainak csak az az ügyvéd felel meg, ezt a munkát csak olyan ügyvéd jogosult és képes végezni, aki rendelkezik a szükséges technikai felszereltséggel és az ú.n. minõsített elektronikus aláírás jogával (2001. évi XXXV. tv.).
A Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda valamennyi tagja rendelkezik e joggal, tehát korlátozások nélkül jogosult és képes elvégezni az ingatlanügyletekkel és a cégeljárásokkal kapcsolatos okirat szerkesztési, okirat ellenjegyzési, aláírás-minta hitelesítési és letétkezelési feladatokat.
A személyazonosítási kötelezettség szigorítása és az okmányazonosítási (okmányellenõrzési) lehetõségek bõvülése azokban az ügyekben érvényesül, amelyekben az ügyvéd okiratot szerkeszt és ellenjegyez, illetve pénzt, más értéktárgyat letétbe vesz és kezel. Ezek legjellemzõbben azok az ügyletek, melyeknek tárgya ingatlan tulajdon- és haszonélvezeti joga, a használat joga, a telki szolgalmi jog, az ingatlanra vonatkozó vételi jog, jelzálogjog, a cégalapítás és cégbeli adatváltozás, aláírás-minta hitelesítés, gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévõ vagyonrész (részesedés) vétele és eladása.
A személyazonosítás
Az ügyvéd az ügyfél személyazonosságát és lakcímét az ügyfél által átadott személyazonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján állapítja meg. A személyazonosításra alkalmas igazolvány érvényes útlevél és a kártya formájú vezetõi engedély is lehet. 14. évnél fiatalabbak esetében a személyazonosító okmány a személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó hatósági igazolvány. Más igazolvány és ideiglenes igazolvány a fentírt ügyekben személyazonosítási célra nem alkalmas. Gazdálkodó szervezet azonosításához 30 napnál nem régebbi cégbírósági bejegyzõ végzés vagy bejegyzési kérelem szükséges. A gazdálkodó szervezet képviseletében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személyt személyazonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa alapján kell azonosítani. Külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzésének vagy nyilvántartásba vételének megtörténtét kell hiteltérdemlõen igazolni. Külföldi jogi személy esetében is igaz, hogy a képviseletében és nevében eljáró személyt személyazonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa alapján kell azonosítani.
Az ügyvéd az ügyféltõl köteles írásbeli hozzájárulást beszerezni arra, hogy a személyazonosító okmányról fénymásolatot készíthessen. Ha a fénymásolási hozzájárulást megkapta, a bemutatott igazolványról fénymásolatot készít és e fénymásolatot a hozzájáruló nyilatkozattal együtt az ügy iratai között helyezi el. Ha az ügyfél a hozzájárulást nem adja meg, az ügyvéd az adatokat fénymásolat készítése nélkül, ellenõrzésre alkalmas más módon rögzíti. Az ügyfél nemleges nyilatkozatát is írásba kell foglalni és az ügy iratai között kell elhelyezni.
Az ügyvéd a fent írt ügyekben nem csak saját megbízóját, hanem azt a felet is azonosítja, aki az ügylet további részese. Az azonosítás szempontjából tehát ügyfél alatt az ügylet valamennyi részesét és annak meghatalmazott, törvényes ésvagy szervezeti képviselõjét is érteni kell.
Az ügyvéd a fentírt ügyletek során a személyazonosítást mindig köteles elvégezni, ami nem azt jelenti, hogy az ügyvéd a személyazonosítást csak ezekben az esetekben végzi el. Más tevékenységre irányuló megbízás esetében is elvégzi, hiszen meg kell gyõzõdnie arról, ki a megbízója, ki ad a részére meghatalmazást, de ezekben az esetekben a most hatályba lépett szigorú elõírásoktól eltérhet, más okmányt is használhat személyazonosításra és az sem feltétlenül szükséges, hogy a megbízással érintett valamennyi személyt azonosítsa.
Az okmányellenõrzés
Az okmányellenõrzés elvégzése az ügyvéd belátásától függ és csak akkor végezhetõ el, ha ehhez az ügyfél hozzájárult. Hozzájárulás nélkül is elvégezhetõ az okmányellenõrzés, ha az ügyvéd a személyazonosítás során szokatlan körülményt észlel és/vagy kétség merül fel a korábban kapott ügyfél-azonosító adatok valódisága vagy megfelelõségét illetõen. A terrorizmus elleni küzdelemrõl, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendelésérõl szóló 2001. évi LXXXIII. törvény alkalmazása esetén az okmányellenõrzés elvégzése kötelezõ és nem függhet az ügyfél hozzájárulásától.
Ügyfél alatt az okmányellenõrzés során is azt a személyi kört kell érteni, amelyre az ügyvéd személyazonosítási kötelezettsége kiterjed.
Az ügyvéd mindenekelõtt tájékoztatja az ügyfelet az ellenõrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, az ellenõrzés során megismert adatok kezelésének rendjérõl, idejérõl és arról, melyek azok az esetek, amikor a közremûködést megtagadhatja illetve köteles arra, hogy rendõrségi bejelentéssel éljen.
Az ellenõrzés úgy történik, hogy az ügyvéd elektronikus úton megkeresi a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát és lekéri a központi nyilvántartás alább felsorolt adatait. Ezen adatokkal összeveti az ügyfél személyazonosító és lakcímet igazoló okmányában lévõ adatokat.
Az összevetés a fenti ügyletek esetében akkor is elvégezhetõ, ha ahhoz az ügyfél nem járult hozzá. Hozzájárulás hiányában az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és lakcímrõl szóló hatósági igazolványának következõ adatai ellenõrizhetõk:
a személyazonosító és lakcímrõl szóló hatósági igazolvány kiadásárnak, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának és megkerülésének ténye,
az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatai, továbbá a figyelmeztetõ jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatok, valamint az úti okmány érvényességi ideje,
a jármûvezetõi engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vonatkozó adatok, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására megkerülésére, valamint a figyelmeztetõ jelzés elhelyezésére vonatkozó adatok,
a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány száma, típusa, érvényessége, meghosszabbításának idõtartama,
EGT-polgárok és családtagjaik elveszettként bejelentett úti okmányának illetve személyazonosító okmányának típusa és száma, a bejelentés idõpontja,
a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi érvényességére vonatkozó adat,
a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély száma, sorozatszáma, érvényességi ideje,
harmadik országbeli állampolgár elveszettként, eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett úti okmány típusa és azonosító adatai, a bejelentés idõpontja.
Hozzájárulás esetén ellenõrizhetõ adatok a fentieken kívül:
természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, hontalanság; menekült, bevándorolt, letelepedett, illetõleg EGT-állampolgár jogállása, lakcím, arcképmás, aláírás, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet neve, rövidített neve, székhelye, külföldi székhelyû vállalkozás esetén magyarországi fióktelepe, cégjegyzékszáma vagy egyéb nyilvántartási száma.
Az ügyvéd a kapott válaszát köteles kinyomtatni és írásbeli formában 8 évig megõrizni. A lekérdezés díjköteles.
Az ügyvédi közremûködés megtagadása
Az ügyvéd köteles megtagadni a közremûködést okirat szerkesztéséhez az alábbi esetekben:
tudomása szerint az okirat jogszabálysértõ célra vagy jogszabály megkerülésére irányul, a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy az ellenõrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, illetve valamely más aggályos körülményt észlel. Az okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni, ha a fél a személyazonosításra szolgáló okmány érvényességének ellenõrzéséhez nem ad hozzájárulást.
