Ügyvédi titoktartás
Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége az ügyvéd-ügyfél kapcsolat egyik legérzékenyebb területe. Az ügyvédnek ahhoz, hogy megbízója képviseletét eredményesen láthassa el ismernie kell a rábízott üggyel kapcsolatos valamennyi olyan adatot, tényt mely az ügyfél pozíciójának érdekében releváns.
Az ügyvédi titokként kezelendõ adatok köre – az ügyvédi tevékenység sokrétûségébõl adódóan – nehezen behatárolható. Ez az oka annak is, hogy erre vonatkozóan az ügyvéd számára a titoktartási kötelezettséget megállapító, az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény sem tartalmaz iránymutatást. A törvény a titoktartási kötelezettség körében csak arról rendelkezik, hogy az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetõen, amelyrõl a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. Az ügyvédi titokkör elemeinek taxatív felsorolása a gyakorlatban lehetetlen, hiszen az egyaránt felölelheti a megbízó személyes adatait, üzleti titkait (üzleti kapcsolatait, vállalkozása jövedelmi viszonyait, pénzügyi helyzetét), nem ritkán a bank-, vagy adótitok körébe tartozó adatokat (pénzforgalmi mozgások, bankszámla követelések, az adó-, és járulékfizetés vagy bevallási kötelezettség adatai), családjogi és személyállapottal kapcsolatos ügyekben az ügyfél – adott esetben az ellenérdekû fél – családi kapcsolataira, egészségi állapotára vonatkozó tényeket.
Ezek alapján nem lehet kérdéses, hogy az ügyfelet olyan bizalmi viszony fûzi jogi képviselõjéhez, melynek alapján a joggal várja el, hogy az ügyvéddel közölt adatai bizalmas kezelésben részesülnek.
Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége kiterjed minden olyan intézkedésre, mely ahhoz szükséges, hogy a tudomására jutott adat illetéktelen harmadik személy általi megismerését kizárja. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség tehát nem csak „hallgatási kötelezettségét” jelenti, hanem vonatkozik az ügyvédi titokkörbe tartozó adatokat tartalmazó, általa szerkesztett vagy rendelkezésére bocsátott bármilyen (rendszerint elektronikus vagy papíralapú) adathordozók kezelésére is.
Az ügyvédi titoktartási kötelezettség független az ügyvédi megbízástól. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség az elsõ ügyvéd-ügyfél kapcsolat létrejöttével keletkezik. Ennek tehát nem feltétele, hogy az ügyfél az ügyvédnek tényleges, formális megbízást adjon. Elegendõ az is, ha az ügyfél tanácsadásért keresi fel az ügyvédet és ez a kapcsolat további együttmûködés nélkül zárul. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség ügyvédi megbízási szerzõdéstõl való függetlensége érvényes annak megszûnésére is. Az ügyvéd a rábízott titkot azután is köteles megõrizni, hogy megbízását teljesítette, vagy a megbízási szerzõdés akár az ügyfél, akár az ügyvéd részérõl felmondásra került.
Az ügyvédi titoktartás az ügyvédi titokkörbe tartozó adatokat az ügyvéd tevékenységét vizsgáló hatóságok elõtt is védi. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédnél végzett hatósági vizsgálat (pl. nyomozóhatósági házkutatás, adóellenõrzés) során a hatóság nem jogosult ezen adatokat megismerni, sõt az ügyvédnek kifejezett kötelessége az ügyvédi titok hatóságok elõtti védelme.
Az ügyvéd számára a titoktartási kötelezettség alól kizárólag a titokgazda, vagyis a megbízó, annak jogutódja, vagy a megbízó törvényes képviselõje adhat felmentést.
Az ügyvédi titoktartási kötelezettség nem csak az ügyvédet személyesen terheli, hanem kiterjed az ügyvéd, ügyvédi iroda alkalmazottaira (ügyvédjelöltek, ügyviteli alkalmazottak), az ügyvédi szervekre, ezek tisztviselõire és alkalmazottaira is, ideértve a kötelezettség fentebb tárgyalt keletkezésére és megszûnésére is.
Az ügyvéd a rábízott titok megtartásáért felelõsséggel tartozik. A titoksértõ ügyvéddel szemben az illetékes ügyvédi kamaránál fegyelmi eljárás kezdeményezhetõ. A kamara fegyelmi tanácsa, ha az ügyvéd felelõsségét megállapítja vele szemben fegyelmi büntetést alkalmaz, ami lehet pénzbüntetés, de súlyosabb esetben a kamarából való kizárás is. Az ügyvédet a szakmai szervezettel szembeni etikai felelõsségen túl anyagi és büntetõjogi felelõsség is terheli. Ez azt jelenti, hogy a titoktartási kötelezettségét megszegõ ügyvédtõl a polgári jog általános szabályai szerint vagyoni és nem vagyoni kártérítés követelhetõ. Az ügyvéd felelõsségének harmadik eleme a büntetõjogi felelõsség. A Büntetõ Törvénykönyv az ügyvédi titoksértést nem kezeli önálló tényállásként ezért, az ügyvéddel szemben is a mindenkire irányadó szabályok alkalmazandók, bár nem kétséges, hogy az ügyvéd az átlagemberhez képest szigorúbb elbírálásra számíthat.
